Tilos a szavazók buszos szállítása - Módosult a választási eljárási törvény

2013.12. 3. Jogi Fórum / MTI

A választók jogosultak más segítségét igénybe venni ahhoz, hogy eljussanak szavazni, de tilos a buszos szállításuk - így módosította a parlament a választási eljárási törvényt hétfőn.

A jogszabály most úgy rendelkezik, hogy a voksolás napján a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül közterületen nem lehet kampányolni. Ezt a paragrafust azzal egészítette ki a Ház, hogy a választók jogosultak más segítségét igénybe venni a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiségbe való eljutásához. Ám sem a mozgóurna-igénylésre, sem a szállításra vonatkozó nyilvános felhívást nem lehet közzétenni.

Kikötötték azt is, hogy a választókat nem lehet autóbusszal szállítani a szavazóhelyiséghez. Az indoklás szerint ez kizárja a tömeges szállítást mint visszaélést, elősegíti azonban a választópolgárok szabad döntésén alapuló joggyakorlását.

Az Országgyűlés az ötödik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó változtatások között arról is döntött, hogy a közszolgálati média a választási kampány során összesen 470 percben sugározza a pártok hirdetéseit. Az időt egyenlő arányban kell felosztani a listát állító pártok között. A nemzetiségi listát állító szervezetek reklámjait 130 percben teszi közzé a közmédia.

A tízórányi politikai reklám közszolgálati médiaszolgáltatónként (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.) egyenlő arányban oszlik majd meg. A szolgáltatók a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező csatornájukon teszik közzé őket naponta három alkalommal, a 6 és 8, a 12 és 14, valamint a 18 és 20 közötti idősávban. A hirdetések sorrendjét az esélyegyenlőség érdekében naponta változtatni kell.

A jelölőszervezetek a reklám közzétételének idejét maguk választhatják meg, de egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban tehetik közzé hirdetésüket. A szavazás napján már nem lehet politikai reklámot sugározni.

Az európai parlamenti választás előtti kampányban a pártok összesen öt órában hirdethetnek. Ugyanez igaz az önkormányzati választásokra azzal a megkötéssel, hogy annak a nyolc jelölőszervezetnek a reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították.

A parlament az ötödik alaptörvény-módosítás szeptemberi elfogadásakor úgy határozott, hogy kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között. Ezt most azzal egészítették ki, hogy a kereskedelmi médiumoknak legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közölniük kell a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB), ha lehetővé teszik politikai reklám közzétételét.

A választási eljárási törvény módosításában rögzítették azt is, hogy az NVB pártdelegáltjai munkájuk idejére - de legfeljebb hetven napra - tiszteletdíjra jogosultak, ennek összege megegyezik a testület választott tagjainak járó juttatás időarányos részével.

Az is bekerült a jogszabályba, hogy ha a helyi vagy az egyéni választókerületi választási iroda vezetője nem tesz eleget hivatali kötelezettségének, és ezzel veszélyezteti a választás törvényes lebonyolítását, a területi választási iroda vezetője más település, illetve egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a feladatok ellátásával.

Kimondták továbbá, hogy 2014 őszétől - ahogyan a többi helyhatósági poszt - a nemzetiségi önkormányzati képviselői munka is összeférhetetlen lesz az országgyűlési képviselőséggel.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
VÁLASZTÁS