Kisajjátítás parlamenti képviselők hivatalának elhelyezésére - Elfogadta a parlament a gazdasági salátatörvényt

2013.06.21. Jogi Fórum / MTI

Országgyűlési képviselők hivatalának elhelyezése érdekében is kezdeményezhető nem lakóépületnek számító ingatlanok kisajátítása az Országgyűlés pénteki döntése értelmében.

A képviselők 252 igen szavazattal, 83 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti képviselők egyebek mellett ezt is tartalmazó gazdasági törvénycsomagját.

A Ház döntése alapján az Országgyűlés Hivatalának elhelyezése céljából is kezdeményezhető lesz ingatlanok kisajátítása. A fideszes György István eredeti javaslata alapján még a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) átköltöztetése érdekében is lehetővé vált volna a kisajátítás, ám egy frakciótársa, Ékes József korábban benyújtott és elfogadott kapcsolódó módosító javaslata révén az államfő hivatalának erre mégsem lesz joga. Sőt Ékes József indítványára azt is előírták, hogy a parlament hivatala kizárólag lakóingatlannak nem minősülő épületeket sajátíthat ki magának.

Korábbi sajtóhírek arról szóltak, hogy a törvénymódosítás hatálybalépését követően a parlamenti képviselők hivatala az Országgyűlés szomszédságában lévő Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) székházában kaphat helyet.

A parlament kimondta azt is, hogy sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése érdekében is végezhető kisajátítás, ami a médiában megjelentek alapján a Margit körúton álló volt gazdasági minisztériumi épület lebontásához járulhat hozzá.

A törvénymódosítás értelmében a kisajátítást kezdeményező a kisajátítási hatóságtól kérheti a kisajátítás jogalapjának és kártalanítási összegének előzetes megállapítását. Ezen előzetes eljárás akkor indítható, ha a kérelmezővel szemben pert indítottak a szóban forgó ingatlan tulajdonjogáról. A parlament határozata szerint az előzetes eljárásban úgy kell eljárni, mintha az érintett ingatlan az igénylő tulajdonában állna.

Az előzetes eljárás alatt építési tilalom alá kerül a kisajátításra kiszemelt ingatlan, ami ugyanakkor a kisajátítást kezdeményezőre nem vonatkozik, feltéve, hogy az építkezésnek egyéb akadálya nincs.

A változtatásokat kezdeményező fideszes György István szerint az előzetes eljárás azt tisztázhatja, hogy van-e elvi lehetőség az ingatlan kisajátítása után közérdekű beruházás megvalósítására. A kormánypárti politikus szerint az előzetes állásfoglalás birtokában eldönthető, hogy érdemes-e költséges beruházásba kezdeni az adott ingatlanon a tulajdoni per alatt is.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG
ORSZÁGHÁZ
INGATLANJOG
JOGALKOTÁS