Nyugdíj, devizahitel-szerződés, családegységesítés és egyebek - Magyar ügyek folyamatban az Európai Unió Bíróságának asztalán

2014.10.22. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Kaphat-e egyidejűleg nyugdíjat állami szerv dolgozója? Semmis-e a devizahitel-szerződés a befektetővédelmi rendelkezések szerinti tájékoztatás elmaradása esetén? Eredményezhet-e hibás árumegjelölés jövedékadó-fizetési kötelezettséget? Magyar nővel közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat megalapozhatja-e családegyesítés jogcímén történő magyarországi tartózkodás engedélyezését? - Folyamatban lévő magyar ügyek az Európai Unió Bíróságának asztalán

EURÓPAI BÍRÓSÁG

Előzetes döntéshozatali eljárások (ügyszám és ügy neve, utaló bíróság, beérkezés dátuma, téma)

C-388/13 UPC / Kúria / 2013. július 8. / Fogyasztóvédelem

Egy televíziós kábelszolgáltató ügyfele tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a részére 2010-ben kiállított éves számla mely befizetési időszakra vonatkozott pontosan, mivel az a számlából nem volt megállapítható. A szolgáltató válaszában közölte, hogy a kérdéses számla a 2010. január 11-től 2011. február 10-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az ügyfél ezután 2011. február 10. napjával kérte a kábelszolgáltatási szerződés megszüntetését. A szolgáltatásból való kikapcsolásra azonban csak 2011. február 14-én került sor, mivel a szolgáltató szerint ez az elszámolási időszak tényleges záró időpontja, a február 10-i dátum közölésére csak elírás miatt került sor. Így az ügyféltől annak ellenére kérte az elírással érintett időszakra az előfizetési díj megfizetését, hogy az időközben már egy másik szolgáltatóval szerződést kötött, és annak keretében díjat is fizetett.

Az ügyfél panaszára eljárt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította, hogy a szolgáltató eljárása a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és ezért azt 25 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

Az ügyben eljáró Kúria előtt felmerült a kérdés, hogy az uniós jog által szabályozott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósulásához elegendő-e annak megállapítása, hogy a szolgáltató bármely okból valótlan információt közölt a fogyasztóval, vagy annak bizonyítása is szükséges, hogy eljárása során szándékosan és visszatérően megsérti a szakmai gondosság követelményét. A jelen ügyben ugyanis minden jel arra utal, hogy nem egy szisztematikusan követett jogsértő gyakorlatról, hanem egy egyetlen ügyfelet érintő ügyintézői tévedésről van szó. A Kúria az Európai Bíróságtól kérte az alkalmazandó uniós szabályok értelmezését.

Egy hasonló osztrák ügyben (C-435/11) 2013. szeptember 19-én volt az ítélethirdetés. Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a fogyasztóval szemben folytatott megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen és ekként tiltott, anélkül, hogy bizonyítani lenne szükséges, hogy e gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel is.

A tárgyalás 2014. szeptember 11-én volt.

A főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2014. október 23-án kerül sor.

C-470/13 Generali-Providencia / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2013. szeptember 2. / Közbeszerzések

A Generali-Providencia Biztosító ajánlatot nyújtott be egy olyan közbeszerzési eljárásban, amelynek keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal biztosítási szolgáltatásokat kívánt beszerezni. A NAV azonban kizárta a biztosítót a közbeszerzési eljárásból, mivel a céggel szemben korábban jogerős bírósági ítéletben megállapították, hogy megsértette a versenyszabályokat. A magyar közbeszerzési jog ugyanis lehetővé teszi azon vállalkozásoknak a közbeszerzési eljárásból való kizárását, amelyek gazdasági tevékenységük körében jogerős bírósági ítélettel megállapított jogsértést követnek el.

