A globális adótanácsadó cég, a Ryan szakértői szerint nőtt az adózók tudatossága: egyre eredményesebbek a jogérvényesítésben és a közeljövőben várhatóan egyre többen mennek majd bíróságra adójogi vitáikkal; 2013-ban a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmada az adózók javára dőlt el.
Az adóhatóság 2013-as évkönyve szerint tavaly közel 211 ezer ellenőrzést folytatott le. A vizsgálatok során feltárt adókülönbözet 514,8 milliárd forint volt, 10 százalékkal több, mint 2012-ben. A kiszabott szankciók 390 milliárd forintos összege 51 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Az adóhatósági ellenőrzések szigorodása egész Európában jellemző. A szervezetten elkövetett adócsalások ugyanis minden tagállamban komoly problémát jelentenek, egyes becslések szerint évente 100-150 milliárd euró értékű kárt okoznak az EU-ban.
A visszaélések miatti fokozott ellenőrzéseknek azonban sokszor a tisztességes adózók isszák meg a levét, hiszen a körültekintően eljáró adózóknak is problémát okozhat egy-egy számla eredetének az igazolása, vagy egy adóhatóság által gyanúsnak vélt ügylet esetén az ártatlanságuk bizonyítása – mutat rá a Ryan.
Az adótanácsadó cég szerint az adózók jelentősen mérsékelhetik az adójogviták kialakulásának kockázatát, ha a revízió során együttműködnek a hatósággal. “Sok jogvita forrása, hogy az adózók az ellenőrzés során gondatlanságból rossz tájékoztatást adnak a revizoroknak, vagy nem adják át az ügyleteiket alátámasztó dokumentumokat. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy később a peres eljárásban hiába kerül elő egy perdöntő bizonyíték, a bíróság nem veszi azt figyelembe azzal a hivatkozással, hogy az adózókat az ellenőrzési eljárásban együttműködési kötelezettség terheli” – hívja fel a figyelmet a közleményben Harcos Mihály, a Ryan adószakértője.
Ha az ellenőrzés az adóhatósággal való együttműködés ellenére is olyan eredménnyel jár, amivel az adózók nem értenek egyet, mindenképp érdemes élniük jogorvoslati lehetőségeikkel, hiszen a NAV legfrissebb statisztikái is azt mutatják, hogy az adózók az eljárás során egyre eredményesebben tudják képviselni érdekeiket. 2013-ban a kifogásolt ügyek közel 40 százalékában a NAV maga állapította meg, hogy hibás volt az elsőfokú döntés, és a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmadában született az adózók számára kedvező ítélet. Nem csak a lezárult adójogi perek száma emelkedett tavaly a megelőző évekhez képest, de az adózók számára kedvező eredménnyel záruló esetek aránya is nőtt – írja a tanácsadó cég.
A perindítás mellett ezek ellenére még mindig sok esetben nem döntenek. Míg ez a nagyobb vállalatoknál szinte automatikus az adójogi viták esetén, a közepes, illetve kisebb méretű cégeknél inkább csak akkor fordul elő, ha különösen jelentős értékről van szó. Jellemzően azok sem merítik ki az összes jogorvoslati lehetőséget, akik bíróság elé viszik jogvitájukat: az ügyek többsége sosem jut el a Kúriáig. Jelenleg a legtöbb per az áfával kapcsolatos, de gyakoriak a költségek elszámolhatóságát érintő jogviták is. Várhatóan rohamosan növekedni fog a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos perek száma is, mert ezen a területen még ingoványos a magyar jogalkalmazási gyakorlat – írták.
NAV: A perek háromnegyede az adóhivatal javára dől el
A tavalyi perek 72 százalékában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) javára született kedvező döntés – reagált az adóhatóság azon állításokra, melyek szerint érdemes az adóhivatal határozatait peres úton megtámadni.
Tavaly a NAV elsőfokú hatósági eljárásban több mint 2 millió 700 ezer határozatot adott ki, az ezek kapcsán indult bírósági ügyek száma csupán 2500. Az adózók tehát a NAV határozatait elenyésző számban, mindössze 0,1 százalékban támadják meg a bíróságokon. Természetesen a NAV valamennyi másodfokon jogerőre emelkedett érdemi határozata ellen bírósághoz lehet fordulni – közölte az adóhatóság.
