Devizahitel-ügyek - Megalapozatlan az alkotmánybírósági indítvány? - A Fővárosi Törvényszék tudja tartani a perek lezárásának határidejét

2014.09.12. Jogi Fórum / MTI

Megalapozatlan a Fővárosi Törvényszék egyik perben eljáró bírájának a devizahiteles törvény alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmánybírósági indítványa Trócsányi László igazságügyi miniszter Alkotmánybírósághoz (Ab) intézett és a kormányzati portálon közzétett levele szerint.

Szeptember 5-én az Eger és Környéke Takarékszövetkezet állam ellen indított perében eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve az eljárás alapjául szolgáló nyáron elfogadott törvény alkotmányellenességének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A pénzügyi intézmények ezekben a perekben az egyoldalú szerződésmódosítások - kamat-, díj- és költségemelések - tisztességtelenségének törvényi vélelmét próbálják megdönteni.

Az Igazságügyi Minisztérium - még azon a napon, amikor az egri takarék perét felfüggesztette a bíró az Ab-hez fordulás miatt - közölte, hogy álláspontja szerint a törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, a tárca bírói indítvánnyal kapcsolatos véleményét pedig megküldi az Ab-nek és nyilvánosságra is hozza. A szaktárca akkor azt is közölte: bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.

Az Ab szeptember 8-án, hétfőn közölte, hogy megkapták az indítványt, a testület elnöke a lehető legrövidebb időn belül kijelöli az ügy előadó alkotmánybíráját, az Ab tisztában van a devizahiteles indítvány jelentőségével és ennek megfelelően kezeli azt. Az alaptörvény szerint a bírói kezdeményezéseket soron kívül, de legkésőbb 90 napon belül kell elbírálnia az Ab-nek, a testület ügyrendje szerint pedig lehetőség van gyorsított eljárás lefolytatására is.

Trócsányi László - aki 2007 és 2010 között maga is alkotmánybíró volt - az Ab elnökének és főtitkárának címzett szeptember 10-ei keltezésű, 17 oldalas levelében 11 pontba szedve fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltak, így például a közjogi érvénytelenség, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, a szerződés szabadsága, a szerzett jogok védelme, a bírósághoz fordulás joga, a vállalkozáshoz, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán.

Az Ab ügyrendje lehetőséget ad arra, hogy a vizsgált jogszabály megalkotója, illetve törvény kezdeményezője véleményét megküldhesse a testületnek.

Az igazságügyi miniszter levelének általános észrevételeiben emlékeztet arra, hogy az Ab-n megtámadott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény a Kúria június 16-ai jogegységi döntésén alapul. A Kúria döntése a polgári törvénykönyvben (Ptk.) foglalt tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag a bíróságok számára kötelező, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvény jogszabályi szintre emeli a Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket.

A törvény tehát a miniszter szerint nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozóan, csupán a Kúria jogértelmezését kodifikálja. Nincs szó visszamenőleges hatály alkalmazásáról sem, hiszen a jogegységi határozat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló több mint két évtizeddel ezelőtti európai közösségi irányelvben foglalt értelmezést vette alapul, amely Magyarország 2004. évi uniós csatlakozásával a magyar jog részévé vált, és egyébként is megegyezik polgári törvénykönyv (Ptk.) kapcsán kialakított gyakorlattal.

Az Ab-n megtámadott törvény legfontosabb célja, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, e helyett néhány tucatnyi pénzügyi intézmény által kezdeményezett várhatóan fél éven belül lezáruló eljárásban dőljenek el a vitás kérdések.

A bírói indítvány felveti, hogy az uniós Európai Központi Banknak (EKB) nem volt lehetősége vélemény-nyilvánításra a törvény elfogadása előtt, így "a törvényhozási eljárás olyan formai hibában szenved, mely közjogi érvénytelenséget eredményez". Ezzel kapcsolatban a miniszter - aki korábban egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa-tanulmányok Központjának igazgatója is volt - levelében arra mutat rá, hogy az EKB-nak megküldték a törvény tervezetét, a tagállamok kötelezettsége pedig az, hogy figyelembe vegyék az EKB állásfoglalását, ami azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állásfoglalást mindenben követni kötelesek.