A biztosító természetesen megtámadta a kizárásáról szóló határozatot, azt állítva, hogy az említett magyar szabályozás ellentétes a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós irányelvvel. Ez utóbbi ugyanis a magyar a jogszabálytól – legalábbis szövegében – eltérően fogalmazza meg a kizárás feltételeit, és különösen úgy rendelkezik, hogy kizárhatók azon ajánlattevők, amelyek bizonyíthatóan súlyos kötelezettségszegést követtek el.

Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a biztosító kizárásának alapjául szolgáló magyar szabályozás összhangban van-e az irányelvvel és az uniós alapszabadságokkal. Ezzel összefüggésben különösen arról kell dönteni, hogy az irányelvben meghatározott „súlyos kötelezettségszegés” fogalma magában foglalja-e a versenyszabályok megsértését is.

A tárgyalás 2014. szeptember 25-én volt.

Az ügyben a következő esemény az ítélethirdetés lesz, amelynek időpontja azonban még nem ismert.

C-510/13 E.ON Földgáz Trade / 2013. szeptember 25. / Kúria / Jogorvoslathoz való jog

A magyar gázvezetékrendszer üzemeltetője, az FGSZ Földgázszállító Zrt. az Unió gázpiacának liberalizációját követően minden piaci résztvevő számára biztosítja a hálózathoz való diszkriminációmentes és tisztességes hozzáférést. A cég üzemi és kereskedelmi szabályzatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyja jóvá. A szabályzat szerint az FGSZ az egy évnél hosszabb távú kapacitásigényeket a beérkezések sorrendjében bírálja el, és amennyiben a szabad kapacitás rendelkezésre áll, úgy megköti az azok lekötésére vonatkozó szerződést.

Az E.ON négy hosszú távú, kapacitás-lekötési igényt nyújtott be az FGSZ-hez, amelyek azonban jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló szabad kapacitást. Ezért az FGSZ a Hivatalhoz fordult
iránymutatásért, amely megállapította, hogy a hosszú távú kapacitásoknak a szabályzat szerinti kiosztása akadályozza új piaci szereplőknek a piacra történő belépését, és ezért azt hivatalból visszavonta. A Hivatal emellett arra utasította az FGSZ-t, hogy a hosszú távú kapacitások lekötésére vonatkozó szabályokat a földgázkereskedők bevonásával dolgozza át, és azokat számára nyújtsa be jóváhagyásra.

Az E.ON bírósági úton kérte a Hivatal határozatának megsemmisítését. Az ügyet eddig vizsgáló magyar bíróságok azonban azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy mivel a határozatot nem a cégnek, hanem az FGSZ-nek címezték, ezért a vállalkozásnak nincs lehetősége annak megtámadására.

Az E.ON felülvizsgálati kérelmét vizsgáló Kúria a földgáz belső piacára vonatkozó uniós irányelv azon rendelkezésének értelmezését kéri az Európai Bíróságtól, amely szerint a szabályozó hatóság (hazánkban a Hivatal) határozata által érintett fél számára biztosítani kell a jogorvoslathoz való jogot. A Kúria arra a kérdésre vár válasz az uniós bíráktól, hogy a jelen esetben a határozat által gazdaságilag érintett gázkereskedők is „érintett félnek” minősülnek-e az irányelv értelmében, vagy éppen ellenkezőleg, az „érintett fél” fogalma kizárólag az FGSZ-hez hasonló rendszerirányítókra korlátozódik.

A főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2014. október 23-án kerül sor.

C-567/13 Baczó és Vizsnyiczai / 2013. november 5. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem

Magánszemélyek egy lakásvásárlási kölcsönszerződés semmisségének a megállapítását kérték egy járásbíróságtól. E bíróság azt tapasztalta, hogy a szerződés azon kikötése, amely a szerződésből eredő jogviták esetére egy választott bíróság eljárását írja elő, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, és ezért semmissége megállapítható. Mivel azonban a magyar jog szerint a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos jogviták nem a járásbíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartoznak, ezért a megkeresett járásbíróság átette az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez.

