Trócsányi: A nemzeti jogalkotás része a védendő nemzeti identitásnak - A magyar jog fejlődésének fél évezrede - Új tanulmánykötet

2014.07.15. Jogi Fórum / MTI

A nemzeti jogalkotás része a védendő nemzeti identitásnak, ezért elengedhetetlen az uniós jogalkotáskor a szubszidiaritás érvényesülésének vizsgálata - mondta Trócsányi László A magyar jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán elnevezésű tudományos emlékülésen elhangzott előadások szerkesztett tanulmánykötetének bemutatóján.

A miniszter kiemelte: tárcája új feladata, hogy tartsa kézben a kodifikációt, őrködjön annak minősége fölött és szerezze vissza régi becsületét. Ennek lesz próbája például az új polgári és büntető perrendtartás előkészítése és elfogadása - jelentette ki.

Trócsányi László hangsúlyozta: feladatuk továbbá az alkotmányos identitás védelme. Ez jellemzően nem kifejezett, tudatos támadás veszélye miatt szorul védelemre, hanem inkább a globalizáció és az integráció felől érkező uniformizálási kísérletek miatt - fűzte hozzá.

Mint mondta, a hagyomány tisztelete természetesen nem azt jelenti, hogy mindent fenn kell tartani és érvényesíteni belőle. De a közhatalom bázisának kiszélesítése, a kivívott szabadságjogok megtartása és esetleges bővítése, vagy a nemzeti jog és az uniós jog közötti dinamikus és optimális egyensúly keresése mindenképpen fontos - vélekedett.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett eseményen a tárcavezető emlékeztetett: egyesek a Hármaskönyvet, vagyis a Tripartitumot történeti alkotmányunk vívmányai közé emelik, míg mások a jogtörténeti könyvtárak polcaira száműznék. Werbőczy egyértelműen nagy formátumú történelmi személyiség volt: európai összehasonlításban is kiemelkedő jogtudós, közéleti ember, államférfi, diplomata; művének óriási jog- és kultúrtörténeti hatása volt és van még ma is - mondta.

Trócsányi László felidézte: a Hármaskönyv kihirdetésére a királyi pecsét elmaradása miatt nem került sor, így törvényerőre sem emelkedett. Werbőczy azonban saját költségén adatta ki Bécsben, "a társadalmi felelősség szép példáját adva ezzel". Így megnyílt az út a joggyűjtemény tényleges hatályosulása és alkalmazása előtt - közölte. Hozzátette: a protestáns törekvésekkel összhangban a két magyar, valamint egy-egy német és horvát fordításával egyúttal a nemzeti nyelv fejlődését és térnyerését is előmozdította.

A tárcavezető szerint kérdéses, hogy lenne-e Werbőczy nélkül magyar nemzeti jog. A Hármaskönyv ismerete és használata a lehetőségekhez mérten fenntartotta a magyar jog uralmát és egységes gyakorlatát a török hódoltság, majd a Habsburg abszolutizmus idején, sőt egyes rendelkezései egészen a második világháború végéig érvényben voltak - mutatott rá.

Mint mondta, a minőségi, értéktartalmú kodifikáció színterét továbbra is a nemzeti jogrendszerek jelentik. Míg "a kodifikációban a nemzeti jog a letisztult jogelvek és a konkrét valóság öleléséből születik", az uniós jog "színtiszta alkufolyamat eredménye", amely a jog technikai oldalára helyezi a hangsúlyt - vélekedett. Úgy látja, a nemzeti jogalkotás ezért része a védendő nemzeti identitásnak, és elengedhetetlen az uniós jogalkotás során a szubszidiaritás érvényesülésének vizsgálata.

Stipta István, a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar intézetigazgató egyetemi tanára kiemelte: Werbőczyről keveset írnak, nem sokat foglalkoznak vele érdemben. Ezért hiánypótló a most bemutatott kötet, amely méltó az 500 éve befejezett műhöz - mondta.

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora arról beszélt, hogy a Hármaskönyvnek és a rá épülő hagyománynak komoly szerepe van abban, hogy "ma itt magyarul magyar jogról beszélhetünk".

  • kapcsolódó anyagok
JOGTÖRTÉNET
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT