Címke: ingatlanjog

Tisztességtelen szerződési feltételek ingatlanközvetítői szerződésekben – Sikeres közérdekévédelmi pert indított az ügyészség

A Fővárosi Főügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során – keresetében a fogyasztókat védve – pert indított egy ingatlanközvetítő társaság általános szerződési feltételei miatt. A bíróság elsőfokon helyt adott az ügyészség keresetének és kimondta a fogyasztók jogait sértő rendelkezések érvénytelenségét.

Kizárhatja-e megbízás, hogy maga értékesítse ingatlanát a tulajdonos? – Tisztességtelen ingatlanközvetítés – Az ügyészség sikeresen perelt!

Megerősítette a bíróság, hogy a kizárólagos megbízásra irányuló szerződéses rendelkezések nem zárhatják ki, hogy a fogyasztó maga értékesítse az ingatlanát. Egy ilyen korlátozó rendelkezés akkor is tisztességtelen, ha a megbízási szerződés megszűnését követően vonják el a fogyasztónak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos rendelkezési jogát. – Az ügyészség országos hálózattal rendelkező ingatlanközvetítő általános szerződési feltételeit támadta sikeresen.

Újra hatósági döntéshez kötött az ingatlanok rendeltetésmódosítása – Márciustól hatályban a bejelntési eljárásra vonatkozó új szabályok!

Egy 2021. márciusában hatályba lépett kormányrendeletből fakadóan az ingatlan tulajdonosának ezentúl „kvázi” engedélyt kell kérnie a területileg illetékes polgármestertől, ha az ingatlanát a korábbiaktól eltérő rendeltetéssel szeretné hasznosítani. – Remes Attila és Kasza-Tóth Krisztina, a DLA Piper Hungary jogászai foglalták össze az ingatlan rendeltetésváltozására és a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.

Mi a különbség foglaló és előleg között? – Milliók múlhatnak rajta, mégis kevesen tudják…

Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből.

Bonyolultabbá válhat a társasházi lakásfelújítás – Fontos változásokat hoz egy friss törvénymódosítás

A lakástulajdonosok és lakóközösségek mindennapjaira is kihatással lehet az az elsőre talán jelentéktelennek tűnő, a társasházi külön tulajdonban álló ingatlanokban végzett építkezések szabályait érintő módosítás, amelyet a törvényhozó a jórészt a településtervezéssel összefüggő szabályok átfogó módosításához kapcsolódó, 2021. évi XXXIX. számú salátatörvényben „rejtett el” – figyelmeztetnek a Taylor Wessing ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői.

Lehet-e a telekadó mértéke az ingatlan értékének 60-70%-a? – Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezést semmisített meg

Egy adó mértéke nem csökkentheti az adó tárgyaként szolgáló vagyont oly mértékeben, hogy az már ne tudjon megfelelni eredeti rendeltetésének, ami a cselekvési autonómia hagyományosan anyagi alapjának a megteremtése – szögezi le az Alkotmánybíróság III/319/2021. számú, jogszabályi rendelkezést megsemmisítő határozatában.

Függ-e az ingatlanközvetítői jutalék a sikeres közvtítéstől? – Tisztességtelen ingatlanközvetítés – Az ügyészség sikeresen perelt!

Ha az ingatlanközvetítő pusztán hirdeti az ingatlant, és csak érdeklődőket, potenciális vevőket hoz, azzal a szerződést még nem teljesítette. Jutalékra nem tarthat igényt addig, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. – Az ügyészség ismét sikeresen perelte az egyik országos franchise-hálózat újabb ingatlanközvetítő tagját.

A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok – mint speciális vagyonelemek – a Nemzeti Földalapban

A tanulmány bemutatja és rendszerezi a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanokra vonatkozó jogi szabályozási környezetet (vagyongazdálkodási, ingatlannyilvántartási, illetve eljárásjogi szempontból), rámutatva e területek speciális jogi jellegére, majd részletezi ezen ingatlanok tényleges hasznosíthatóságának lehetőségeit, reflektálva az egyes felmerülő problémákra, azok aktualitására és végül összegzésképpen megvizsgálja a Szerző hipotézisének igazolhatóságát. A dolgozat a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszéke által posztgraduális képzés keretében szervezett Vagyongazdálkodási szakjogász szakirányú továbbképzésre készült. A Szerző bírósági titkár a Miskolci Törvényszéken, ezt megelőzően 7 évig a NAV Fellebbviteli Igazgatóságának jogtanácsosa volt. Letöltés