A törvényszékek előtti eljárások azonban jóval költségesebbek, mint a járásbíróságok előtti pereskedés, ezért az érintettek a Fővárosi Törvényszéktől a járásbíróság döntésének megváltoztatását, és ez utóbbi bíróság hatáskörének megállapítását kérték. A Fővárosi Törvényszék azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a fogyasztói érdekérvényesítést költségesebbé tevő magyar eljárási szabályok összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi joggal.

A tárgyalás 2014. november 19-én lesz.

C-586/13 Martin Meat / 2013. november 20. / Pesti Központi Kerületi Bíróság / Új tagállamok csatlakozása

2007-ben egy osztrák vállalkozás szerződést kötött egy magyar céggel, amely vállalta, hogy magyar munkavállalóival marhahúst fog feldolgozni az osztrák cég salzburgi vágóhídján. A magyar cég a
szerződés megkötése előtt jogi tanácsadást kért arra vonatkozólag, hogy az általa végezni kívánt tevékenység nem esik-e az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok vonatkozásában a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása tekintetében Ausztria által tett átmeneti korlátozások hatálya alá. Jogi tanácsadói azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdéses tevékenységre nem vonatkoznak az említett korlátozások.

Az osztrák hatóságok azonban megbírságolták az osztrák vállalkozást, mivel álláspontjuk szerint számára a magyar cég munkaerő-átengedést végzett, amelyre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, és amely keretében ezért a magyar munkavállalóknak foglalkoztatási engedélyre lett volna szükségük. Az osztrák és a magyar cég megállapodása alapján azonban a bírságot ez utóbbinak kellett viselnie.

A magyar vállalkozás ezután kártérítési keresetet indított a jogi tanácsadói ellen a hibásnak bizonyult jogi tanácsokból eredő kárának megtérítése iránt. Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság egyrészről azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a jelen esetben munkaerő-átengedésről van-e szó, másrészről arra kíváncsi, hogy az osztrák hatóságok jogszerűen hivatkoztak-e az átmeneti korlátozásokra.

A tárgyalás 2014. október 9-én volt.

A főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2015. január 15-én kerül sor.

C-672/13 OTP / 2013. december 17. / Fővárosi Törvényszék / Állami támogatások

A magyar kormány még 2001-ben olyan lakáscélú támogatásokat vezetett be, amellyel a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakáshoz jutását kívánta elősegíteni. A támogatási programmal érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását, valamint a támogatások megállapítását és elszámolását hitelintézetek végezték. A támogatási mechanizmus közvetlen és kamattámogatásokat is magában foglalt, egyes támogatási formáknál pedig az állam a programban részt vevő hitelintézetek számára garanciát vállalt arra, hogy a támogatással érintett, behajtatlanná vált kölcsön tőkeösszegének, illetve a hozzá kapcsolódó kamatoknak meghatározott részét számukra megtéríti.

Az egyik ilyen hitelintézet az OTP volt, amely számára az állam egy idő után már nem teljesítette a garanciavállalási kötelezettségét azzal az indokkal, hogy az azzal kapcsolatos megtérítések hazánk EU-hoz történő csatlakozása után az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnének.

Az OTP által az állami megtérítések elmaradása miatt indított perben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses állami garanciavállalás valóban az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül-e, és ha igen, akkor hogyan orvosolható a bank által elszenvedett érdeksérelem.

A tárgyalás 2014. november 13-án lesz.

