Közösködő közművek

2013.09.16. Jogi Fórum / Fábián Erika

Öt vezetékes közmű adatainak lekérdezését teszi lehetővé jövőre az egységes elektronikus közműnyilvántartás, mely csökkentheti a közműbalesetek számát, segíti az építtetőket, és átláthatóvá teszi a szolgáltatók adózását is.

Számtalanszor tudósítanak a hírek arról, hogy mezőgazdasági földeken, városi építkezéseken gázvezetéket vagy villamos kábelt vágtak át véletlenül a munkálatok során. A balesetek és a károkozások elkerülése érdekében ajánlatos előre egyeztetni a különböző szolgáltatókkal a munka megkezdése előtt, ugyanakkor a közművek folyamatos figyelemfelhívása ellenére sem csökken jelentősen a szabálysértések száma.

A jövő januártól bevezetésre kerülő egységes közműnyilvántartással az ingatlanok közművel ellátottsága láthatóvá válik egy elektronikus felületen. A weboldalon megismerhető az öt közmű - a víz-, gáz-, távhő-, villamos energia- és elektronikus hírközlési - szolgáltató cég neve, elérhetősége és saját weblapjuk címe. Az egységes nyilvántartás, bár egyetlen felületen ismerteti a szolgáltatókat, mégsem jelent egységes adatbázist, csupán a külön-külön meglévő adatbázisok jelennek meg egy egységes helyen. Az egyes közművek saját adatbázisukat vezetik továbbra is, melyből az e-közmű internetes felületen megjelentetnek bizonyos adatokat. A lekérdezés eredményeként a közmű nyomvonalak adatai az ingatlan-nyilvántartási térképeken elhelyezve fognak megjelenni. Az egységes közműnyilvántartást megalkotó jogszabály szerint az új rendszerrel gyorsabbá fog válni az egyes közműnyilvántartások közötti adatszolgáltatás, biztonságosabb lesz a településüzemeltetés és nem utolsó sorban a nyilvántartás az építkezések hatékonyságát is szolgálja. A nyilvántartás hatására a lakosság, az önkormányzatok, az építési beruházók, mérnökök és hatóságok díjmentesen férhetnek hozzá a közműnyilvántartások egyes adataihoz és a közműtérképekhez. Az új rendszer hatására az építési beruházások jelentős költséget és időt tudnak megtakarítani, ezáltal – várhatóan – csökkenteni tudják adminisztratív kiadásaikat. Az egységes nyilvántartás megteremtésével gyorsabbá válik a közműnyilvántartások közötti adatszolgáltatás, mely a lehető legszélesebb kör számára naprakész adathalmazt biztosít.

A jogszabály mindezek mellett azzal a nem titkolt szándékkal is született, hogy a vagyonarányos közteherviselés elvét szem előtt tartva a közműveket biztos és valós adóbevallásra bírják rá, s ennek megfelelően kerüljön befizetésre az adót az állam javára. Ugyan az adót a közmű önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adóhatóságnak, mégis egy utólagos kontroll vizsgálat veszélye áll fenn az új nyilvántartásnak köszönhetően, mivel a közmű kénytelen naprakész, pontos adatok szolgáltatni a közművezetékekről, azok elhelyezkedéséről, hosszukról, melyek az adó megállapításánál szerepet játszanak.

Az e-közmű rendszer használatához a kezelő részletes használati útmutatót is létrehozott, amely lépésenként ismerteti az adatlekérdezés menetét. A kezdő felületen területi szűkítést kell beállítani elsőként, ahol lehetőség van település, utca, házszám szerinti keresésre. A megjelenített térképen belül ezután részletesen láthatóak a településen illetékes közmű-üzemeltetők és szolgáltatók neve, tevékenységi köre. Az egyes szolgáltatók nevére kattintva ezután a szolgáltató saját honlapja jelenik meg, ahol további információ érhető el. A jogszabály indoklása szerint a rendszer bevezetése külön pénzügyi forrást nem igényel, a folyamatos működtetés és rendszer fenntartás azonban a központi költségvetés terhére lesz. Az e-közmű rendszer illeszkedik a pán-európai elektronikus szolgáltatási rendszerbe, s a távlati cél egy egyablakos, elektronikus ügyintézést biztosító közmű-egyeztetési rendszer kialakítása, melynek fejlesztését EU forrás biztosítaná.

Az Unió egységesítő normái egyebekben nem új keletűek az energetikai piacokon sem. Az egyes tagállamok energiaügyeit szabályozó hatóságok között régóta tapasztalható együttműködés, melyet az uniós jogalkotás igyekszik még hatékonyabbá formálni és szorosabbra fűzni. Az ilyen követelményeknek is megfelelően idén Magyarországon is létrejött egy energiaügyeket szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mely egyben a Magyar Energia Hivatal jogutódja. A Hivatal a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja, s nem utolsó sorban együttműködik a külföldi energiaügyi hatóságokkal. A nemzetgazdaság szempontjából jelentős közmű-szolgáltatás szabályozását és felügyeletét végzi, s átveszi a Magyar Energia Hivatal feladatkörét is. Az Unió húsz tagállamban az ilyen feladatkört ellátó intézmények már régóta önálló szabályozó hatóságként működnek. A hivatal létrehozása az uniós ajánlásnak való megfelelés mellett lehetővé teszi az önálló, felelős piacszabályozást is, és igyekszik hatékonyabban képviselni a fogyasztók érdekeit.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KÖZSZOLGÁLTATÁS