Sarkalatos törvény meghatározhatja az NMHH elnökének kinevezési feltételeit - Alkotmáynbírósági határozat kormányzati indítványra

2013.06.25. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2013. június 24-én hozott határozatában megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjének, így például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének a kinevezési feltételeit. Az NMHH elnökére vonatkozó követelmények tekintetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az Alaptörvény szólásszabadságot rögzítő IX. cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe, a sarkalatos törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a kinevezett elnök a sajtószabadság érvényesülését szolgáló Médiatanács elnökjelöltjévé válik.

A Kormány az NMHH elnökének kinevezésével összefüggésben kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezését. Az Alkotmánybíróság az indítványban megfogalmazott kérdések közül egyet tudott érdemben megválaszolni, a többivel kapcsolatban azt állapította meg, hogy nem bírálhatók el az alkotmányértelmezés keretein belül, ezért azokat visszautasította.

A Kormány elsőként annak a kérdésnek a megválaszolását indítványozta, hogy az önálló szabályozó szervre – így például az NMHH-ra – vonatkozó sarkalatos törvény előírhat-e az Alaptörvényben nem szereplő követelményeket a szerv vezetőjévé kinevezhető személyek tekintetében. Az Alkotmánybíróság – kifejtve, hogy a sarkalatos törvények egyik funkciója az Alaptörvény szövegének alkotmányos garancia mellett történő tehermentesítése – megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjévé válás feltételeit.

Az indítvány következő kérdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételek meghatározása nem lehetséges önmagában az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezése alapján. Egyrészt ugyanis az önálló szabályozó szervre, annak vezetőjére vonatkozó alkotmányos követelmények nagymértékben függnek attól, hogy az adott szerv működése az Alaptörvény mely más rendelkezésein alapul, illetve mely más rendelkezéseivel, köztük mely alapjogokkal áll összefüggésben. Az NMHH elnökének esetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az Alaptörvénynek a véleménynyilvánítás szabadságát rögzítő IX. cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe. Másrészt az önálló szabályozó szerv vezetőjére irányadó követelmények attól sem függetleníthetők, hogy az adott szerv és annak vezetője pontosan milyen hatásköri, szervezeti és működési rendben, illetve milyen szabályozási környezetben fejti ki tevékenységét. Az NMHH elnöke esetében lényeges törvényi szabály, hogy a kinevezett elnök a kinevezés tényével és időpontjában a sajtószabadság érvényesülését szolgáló Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben a törvényhozó már megalkotta az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket, az azokhoz fűződő alkotmányos kérdések megválaszolására és alkotmányos követelmények megállapítására utólagos normakontroll eljárásban van lehetőség.

Az indítvány további kérdéseivel összefüggésben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy azok a már megalkotott törvényi szabályok értelmezését kezdeményezték, amire szintén nincs lehetőség az Alaptörvény értelmezésére irányuló eljárásban. A törvényi kritériumok értelmezése és érvényre juttatása az NMHH elnökének jelölésére és kinevezésére jogosult személyek, azaz a miniszterelnök és a köztársasági elnök feladata.

Az Alkotmánybíróság határozata megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NMHH