C-32/14 Erste Bank / 2014. január 23. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem

Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Az adós azonban bírósági úton vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a közjegyző eljárása, illetve az annak alapjául szolgáló azon magyar jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az adós ellen a kölcsönszerződés tartalma bírósági felülvizsgálatának bevárása nélkül végrehajtás induljon, összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal. Az uniós szabályok egyébként a nemzeti bíróságok számára kifejezetten előírják a fogyasztó tájékoztatását arról, ha egy fogyasztói szerződésben tisztességtelen szerződési feltételt észlelnek.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-94/14 Flight Refund / 2014. február 27. / Kúria / Joghatóság polgári ügyekben

Egy Newark (USA) és London között közlekedő légi járat több mint három órát késett, és ezért annak utasai 600 euró összegű kártalanításra tarthattak igényt. Az egyik utas azonban a követelését egy ilyen igények érvényesítésével foglalkozó brit cégnek adta el, aki furcsa módon egy magyarországi közjegyző előtt kezdeményezett ún. európai fizetési meghagyásos eljárást az általa a kérdéses járat üzemeltetőjeként megjelölt, németországi székhelyű Deutsche Lufthansa légitársasággal szemben.

A közjegyző ki is bocsátotta a fizetési meghagyást, amellyel szemben a Lufthansa ellentmondással élt arra hivatkozva, hogy a járatot nem ő, hanem egy másik légitársaság üzemeltette. Az eljárás ezután perré alakult, de mivel a közjegyző kellő információ hiányában nem tudta megjelölni az eljárni jogosult bíróságot, ezért a Kúriához fordult segítségért.

A Kúria ebben a meglehetősen bonyolult ügyben, amelyben a felek egyikének sincs magyarországi székhelye, azzal kapcsolatban vár felvilágosítást Luxembourgból, hogy melyik ország bíróságai rendelkeznek joghatósággal a késésből eredő kártalanítással kapcsolatos per lefolytatására.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-97/14 SMK / 2014. március 3. / Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Adózás

Ezen ügy a békéscsabai gyárában elektronikai berendezésekhez távirányítókat gyártó SMK cégcsoport tevékenységéhez kapcsolódó áfa megfizetését érinti. A cégcsoport egyik tagja, az Egyesült Királyságbeli székhelyű SMK UK biztosította a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket, gépeket és berendezéseket. A brit cég részére a távirányítók összeszerelését bérmunka keretében a magyarországi székhelyű SMK Kft. végezte. A késztermékeket ezután az SMK UK a cégcsoport harmadik tagjának, a belgiumi székhelyű SMK Europe-nak értékesítette, aki azokat továbbértékesítette a vevőkhöz.

A magyar cég a termékek elkészítésének munkadíját az áfa hozzászámítása nélkül számlázta az SMK UK-nek, azon az alapon, hogy az országot elhagyó termékek után az adó máshol kerül majd megfizetésre. A magyar adóhatóság szerint azonban hazánkban kellett volna megfizetni az áfát, mivel a bérmunkával elkészült termékek értékesítésére Magyarország területén került sor. E körülményekre tekintettel az adóhatóság az SMK Kft.-nél megközelítőleg 135 millió forint összegű adóhiányt állapított meg, és kötelezte a céget ezen összegnek, valamint több tízmillió forint adóbírságnak és késedelmi pótléknak az államkasszába történő befizetésére.

Az SMK Kft. által az adóhatóság ellen indított perben eljáró Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lényegében azt kéredzi a Bíróságtól, hogy a magyar cég a hozzáadottérték-adót (ez Magyarországon az áfa) uniós szinten szabályozó irányelv értelmében jogosan vélte-e úgy, hogy az elvégzett bérmunka alapján neki járó díjazás után őt hazánkban nem terheli adófizetési kötelezettség.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-98/14 Berlington Hungary és társai / 2014. március 3. / Fővárosi Törvényszék / Letelepedés szabadsága

Magyarországon 2012. október 11-e előtt a pénznyerő automatákat játékkaszinóban és játéktermekben lehetett üzemeltetni. 2011-től kezdve a magyar jogalkotó egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, ennek keretében pedig 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadó mértékét 100 000 Ft-ról 500 000 Ft-ra emelte
fel, illetve e tételes játékadó mellé bevezetett egy százalékos mértékű játékadót is.