A törvény "elfogadása során a formalizált törvényalkotási eljárás szabályainak megsértésére nem került sor, így annak közjogi érvénytelensége sem merülhet fel" - áll a miniszter levelében.

Az indítvány szerint a törvény sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát és a szerződés szabadság elvét. Ezzel összefüggésben a miniszter megjegyzi, hogy a bírói indítvány "alapvető tévedésen alapul", és utal a Kúria két évvel ezelőtti polgári kollégiumi véleményére, mely szerint nem ütközik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába, ha a bíróság a szerződéskötés időpontjában hatályos Ptk. rendelkezések alapján az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg olyan okból, amelyet utóbb a külön törvény - adott esetben a kialakult joggyakorlat tapasztalatait felhasználva - kötelezően is szabályoz.

A miniszter hangsúlyozza, hogy a törvény nem alkotott új anyagi jogszabályt visszamenőleg, hanem az érintett időszakban mindig is hatályban volt anyagi jogszabálynak a bíróságok által kötelezően alkalmazandóvá tett - azaz az anyagi jog értelmezésének pontosításával eleve az anyagi jog részévé vált - értelmezését emeli be a törvénybe. A törvényben foglalt hét feltétel tehát nem új anyagi jogi feltétel, csupán a régi Ptk.-nak, az akkor is meglévő anyagi jognak az adott esetkörre történő alkalmazása.

Az indítvány szerint sérül a pénzintézetek vállalkozáshoz való joga azáltal, hogy a törvény a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi környezet által megengedett joggyakorlást minősíti utólag jogellenesnek. A miniszter szerint azonban "az indítvány kiindulópontja téves; egyben az indítványt benyújtó bíró előtt elbírálásra váró ügy tekintetében prejudikálónak tűnő azáltal, hogy jogkövetőnek minősíti a pénzintézetek szerződéskötési gyakorlatát. Önmagában egyébként az a tény, hogy a pénzintézetek a Törvény által meghatározott időszakban adott esetben nem mentek szembe tételes normatív szabállyal, nem jelenti azt, hogy bizonyítottan tisztességesek is lettek volna szerződéses kikötéseik".

A miniszter levele kiemeli: a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között. Míg a fogyasztó nyilván viseli a saját kockázatait - például betegség, munkahely elvesztése - a pénzügyi intézmények az egyoldalú hiteldíj-módosítást számukra korlátlanul és ellenőrizhetetlenül lehetővé tevő kikötésekkel az ő érdekkörükben jelentkező kockázatokat a fogyasztóra hárították. Mi több, az általános szerződési feltételekben foglalt kikötések még azt sem zárták ki, hogy a pénzügyi intézmények megemelhessék hiteldíjaikat olyan esetben is, ha azt nem is utóbb bekövetkezett negatív hatások, hanem pusztán a megnövekedett tulajdonosi profitelvárás indokolta.

A bírósághoz fordulás jogára, a kellő felkészülési idő hiányára, a bírói függetlenség, a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás sérelmére, a szerzett jogok védelmére, illetve elévülés problémájára történő bírói hivatkozás is megalapozatlan a miniszter levele szerint.

"Nem valós továbbá azon aggály, hogy a perek pusztán formális bírói döntést igényelnek, a bankok pedig 'csak vesztesek lehetnek', hiszen már most vannak részlegesen pernyertes banki felperesek" - áll a miniszter levelében.

Trócsányi László a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatában megfogalmazott elvre is emlékeztet, mely szerint a már folyamatban lévő jogvitákba a visszamenőleges hatályú törvényi beavatkozás akkor lehet elfogadott, ha "rendkívül nagy súlyú közérdek" indokolja.

