Deklarált betegjogok‭ - Az Uniós normarendszer

2013.08.12. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia ügyvéd

Az Európai Betegjogi Charta tizennégy‭ ‬betegjogot foglal magába. A dokumentum az európai szintű betegjogi védelem‭ ‬origója. A tagállami szabályozás formálásában mindemellett fontos szerep jut az Európai Unió Bíróságának is.

Az‭ ‬európai unió egyes tagállamaiban a betegek jogai‭ ‬országonként‭ ‬eltérően kerültek szabályozásra.‭ ‬A‭ ‬2002.‭ ‬novemberében hatályba lépett Európai Betegjogi Charta,‭ ‬amely tizennégy‭ ‬betegjogot foglal magában az európai szintű betegjogi védelem‭ ‬origója.‭ ‬Az Európai Unió Betegjogi Kartája nem része ugyan a kötelező uniós direktíváknak,‭ ‬azonban az egyes betegjogok más szabályokkal való szoros normakapcsolatai okán az Európai Unió Bírósága és a Strasbourgi‭ ‬Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában is állandó vendégszereplő.

A betegek jogainak védelme és az ezzel kapcsolatos jogi háttér kialakítása mindösszesen néhány évtizedes múltra tekint vissza.‭ ‬A‭ ’‬70-es-‭ ’‬80-as években a betegjogok még szinte ismeretlen fogalomnak számítottak,‭ ‬az egészségügyi ellátást igénybe vevő személy,‭ ‬mint individum‭ ‬jogainak kérdése‭ ‬a‭ ‬90-es évektől kezdve került előtérbe.‭ ‬Ezt a gyógyítás rohamos fejlődése,‭ ‬az orvos-‭ ‬beteg kapcsolat változása‭ ‬is indokolta.‭ ‬A technikai jellegű‭ ‬ellátáson túl egyre nyilvánvalóbb‭ ‬kívánalommá vált a betegek részéről az egyéniesített,‭ ‬emberi tényezőt is figyelembe vevő‭ ‬gyógyítás.‭

Az európai államok közül egyes nemezetek,‭ ‬mint Norvégia és Finnország úttörő szerepet játszottak a jogvédelmi háló kidolgozásának és a jogok deklarációjának folyamatában.‭ ‬A WHO által felkért jogi szakértői‭ ‬csapat munkájának eredménye az‭ ‬1994-es Amszterdami Deklaráció,‭ ‬mely‭ ‬az elsők között rögzítette a betegek jogainak általános alapelveit.‭ ‬A Deklaráció,‭ ‬mely többek között kimondta,‭ ‬hogy‭ „Mindenkinek joga van ahhoz az egészségvédelemhez,‭ ‬amely a megfelelő betegségmegelőző és gyógyító esz‬közökkel biztosítható,‭ ‬valamint ahhoz,‭ ‬hogy a legmagasabb szintű egészség megszerzésére törekedhessen‭” ‬megadta a kezdeti lendületet‭ ‬a betegjogok előretöréséhez.

A különböző európai államok más‭ – ‬más jogalkotói megoldással éltek a betegjogok törvénybe iktatása kapcsán.‭ ‬Bizonyos országokban‭ (‬pl.‭ ‬Franciaország,‭ ‬Dánia vagy Finnország‭) ‬külön betegjogi törvény életre hívásával biztosítják e jogok adaptációját,‭ ‬míg máshol‭ (‬pl.‭ ‬Belgiumban‭) ‬elszórtan,‭ ‬különböző jogszabályokban jelennek meg ezek a szabályok.‭ ‬Magyarországon nincs külön betegjogi törvény,‭ ‬a betegjogok az egészségügyről szóló‭ ‬1997.‭ ‬évi CLIV.‭ ‬törvény‭ ‬2.‭ ‬fejezetében kaptak helyet.‭ ‬Az említett törvény‭ ‬8‭ ‬betegjogot nevesít,‭ ‬melyek az alábbiak:‭ ‬az egészségügyi ellátáshoz való jog,‭ ‬az emberi méltósághoz való jog,‭ ‬a kapcsolattartás joga,‭ ‬a gyógyintézet elhagyásának joga,‭ ‬a tájékoztatáshoz való jog,‭ ‬az önrendelkezéshez való jog,‭ ‬az ellátás visszautasításának joga,‭ ‬az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga.‭

Habár a hazai szabályozás‭ ‬úgy tűnik,‭ ‬kevesebb betegjogot nevesít,‭ ‬mint az uniós charta,‭ ‬ez csak látszólag van így,‭ ‬az uniós taxáció‭ ‬kibontja és cizellállja az egyes jogokat,‭ ‬melyeknek alapja az Európai Unió Alapjogi Chartája.‭ ‬A‭ ‬lassan több,‭ ‬mint‭ ‬10‭ ‬éve hatályban lévő‭ ‬Európai Betegjogi Chartaban rögzített jogok tulajdonképpen‭ ‬az Európai Unió Alapjogi Chartájának‭ ‬35.‭ ‬cikkén alapulnak.‭ ‬Az‭ ‬alapjogi charta‭ ‬emberi egészségvédelem magas szintjét elsőszámú prioritásként kezelő‭ ‬idézett cikkelye‭ ‬mindenkinek biztosítja‭ ‬egészségügyi ellátás igénybevételéhez,‭ ‬továbbá orvosi kezeléshez való jogot.‭

Fontos megemlíteni,‭ ‬hogy a‭ ‬Charta figyelembe veszi,‭ ‬hogy a betegjogok tiszteletben tartása mind a gyógyítás folyamatában résztvevőknek:‭ ‬orvosoknak,‭ ‬egészségügyi alkalmazottaknak,‭ ‬de maguknak az ellátást igénybe vevő betegeknek a viselkedésétől és együttműködésétől is függ,‭ ‬ezért‭ ‬nemcsak a jogokról,‭ ‬hanem a kötelezettségekről is említést tesz.‭ ‬„A jogok magától értetődőnek tartják,‭ ‬hogy mind az állampolgárok,‭ ‬mind az egészségügyi ellátás biztosítói tisztában vannak kötelezettségeikkel.‭ ‬A jogok a kötelezettségek és a felelősségek mentén jönnek létre.‭”‬

Az‭ ‬Európai Betegjogi Charta az alábbi‭ ‬14‭ ‬betegjogot deklarálja:‭

  • A megelőzési vizsgálatokhoz való jog‭
  • A hozzáféréshez való jog‭
  • Az információhoz való jog‭
  • A hozzájárulási jogosultság‭
  • A szabad választás joga‭
  • A titoktartás és a bizalmas adatkezelés biztosításának joga‭
  • A beteg rendelkezésére álló idő figyelembe vételének kötelezettsége
  • A színvonalas szolgáltatás követelménye‭
  • A biztonság követelménye‭
  • Az innováció követelménye‭
  • A felesleges fájdalmak elkerülésének joga‭
  • A személyre szabott kezelés joga
  • A panasznyújtás joga‭
  • Az eseti kompenzáció joga‭

A‭ ‬2002-ben az Active Citizenship Network által kidolgozott fenti betegjogok elévülhetetlen emberi jogok,‭ ‬melyek tiszteletben tartása és érvényre juttatása általános kívánalom,‭ ‬azonban ezek‭ ‬gyakorlati érvényesülése számos tényezőtől függ,‭ ‬az egyes országok‭ ‬egészségügyi rendszereinek szervezése,‭ ‬az adott társadalmi és politikai viszonyok‭ ‬függvénye is.‭

A fent felsorolt betegjogok szorosan kapcsolódnak egymáshoz.‭ ‬Talán nem véletlenül áll első helyen a‭ ‬megelőzési vizsgálatokhoz való jog,‭ ‬hiszen elé menni a betegség kialakulásának,‭ ‬törekedni arra,‭ ‬hogy megakadályozzuk,‭ ‬hogy a betegség kialakuljon‭ ‬-‭ ‬ennek fontos tényezője a betegségek időben való felfedezése,‭ ‬az,‭ ‬hogy ezen vizsgálatokhoz mindenki időben hozzáférhessen.‭ ‬Ez‭ ‬hosszútávon‭ ‬elősegíti a lakosság egészségügyi állapotának javulását.‭

A‭ ‬hozzáféréshez való jog,‭ ‬az információhoz való jog és a hozzájárulási jogosultság‭ ‬szorosan összefügg a tájékoztatáshoz való joggal,‭ ‬a‭ ‬szabad és felvilágosult beleegyezést feltétele.‭ ‬A megfelelő tájékoztatás valójában egy eszköze annak,‭ ‬hogy a beteg ennek ismeretében tegye meg beleegyező nyilatkozatát‭ ‬és vállalja az egyes kezelések esetleges rizikóját és következményeit.‭

Az európai kontinensen a betegjogi szabályozás‭ ‬folyamatos formálója‭ ‬és e jogok gyakorlati érvényesülésének kulcsa nemcsak‭ ‬az uniós jogalkotás,‭ ‬hanem komoly szerep jut‭ ‬az Európai Bíróságnak is,‭ ‬melynek a betegek mobilitásával kapcsolatos döntései‭ ‬és állásfoglalása kiemelendő.‭

A civil szféra és a jogvédő szervezetek működése is folyamatos mozgatórugója a fejlődésnek.‭ ‬Az Európai Parlament és a Tanács‭ ‬2011.‭ ‬március‭ ‬9-én irányelvi szinten alkotta meg‭ ‬a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló szabályrendszerét‭ (‬2011/24/EU irányelve‭) ‬,‭ ‬melynek a nemzeti jogokba való átültetése‭ ‬2013.‭ ‬október‭ ‬25-ig kell,‭ ‬hogy megtörténjen.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
BETEGJOG
EGÉSZSÉGÜGY