2012. október 1-jén a magyar kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a pénznyerő automaták játéktermekben és elektronikus kaszinókban történő működtetésének megtiltása céljából. Az így elfogadott törvény 2012. október 10-én hatályba is lépett, aminek eredményeképpen a játéktermek, illetve pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozóan korábban kiadott engedélyek a következő naptól automatikusan hatályukat veszítették. Ezen időponttól fogva pénznyerő automaták csak játékkaszinókban működtethetőek. A jogalkotó a tiltást a játékfüggőséggel, az annak megelőzéséhez fűződő közegészségügyi érdekekkel, illetve bűnmegelőzési okokkal indokolta.

A szigorúbb szabályok bevezetése előtt játéktermekben pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások a magyar bíróságok előtt vitatják a működésüket ellehetetlenítő intézkedéseknek az uniós alapszabadságokkal való összhangját, illetve kártérítést kérnek az uniós jog állítólagos megsértése miatt elszenvedett kárukért. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék lényegében arra a kérdésre vár választ a Bíróságtól, hogy a játéktermekben üzemeltett pénznyerő automaták tekintetében a játékadó mértékének egyik napról a másikra történő drasztikus felemelése, majd az ilyen üzemeltetés azonnali hatályú, teljes megtiltása összhangban van-e az uniós joggal.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-125/14 Iron & Smith / 2014. március 18. / Fővárosi Törvényszék / Védjegyek

Egy magyar cég a „be impulsive” színes ábrás megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Hivatal). Egy holland cég azonban tiltakozott a védjegybejegyzési kérelemmel szemben arra hivatkozva, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett „Impulse” közösségi (uniós) szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat.

Az ügy irataiból az ugyan nem derül ki, hogy a magyar cég által kért védjegybejegyzés, illetve a holland vállalkozás korábbi közösségi védjegye pontosan milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik (ezeket védjegyeknél mindig fel kell tüntetni), az azonban igen, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó. Márpedig ilyen esetekre az uniós védjegyjog azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jó hírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a kérdéses megjelölés bejegyzése.

A holland cég által hivatkozott „Impulse” védjegyről kiderült, hogy az a hozzá kapcsolódó értékesítési és reklámtevékenység miatt az Egyesült Királyságban és Olaszországban jó hírnévvel rendelkezik, noha hazánkban azt a fogyasztók nem ismerik. A Hivatal ilyen körülmények között elutasította a védjegybejegyzési kérelmet azzal az indokkal, hogy az a védjegyekre vonatkozó uniós szabályok értelmében sértheti a holland cég közösségi védjegyének az Unió területén meglévő jó hírnevét. Az e
határozat bírósági felülvizsgálatát végző Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ilyen esetekben a védjegybejegyzés iránti kérelemmel szemben benyújtott felszólalásnak helyt lehet-e adni annak ellenére is, hogy a korábbi védjegy a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban (Magyarországon) nem rendelkezik jó hírnévvel.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-199/14 Kárász / 2014. április 22. / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Alapjogok

A magyar társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíj folyósításának szünetelését írják elő olyan esetekben, amikor a jogosult valamely állami szerv alkalmazásában áll. E szabály alapján a nyugdíjbiztosító elrendelte egy olyan férfi nyugellátása folyósításának szünetelését, aki nyugdíjasként egyidejűleg az Állami Számvevőszék dolgozója is.

A férfi a nyugdíjbiztosító határozatát bírósági úton támadta meg arra hivatkozva, hogy a tulajdonjog védelmének az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített elvével nem egyeztethető össze az, hogy 44 év szolgálati idő alapján megszerzett nyugellátását bármilyen módon megvonják, folyósítását felfüggesszék vagy szüneteltessék. Az ügyet tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróságtól várja a kérdés eldöntését.

2014. szeptember 25-i végzésében a Bíróság megállapította, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a magyar bíróság kérdésének megválaszolására.