"Bizonyára mérlegelés kérdése, de elég súlyos közérdeknek tűnik, hogy több százezer háztartás került nehéz anyagi helyzetbe lelkiismeretlenül alkalmazott banki termékek miatt. Ez pedig önmagában igazolja, hogy nem gazdasági érdekek indokolták a visszamenőleges hatályú jogalkotást" - áll a miniszter Ab-hoz intézett levelében.

Részlegesen pert nyert a K&H Bank Zrt.

Részlegesen nyert a devizahiteles perben a K&H Bank Zrt.; a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.

A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem.

A bíróság szerint tisztességes ez év március 15. és július 19. között az a szerződéses kikötés, mely szerint a költségek és díjak legfeljebb a KSH által meghatározott előző évi fogyasztói árindexxel, tehát az inflációval emelkedhetnek - és csökkenhetnek is - objektív, azaz a pénzintézet által nem előidézhető, befolyásolható körülmények bekövetkezése esetén.

Az elsőfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak.

A szóbeli indoklás szerint a bíróság átlagosan tájékozott fogyasztóval számolt, a devizahiteles törvényben rögzített átláthatóság elve kapcsán pedig hivatkozott arra az elvárásra, hogy a pénzintézet tájékoztatása olyan legyen, amely nyomán a fogyasztó a lehetséges gazdasági következményeket képes felmérni, átlátni.

A bíróság a szerződéses elemeket külön vizsgálta és arra is figyelemmel volt, hogy ha a tisztességtelen kikötések kiesnek a szerződésből, akkor a megmaradók teljesíthetők-e.

A bíróság elutasította a K&H Bank keddi tárgyaláson megismételten felvetését, hogy fontolja meg az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulást.

A bank jogi képviselője a határozathirdetést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban a bíróság egy másik, hasonló devizaperben eljáró tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a perekben alkalmazandó, nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt, és amennyiben a testület alaptörvénybe ütközőnek találja majd a törvényt, akkor nehéz lesz a törvény alapján időközben megszületett ítéletek következményeit korrigálni, különösen, ha már elszámolásra is sor kerül a bankok és a fogyasztók között.

Elutasította a TakarékBank keresetét a törvényszék

A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet szerződéses feltételeinek tisztességességét kívánta bizonyítani.

A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg.

A bíró indoklásában kifejtette: a bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotó nem állított fel sorrendet az egyes elvek érvényesülésére, vagyis nem kötötte a bíróságot semmilyen jogszabályi rendelkezés a vizsgálat során.

Az objektivitás elvének megsértése döntően abból adódott, hogy a bank a szükséges korlátok nélkül módosíthatta egyoldalúan a szerződési feltételeket, míg az érthető és egyértelmű megfogalmazás elvének pedig nem felelt meg például a forrásköltség-változás, vagy a forrásszerzési lehetőségek alakulása - fejtette ki a bíró. Hozzáfűzte: az átláthatóság elvének azért nem feleltek meg a szerződéses feltételek, mert a TakarékBank által beépített ok-lista alapján a fogyasztó a szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását nem tudja ellenőrizni.

Elutasította az MKB keresetét a Fővárosi Törvényszék

Elutasította a devizahiteles perben az MKB Bank Zrt.-nek a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás.

A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek.

Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.

Továbbá a bíró leszögezte azt is, hogy a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.

A törvényszék első fokon elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához.

Az elsőfokon pervesztes pénzintézet jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen.

A per sajátos abból a szempontból, hogy az alperes magyar állammal szemben a felperesi oldalon a szeptember végéig magyar állami tulajdonba kerülő MKB Bank Zrt. áll.

A bíróság az alperes magyar állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot ítélt meg.

Elutasította a Fővárosi Törvényszék az Erste Bank keresetét

Elutasította a bíróság az Erste Bank keresetét, a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).

A bíróság ítélete szerint sérült többek között az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elve, így a bank devizahitel szerződései nem voltak tisztességesek.

A bíróság szóbeli indoklása szerint a törvényben rögzített követelményeknek nem feleltek meg a bank általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő, vonatkozó pontjai.

A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.

