Alaptörvény‭ ötödször

2013.09. 9. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia ügyvéd

Jogalkotás szempontjából‭ ‬idén‭ ‬különlegesen termékeny volt az egyébként csendes nyári időszak.‭ ‬Júniusban megszületett az Alaptörvény ötödik módosításának tervezete,‭ ‬a nyár végére pedig egy bővített,‭ ‬átdolgozott változatban került az Országgyűlés elé.‭

A nemzetközi színtéren hazánk elleni‭ ‬alapjogi kifogások,‭ ‬és egyéb‭ ‬támadások lecsillapítását is célozza‭ ‬a‭ „‬módosítás módosítása‭”‬,‭ ‬azaz az eredetileg T/11545.‭ ‬számon benyújtott Javaslat,‭ ‬amely‭ ‬most T/12015.‭ ‬számú Javaslatként várja‭ ‬sorát.‭

Az általános és részletes vitára várhatóan az‭ ‬Országgyűlés a‭ ‬2013.‭ ‬szeptember‭ ‬9-10-11-i ülésnapjain,‭ ‬a módosítókról való szavazásra‭ ‬2013.‭ ‬szeptember‭ ‬16-17-én,‭ ‬a zárószavazásra pedig a‭ ‬2013.‭ ‬szeptember‭ ‬23-24-i ülésen kerülhet majd sor.‭ ‬A Javaslat szerint a legújabb módosítás hatályba lépése‭ ‬2013.‭ ‬október‭ ‬1-re datálódik.

A‭ ‬2013.‭ ‬június‭ ‬14-én benyújtott tervezet eredetileg a‭ ‬Magyar Nemzeti Bank és PSZÁF‭ ‬összevonása lehetőségét tartalmazta‭ - ‬mely már korábban,‭ ‬az átmeneti rendelkezések között felbukkant,‭ ‬ám uniós presszió hatására nem manifesztálódott -,‭ ‬rendelkezett az Alkotmánybíróság‭ ‬-‭ ‬30‭ ‬napról‭ ‬90‭ ‬napra növelt‭ ‬-‭ ‬eljárási határidejének módosításáról,‭ ‬valamint az eljáró bíróság kijelölése intézménye eltörléséről‭ ‬is.‭

Az új,‭ ‬bővített változat három újabb,‭ ‬lényeges kérdéskört módosít:‭ ‬alaptörvényi szintre emeli a vallási közösségek fogalmát‭ ‬az Országgyűlés‭ ‬idén‭ ‬nyári rendkívüli ülésszakán elfogadott egyházügyi törvénymódosítással összhangban, és erre vonatkozó szabályokat állapít meg.‭ ‬Lényege,‭ ‬hogy minden vallási közösség egyházként működhet majd,‭ ‬ezen vallási szervezeteket a bíróság fogja nyilvántartásba venni.‭

Az állam és az egyház szétválasztása alapelve megtartása mellett az‭ ‬Országgyűlés szuverén módon dönthet arról,‭ ‬hogy mely egyházakkal működik együtt a közösségi célok elérése érdekében.‭ ‬Ezen egyházak olyan jogosultságokat élvezhetnek,‭ ‬mint pl.‭ ‬bizonyos‭ ‬adókedvezmények vagy adómentesség.‭ ‬Egyesek attól‭ ‬tartanak,‭ ‬hogy az új szabályozás eredményeként a négy‭ ‬évente változó összetételű Parlament más-‭‬más‭ ‬egyházakkal valósít meg együttműködést.‭ ‬Azonban‭ ‬fontos azt látni,‭ ‬hogy ez az Alaptörvénybe emelt‭ ‬rendelkezések‭ ‬gyakorlatilag a jelen helyzetet rögzítik,‭ ‬hiszen az állam ma is számos egyházzal,‭ ‬számos területen működik együtt‭ (‬nevelés,‭ ‬oktatás,‭ ‬gyógyítás stb.‭) ‬Ezen‭ ‬részletkérdéseket‭ ‬viszont‭ ‬már az egyházügyi törvény szabályozza.‭

Változna a kampányidőszakban,‭ ‬elektronikus médiában közétett‭ ‬politikai hirdetések‭ ‬szabályozása is.‭ ‬Jelenleg ugyanis‭ ‬elektronikus média esetén‭ ‬kizárólag‭ ‬a‭ ‬közmédiában lehet közzétenni politikai hirdetéseket a kampányidőszakban.‭ ‬A Javaslat alapján,‭ ‬a kampányidőszakban ingyenesen közzétehetőek‭ ‬lennének politikai hirdetések‭ ‬az elektronikus médiában.‭