C-204/14 Szabó / 2014. április 23. / Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Uniós alapszabadságok

A magyar adójogszabályok értelmében nem lehet egy gazdasági társaságban vezető tisztségviselő egy olyan személy, aki korábban szintén vezető tisztségviselő volt egy olyan gazdasági társaságban, amelynek 15 millió forintot meghaladó adótartozása van.

E szabály alkalmazása miatt meghiúsult Sz. I. T. vezető tisztségviselővé történő kinevezése, amit az érintett azért sérelmez, mivel állítása szerint korábbi cége adótartozásának felhalmozódása neki semmilyen módon sem róható fel. Az ügyet vizsgáló Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós alapszabadságokkal összeegyeztethető-e a korábbi cége adótartozásaiért nem felelős személynek valamely, az Unióban kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság fontosabb tisztségeiből való kizárása.

A magyar bíróság azt is meg szeretné tudni, hogy a nemzeti bíró annak ellenére köteles-e a nemzeti jognak az uniós joggal való összhangját hivatalból is vizsgálni, hogy a magyar joggyakorlat szerint a
bíróság a mostanihoz hasonló közigazgatási perekben csak a keresetlevélben kifejezetten megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja.

2014. szeptember 4-i végzésében a Bíróság megállapította, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a magyar bíróság kérdéseinek megválaszolására.

C-230/14 Weltimmo / 2014. május 12. / Kúria / Adatvédelem

Egy szlovákiai cég olyan weboldalt üzemeltet, amelyen magyarországi ingatlanok hirdetései jelennek meg, ennek keretében pedig a hirdetők személyes adatait is kezeli. A hirdetések egy hónapig ingyenesek, majd ezt követően azokért díjat kell fizetni. Számos hirdető az ingyenes időszakot követő időszakra nézve e-mailben kérte hirdetése és személyes adatai törlését, mivel a díjköteles szolgáltatást már nem kívánta igénybe venni. A cég azonban nem törölte ezeket az adatokat, majd kiszámlázta a fizetendő díjakat. Ezek meg nem fizetésére tekintettel pedig a hirdetők személyes adatait követeléskezelő cégeknek továbbította.

A hirdetők panaszai folytán eljárt magyar adatvédelmi hatóság a magyar adatvédelmi jog megsértése miatt tízmillió forint összegű bírsággal sújtotta a szlovák céget. A hatóság szerint a magyar jogszabályok azért voltak alkalmazhatóak, mert a cég a kérdéses adatok gyűjtését Magyarországon folytatta. A szlovák vállalkozás vitatja az adatvédelmi hatóság határozatát, mivel álláspontja szerint annak nem volt hatásköre eljárni és a magyar jogot alkalmazni egy külföldön letelepedett céggel szemben. A vállalkozás egyébként úgy véli, hogy szabálytalanság észlelése esetén a magyar adatvédelmi hatóságnak a szlovák adatvédelmi hatóságot kellett volna megkeresnie a szükséges eljárások lefolytatása végett.

Az ügyben eljáró Kúria azt szeretné megtudni a Bíróságtól, hogy az uniós adatvédelmi irányelv értelmében a jelen ügyben jogosult volt-e a magyar adatvédelmi hatóság a magyar adatvédelmi szabályok alkalmazására, és azok alapján bírság kiszabására.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-251/14 Balázs / 2014. május 26. / Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Szabványok

Egy magánszemélynél a NAV munkatársai jövedéki ellenőrzést tartottak, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy a férfi birtokában lévő több ezer liter gázolaj lobbanáspontja nem felel meg a hazánkban az ilyen termékek tekintetében alkalmazandó szabvány előírásainak. Mindezek után az érintettet több mint ötmillió forint összegű jövedéki adó és jövedéki bírság megfizetésére kötelezték.

Később kiderült, hogy a gázolaj megfelelt a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló uniós irányelv előírásainak, és hogy a hatósági ellenőrzés időpontjában magyar nyelven még nem hozzáférhető szabvány egy, az irányelvben nem rögzített minőségi követelményt ír elő.

