Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

2015 végéig kell vízórát felszerelni az átalánydíjas fogyasztóknál - Energetikai tárgyú törvényeket módosított az Országgyűlés

2013.12.12. Jogi Fórum / MTI

Több energetikai tárgyú törvényt is módosított hétfőn a parlament: az egyik újdonság, hogy 2015 végéig kell vízórát felszerelni a ma még mérő nélküli, átalánydíjas fogyasztóknál.

A kormányzati előterjesztést 246 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Változott a villamosenergia-törvénynek a villanyóra éves leolvasására vonatkozó szabályozása. Bár tovább él az a rendelkezés, hogy a leolvasás legkésőbbi időpontja az a nap, amelyen az előző évben is leolvasták a mérőt, újdonság, hogy az áramot használó, továbbá a rendszerirányító és az elosztó más időpontban is megállapodhat. Ha - bármelyik esetben - a leolvasási határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a rákövetkező első munkanapon kell leolvasni a villanyórát.

Rögzítették azt is, hogy ha a közvilágítás üzemeltetője megszegi a kötelezettségét, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - a közbiztonság érdekében - másik szolgáltatót jelölhet ki. Ha az eredeti szolgáltató bírósági felülvizsgálatot kér a hivatal határozata ellen, felfüggesztő hatálya annak sincs.

A földgáztörvény ugyanúgy módosítja a gázóraleolvasás szabályát, mint ahogyan azt a villamosenergia-törvény tette.

A víziközmű-törvénybe új elemként került be, hogy a hivatal víziközmű-védelmi bírságot szabhat ki például jogszabálysértő díj vagy ár alkalmazása, felújítás elmulasztása vagy keresztfinanszírozás miatt.

Ha a fő- és a mellékvízmérő más mennyiséget mutat, akkor a különbözetet a főmérő tulajdonosa fizeti meg. Kivétel, ha a mellékmérő hiteles, azt leplombálták, és az azon keresztül vizet fogyasztó külön szerződéssel rendelkezik.

A szociálisan rászoruló a vízdíjat részletekben is fizetheti, illetve fizetési haladékot kaphat.

A jogszabály szerint a ma még vízmérő nélküli, átalánydíjas fogyasztóknak 2015 végéig kell felszereltetniük a vízórát az eredetileg tervezett idén december 31. helyett. A szolgáltató köteles felszerelni a mérőt, ha a fogyasztó biztosította a feltételeket.

A jövőben bányajáradékot kell fizetnie annak is, aki szilárd ásványi energiahordozót úgy termel ki, hogy azt a föld alatt elgázosítja. A bányajáradék ekkor az igénybe vett ásványi nyersanyag értékének a 2 százaléka. A szilárd energiahordozók után eddig is ennyi volt a bányajáradék, de ezt a speciális esetet nem szabályozta a bányászati törvény. A szóban forgó technológia lényege az, hogy a föld alatti szénmezőig lyukat fúrnak, majd a szenet meggyújtják, és a részleges égés során keletkező gázt a fúrólyukon át a felszínre hozzák.

Új szabályként került be a jogszabályba az, hogy a telek tulajdonosa tűrni köteles azt, hogy a használaton kívüli mélyfúrás tulajdonosa a tájrendezést elvégezze. A telektulajdonos ebből eredő kárát azonban meg kell térítenie.

Az atomenergia-törvény kiegészült a hatásterület meghatározásával. A nukleáris biztonsági eljárásban, továbbá a létesítési engedélyben is a nukleáris létesítmény telephelyének határától számított 500 méteres körzet minősül hatásterületnek. Kutató- és oktatóreaktornál ez a távolság csak 100 méter. A hatásterület a nukleáris létesítmény normál üzemi körülményei között értelmezett.

Szintén kiegészítésként került be a törvénybe az, hogy ha az atomkár miatt valaki meghal, akkor a nem vagyoni kár megállapításához elegendő az üzemeltető jogsértését megállapítani. Az elszenvedő oldalán a további hátrányokat - például a családot ért anyagi veszteséget - nem kell bizonyítani. Az anyagi kompenzációt a polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
ENERGETIKA
KÖZSZOLGÁLTATÁS