A bíróság döntésének indoklásában úgy érvelt: mivel a törvény kimondta, hogy mind a hét elvnek külön-külön is meg kell felelnie az ászf-nek, így elég lett volna a tisztességtelenség vizsgálatához megnézni például az átláthatóság érvényesülését, a bíróság azonban mind a hét elv érvényesülését áttekintette.

Az Erste Bank Hungary keresetét elutasító ítélet szóbeli indoklásában elhangzott: a pénzintézet dologi költségei, az üzleti feltételek esetleges változásának bevonása az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok közé tisztességtelen, súlyosan sérti az objektivitás elvét.

A bíróság indoklása szerint a szerződési feltételekben például az a pont, hogy azonos feltételekhez kötötték az üzleti kamat és késedelmi kamat esetleges megváltoztatását, az arányosság elvének érvényesülését sértette.

A bíróság az ászf tisztességtelenségének kimondásával párhuzamosan a felperes bankot 1,27 millió forint perköltség megfizetésre kötelezte az alperes magyar állam számára.

Első fokon elutasította a Raiffeisen Lízing Zrt. keresetét a Fővárosi Törvényszék

Elutasította a Raiffeisen Lízing Zrt. devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A szóbeli indoklás szerint különösen az átláthatóság, érthetőség törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai, ezért azok tisztességtelenek és érvénytelenek.

A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a fogyasztói kölcsönszerződések 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényben rögzített hét elvnek, melyek közé tartozik az átláthatóság, egyértelműség, objektivitás, tételesség, arányosság, szimmetria.

A Raiffeisen Lízing Zrt. keresetét első fokon elutasító szerdai döntés szóbeli indoklásában a bíró kiemelte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességességéhez olyan "józan ész diktálta evidenciákat kellett betartani", melyek 10 éve is olyanok voltak mint ma, például, hogy legyenek érthetőek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések, illetve, hogy a bank saját hibás üzletpolitikájának következményeit ne hárítsa át a fogyasztókra.

A bíró szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.

Elutasította a Fővárosi Törvényszék az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. keresetét

Elutasította a bíróság az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. keresetét, a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak a pénzügyi intézmény által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).

A bíróság ítélete szerint az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. általános szerződési feltételei nem tettek eleget a devizahiteles törvényben rögzített elveknek, főleg az átláthatóság elvének nem feleltek meg.

Az idén nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.

A bíróság az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: az ingatlanlízíng társaság egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő ászf-jei az átlagfogyasztó számára nem biztosították az átláthatóság elvének érvényesülését.

Így például az ászf lehetővé tette a lízingcég számára a kamatok és a díjak, illetve egyes költségek változása esetében az emelést, az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó ászf-ből azonban nem lehetett megismerni, mennyi lesz például a díjak, illetve költségek emelkedésének hatására a törlesztés változásának legkisebb mértéke.

A bíróság az ítélet indoklásában rámutatott: az átlagfogyasztó azt sem tudta követni az ászf-ben rögített pontok alapján, hogy indokolt volt-e a kamat-, vagy a díjemelés.

A bíróság ítélete szerint az UniCredit Ingatlanlízing fogyasztói szerződései nem feleltek meg a törvény által rögzített alapelveknek, így tisztességtelenek voltak.

Három keresetet elutasított, egy esetben elhalasztotta a döntést a bíróság pénteken

Három pénzintézet devizahitellel kapcsolatos keresetét elutasította, egy esetben elhalasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék pénteken.

A bíróság a Pannon Takarék Bank Zrt. keresetének elutasítását többek között azzal indokolta, hogy a felperes bank általános szerződési feltételei (ászf) nyelvtanilag ugyan érthetőek, de nem egyértelmű feltételeket tartalmaznak. Példaként hozta fel a törvényszék, hogy az ászf-ben szereplő egyes kategóriák túl általánosak. A szimmetria elvével kapcsolatban a bíró kiemelte, hogy ez azt jelenti: kötelezően kell figyelembe venni a fogyasztó számára kedvező változásokat - azonban a bank nem szabályozta ezt az ászf-ben.