Az esetből bírósági ügy lett, és az eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ, hogy a magyar hatóságok megkövetelhették-e az uniós jogban előírtakhoz képest többletkövetelményeket tartalmazó, ráadásul magyar nyelven nem elérhető szabvány alkalmazását.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-255/14 Chmielewski / 2014. május 27. / Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Tőke szabad mozgása

Egy lengyel férfi a Szerbiából Magyarországra történt belépésekor elmulasztott nyilatkozni arról, hogy 249 150 bolgár leva, 30 000 török líra, valamint 29 394 román lej (azaz összesen mintegy 40 886 007 magyar forintnak megfelelő összeg) van a birtokában. A szabálytalanság miatt a NAV az érintettre 24 532 000 forint összegű bírságot szabott ki a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló uniós rendelet, és az azt végrehajtó magyar törvény alapján.

A lengyel férfi szerint azonban a rendeletet végrehajtó magyar törvény bírságmértékei a rendelet azon követelményébe ütköznek, amely szerint a rendelkezései szerint kiszabott szankciónak annak céljával és az elkövetett jogsértéssel arányosnak kell lennie. Az jogvitában eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróság iránymutatását kérte a kérdésben.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-287/14 Eurospeed / 2014. június 11. / Gyulai Törvényszék / Szállítás

Az Eurospeed bolgár szállítási vállalkozás Bulgária és Csehország között közlekedő kamionját a NAV járőrei a nagylaki határátkelőhelyen ellenőrzés alá vonták, és ennek keretében többek között át szerették volna nézni a járművezetők pihenőidejét igazoló menetíró korongokat. A kamion három sofőrje azonban nem tudott bemutatni érvényes mentíró korongokat, amivel megsértették a közúti szállításra vonatkozó uniós rendeletből eredő erre irányuló kötelezettségüket. Emiatt a NAV a járművezetőket személyenként 400 000 forint összegű közigazgatási bírsággal sújtotta.

A járművezetők a NAV határozatait megtámadták a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt azzal az indokkal, hogy a bírságot nem velük szemben, hanem a munkáltatójukra kellett volna kiszabni. A szegedi bíróság azonban elutasította e kereseteket, mivel ő is úgy vélte, hogy a menetíró korongoknak az ellenőrzéskor történő bemutatása a járművezető kötelezettsége.

Az Eurospeed úgy döntött, hogy befizeti a bírságokat a sofőrök helyett, akik viszont a cégre engedményezték az azok esetleges jogszabály-ellenességéből eredő követelések behajtásának a jogát. A bolgár cég ezután a Gyulai Törvényszék előtt keresetet indított a Szegedi Törvényszék – amelynek a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy szervezeti egysége – ellen azt állítva, hogy a gépjárművezetők ügyeiben eljárt bíróság döntéseivel olyan kárt okozott, amelynek megtérítésére az uniós jog alapján köteles. A kár összege pedig nem más, mint a sofőrökre kiszabott bírságok összege, amelyet a cég érvelése szerint az uniós rendelet alapján közvetlenül csak vele szemben lehetett volna kiszabni.

A Gyulai Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a rendelet alapján kiszabható volt-e a járművezetőkre a bírság, illetve hogy az uniós jog megsértésén alapuló kártérítés közvetlenül követelhető-e az állítólagos kárt okozó állami szervtől (a szegedi bíróságtól), vagy a kárigényt a Magyar Állammal szemben kell érvényesíteni.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-312/14 Banif Plus Bank / 2014. július 1. / Ráckevei Járásbíróság / Devizahitelek

A Ráckevei Járásbíróság a devizahitelezés egy eddig nem vizsgált részletével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak.

E rendelkezések alapján továbbá, amennyiben a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.