A politikai reklám bizonyos keretek közé szorítása nem idegen a környező országokban sem,‭ ‬hiszen az Európai Uniós más tagállamaiban is‭ ‬létező,‭ ‬elfogadott módszer.‭ ‬A tervezett új szabályozás fontos eleme,‭ ‬hogy‭ ‬előre meghatározott,‭ ‬azonos feltételek‭ ‬mentén kell megvalósulnia ezen politikai hirdetések közzétételének,‭ ‬így elkerülhetővé válik,‭ ‬hogy egy‭ ‬kereskedelmi média döntsön arról,‭ ‬hogy egyik párt hirdetését megjelenteti,‭ ‬de egy másikét már nem.‭ ‬Ezen médiacsatornák legfeljebb arról dönthetnek majd,‭ ‬hogy‭ ‬kívánnak‭-e‭ ‬megjelentetni‭ ‬politikai hirdetéseket,‭ ‬vagy nem.‭ ‬Kérdés azonban,‭ ‬hogy az alapvetően profitorientált médiacsatornák közül melyik lesz hajlandó ingyenesen ezen hirdetéseket közzétenni.‭

Talán a legkevesebb visszhangot kiváltó változás az‭ ‬Országos Bírói Tanácsra vonatkozik,‭ ‬melyet a jelen módosítás alaptörvényi szintre emelne a rá vonatkozó alapvető szabályokkal egyetemben.‭ ‬A legutóbbi,‭ ‬negyedik‭ ‬módosítás csak az OBH-t nevesítette,‭ ‬ezt a hiányosságot pótolná a mostani tervezet.‭

Alig‭ ‬2‭ ‬esztendős Alaptörvényünk már négy másik változtatást‭ ‬is megélt

Több,‭ ‬mint‭ ‬60‭ ‬év után,‭ ‬az előző rendszer maradványaként ránk hagyományozott Alkotmány kiiktatásával‭ ‬2011.‭ ‬április‭ ‬18-án‭ ‬kapott Magyarország új Alaptörvényt,‭ ‬mely‭ ‬2012.‭ ‬január‭ ‬1-jén lépett‭ ‬életbe.‭ ‬A hatályba lépést megelőzően már készült hozzá egy átmeneti rendelkezések elnevezésű,‭ ‬azonban‭ ‬jogtechnikailag tulajdonképpen az Alaptörvény kiegészítésének is mondható szabályozás.‭ ‬Ezt a‭ ‬logikát a‭ ‬2012.‭ ‬június‭ ‬4-i,‭ ‬első‭ ‬Alaptörvény-‭‬módosítás‭ ‬alátámasztotta.‭ ‬Ebben ugyanis rögzítést nyert,‭ ‬hogy az‭ ‬ombudsman‭ ‬által‭ ‬kifogásolt‭ ‬átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.

A második módosításra‭ ‬2012.‭ ‬október‭ ‬29-én mondott igent a Parlament,‭ ‬melynek fókuszában az előzetes választási regisztráció állt.‭ ‬Ez nem bizonyult örökéletűnek,‭ a ‬köztársasági elnöktől származó indítványt‭ ‬az Alkotmánybíróság‭ ‬alaposnak,‭ ‬a vitatott rendelkezéseket pedig‭ ‬alkotmányellenesnek‭ ‬találta,‭ ‬ezért kihirdetésük elmaradt.‭

Alig egy hónappal a másodikat zsínórban követte a harmadik módosítás is,‭ ‬melyet‭ ‬2012.‭ ‬december‭ ‬17-én fogadtak el.‭ ‬Ennek eredménye volt a sarkalatosnak minősített földtörvény‭‬:‭ „‬a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése,‭ ‬valamint hasznosítása‭ (‬1‭) ‬bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit,‭ ‬valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.‭”

Idén márciusban állt össze kerek egésszé,‭ ‬és‭ ‬2013.‭ ‬április‭ ‬1-én lépett hatályba a negyedik,‭ ‬legnagyobb lélegzetű‭ - ‬és talán legvitatottabb -‭ ‬módosítása az Alaptörvénynek.‭ ‬Az összesen‭ ‬22‭ ‬cikk‭ ‬látszólag oda nem illő,‭ ‬zsúfolt részletszabályokat épített be a közjogi origónak tartott Alaptörvénybe,‭ ‬így kerülhetett bele a hallgatói szerződés is.‭

A módosítás‭ ‬tartalmazta többek között az Alkotmánybíróság Alaptörvényre vonatkozó felülbírálati jogkörét‭ (‬mely már csak az eljárásjogi szabályokra korlátozódik‭), a ‬vallási szervezetek Parlament általi egyházként elismerését, és a‭ ‬gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét‭ ‬is.‭ ‬‬Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár szerint‭ „‬Az ötödik módosítás mindenképpen a negyedik módosítás részleges korrekciójának tekinthető‭”‬.‭

Habár az ötödik módosítástól a kormány‭ „a viták nemzetközi színtéren nyugvópontra jutását‭” ‬várja,‭ ‬még mindig sok mindent nem érint,‭ ‬amit az Európai Unió hazánk jogrendszerében aggályosnak talált ‬-‭ ‬habár a hírek szerint nincs ugyan tervbe véve, ‬de‭ ‬könnyen elképzelhető,‭ ‬hogy nem az ötödik lesz az utolsó a módosítások sorában.‭ ‬

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
JOGALKOTÁS
ÁLLAMI SZERVEK