A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét is elutasította a bíróság. Az indoklásban a törvényszék kifejtette: megítélése szerint az elutasításhoz elegendő a törvényben felsorolt hét elvből akár egynek a sérülése. Kifejtette: ennek ellenére a bíróság az összes elv tisztességességét vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes pénzintézet által alkalmazott ászf-ek kikötései nem tudtak maradéktalanul megfelelni egyetlen elvnek sem, különösen az átláthatóság elvének.

A bíróság szintén elutasította a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét. Indoklásában a bíró kiemelte többek között, hogy az arányosságra a legtöbb esetben semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak a felperes takarékszövetkezet szerződéses kikötései. Hozzátette: nem volt garancia a fogyasztó számára, hogy ténylegesen milyen mértékű változtatásra számíthat. A törvényszék rámutatott: az átláthatóság elvének érvényesülésére sincs szerződéses rendelkezés. Álláspontja szerint a pénzintézet belső szabályzatára való utalás nem elég, mert azt a fogyasztó nem tudja érvényesíteni.

A Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. ügyében a bíróság szeptember 26-ra halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. A hitelintézet perének tárgyalásán a felperes képviselője az eddigi devizahiteles perekben fölsorakoztatott érveken túl kitért arra: az alperes magyar állam jogi képviselője által benyújtott ellenkérelem sablon volt. Egyrészt a keltezéséből kiderült, hogy hamarabb elkészült, mint hogy a felperesi keresetet az alperes megismerhette volna, másrészt olyan ellenkérelmeket is tartalmazott, amelyekre vonatkozó kérelmet a felperes nem is nyújtott be. A hitelintézet képviselője rámutatott: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló 2014. évi 38-as tv. személyi hatálya nem terjed ki azokra, akik végtörlesztettek. Ez pedig ellentmondásos helyzetet eredményezne, ha a bíróság elutasítaná a felperes keresetét. Ez esetben ugyanis ugyanazon hitelintézetek ugyanazon szerződési kikötései egyes fogyasztók esetében tisztességesnek, más fogyasztók esetében tisztességtelennek minősülnének.

Előzmények

A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.

Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék elsőfokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az alkalmazandó törvény alaptörvénybe ütközése miatt Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék bírája, jelen perrel együtt pedig immár három esetben részlegesen pernyertes lett a felperes pénzintézet.

Fazekas: A Fővárosi Törvényszék tudja tartani a perek lezárásának határidejét

A törvényben meghatározott határidőig, vagyis szeptember 24-ig valamennyi pénzintézeti keresetről határozatot hoz a Fővárosi Törvényszék - közölte a bíróság elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fazekas Sándor felidézte, hogy 79 banki keresetlevél érkezett a bírósághoz, amelyből 42-t hiányosságok miatt visszautasítottak; ezeket öt napon belül pótolhatták a pénzintézetek.

A legjellemzőbb probléma az volt, hogy az általános szerződési feltételek kivonata volt hiányos. Ez annál is inkább hiba, mert ezen dokumentum érvényességének megállapítása érdekében nyújtottak be keresetet az adott pénzintézetek.

A másik tipikus hiba az volt, hogy éppen azt az időszakot nem jelölték meg a felperesek, amelyre kérték a tisztességesség megállapítását.

A keresetlevelet 31 felperes adta be újra, és már ezekben az ügyekben is zajlik a tárgyalások kitűzése - közölte Fazekas Sándor.

Arról is szólt, hogy a korábbi prognózisokkal szemben, amelyek akár 400 banki keresetlevelet is feltételeztek, jóval kevesebb eljárás indult. Ezért is egyértelműen látható, hogy a törvényszék maradéktalanul be tudja tartani az ügyek elbírálásának határidejét - mondta Fazekas Sándor.
Közölte azt is: eddig 13 ügydöntő határozat született, és 52 ügyben zajlik a tárgyalás.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
PÉNZÜGYI JOG
DEVIZAHITEL