2006 őszi tömegoszlatások - Nem alaptörvény-ellenes a Semmisségi törvény - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott

2013.10. 1. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság a tegnap hozott határozatában megállapította, hogy a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (ún. Semmisségi törvény) nem alaptörvény-ellenes. A testület – a korábbi semmisségi törvények vizsgálatakor kialakított álláspontját követve – úgy ítélte meg, hogy a kivételes jellegű és egy különleges helyzet politikai és jogi kezelésének igényével elfogadott „igazságtételi” célú jogalkotás esetében a büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követelményeket a semmisség jogintézményének sajátosságaira tekintettel kell érvényre juttatni.

Húsz bíró fordult az Alkotmánybírósághoz az ún. Semmisségi törvény megsemmisítését kérve. Az indítványozók az Alaptörvény több rendelkezésének, így például a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvének, valamint az emberi méltósághoz és a jóhírnévhez való jogoknak a sérelmére hivatkoztak.

Az Alkotmánybíróság – a korábban alkotott semmisségi törvényekkel összefüggésben kialakított álláspontját követve – abból indult ki, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az „igazságtételi” célú jogalkotás, annak azonban összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel. A büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követelmények érvényre juttatása ugyanakkor ilyen esetben kizárólag a semmisség jogintézményének sajátosságaira tekintettel történhet.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogerő olyan áttörése, amely kizárólag az elítéltek javára történt, nem sérti a jogállamiság követelményét. A testület szerint a jogalkotó a hatalmi ágak megosztásának, illetve a bíró függetlenségnek az elvét sem sértette meg azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azok elítélését, akiket a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban ítéltek el. Bár az Országgyűlés a bíróságokra feladatot rótt, de ezzel nem csorbította azok Alaptörvényben biztosított függetlenségét, önállóságát. Bizonyos esetekben „méltányolható körülmények”-re figyelemmel mérlegelést is lehetővé tett, a döntések ellen pedig jogorvoslatot biztosított. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá: az, hogy a Semmisségi törvény a csak a rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapított elítéléseket kívánta jóvátételben részesíteni, nem jelenti a jóhírnév sérelmét, csupán behatárolja a semmisséggel érintett ügyek csoportját, ideértve az aggálytalan rendőri intézkedések eseteit is.

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotó más utat is választhatott volna (pl. amnesztia-törvény), azonban más államok tapasztalatait is figyelembe véve, a többi lehetséges út bejárása sem garantált volna problémáktól mentes, hatékonyabb megoldást. A rendkívüli és nem ismétlődő helyzetek kezelésekor a társadalmi megbékélés szempontjainak érvényre juttatása során a jogalkotónak kellő szabadsággal kell bírnia, feltéve, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem sérülnek.

A határozathoz dr. Juhász Imre és dr. Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Bragyova András, dr. Kiss László és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
GYÜLEKEZÉSI JOG