A Ráckevei Járásbíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az irányelv befektetővédelmi rendelkezései szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-330/14 Szemerey / 2014. július 8. / Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Mezőgazdaság

Egy gazdálkodó kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű és veszélyeztetett, ritka szántóföldi növényfajtákat (fehérvirágú somkóró és svédhere) kívánt uniós mezőgazdasági támogatások
felhasználásával termeszteni. E célból támogatás iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságokhoz, amelyhez azonban elmulasztotta csatolni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ritka növényfajtákra vonatkozó és az ilyen kérelmeknél szükségesen bemutatandó igazolását. A mulasztás indoka az volt, hogy ezen igazolás kiadásához szükséges az, hogy a hatóság meggyőződhessen arról, hogy az érintett növények termesztése ténylegesen megkezdődött, viszont a vetésre a belvízhelyzet miatt még nem kerülhetett sor. Mivel az igazolás benyújtására nyitva álló határidő lejártáig a gazdálkodó nem tudta elvetni a magokat, így igazolást sem kaphatott, ami miatt a támogatás iránti kérelmét a magyar hatóságok elutasították.

A gazdálkodó a támogatás elutasításáról szóló határozatot megtámadta a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások nyújtására vonatkozó szabályokkal összeegyeztethető-e a magyar hatóságok azon gyakorlata, amely szerint az igazolás hiányában minden további körülmény mérlegelése nélkül megtagadják a támogatás kifizetését.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-356/14 Hunland-Trade / 2014. július 22. / Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Mezőgazdaság

Egy magyar cég az uniós jog alapján export-visszatérítési kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz szarvasmarha és marhahús kivitele tekintetében. A kérelmet részben elutasították, mivel az uniós szabályozás a visszatérítés nyújtásához megköveteli, hogy a kivitel tárgyát képező állatok fajtiszta tenyészállatok legyenek, márpedig a Hivatal szerint e követelménynek az exportált szarvasmarhák nem mindegyike felelt meg. Ugyan az exportáló cég rendelkezett a kérdéses állatok fajtiszta származásáról szóló igazolással, azonban ettől függően objektíve megállapítható, hogy azok anyai nagyanyja nem volt fajtiszta.

A Hivatal határozata ellen benyújtott keresetet vizsgáló Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jog szerint fajtisztának minősül és exporttámogatás alapjául szolgálhat-e egy olyan tenyészállat, amely a származási igazolása alapján ugyan fajtiszta, de ténylegesen mégsem az.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-366/14 Herrenknecht AG / 2014. július 28. / Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság / Joghatóság

Egy német cég egy magyar cégnek alagút fúrásához szükséges eszközöket adott bérbe azzal a megállapodással, hogy a bérleti időszak lejárta után a magyar vállalkozás megveszi azokat. A
szerződésben rendelkeztek az abból esetlegesen eredő későbbi jogviták rendezésének módjáról, úgy, hogy a szerződés különböző részelemeinek vonatkozásában különböző bíróságok joghatóságát és különböző országok nemzeti jogának alkalmazhatóságát kötötték ki. Így különösen egyes kérdésekben választott bíróság, másokban pedig a német cég székhelye szerint illetékes német bíróság joghatóságáról rendelkeztek, ez utóbbi esetben fenntartva azonban a német cégnek azt a lehetőséget is, hogy a magyar cég székhelye szerinti magyar bíróság előtt pereljen. Hasonlóképpen, a felek a szerződés egyes pontjaira a német, másokra pedig a svájci jog alkalmazását kötötték ki.

Az üzleti kapcsolatból végül pereskedés lett és ügyet tárgyaló Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság az Európai Bíróságtól várja annak tisztázását, hogy a joghatóságról szóló uniós rendelet, illetve a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény értelmében melyik bíróság rendelkezik joghatósággal a jelen ügy eldöntésére, és hogy e bíróságnak a döntése meghozatalánál melyik ország jogát kell alkalmaznia.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-409/14 Schenker / 2014. augusztus 28. / Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Adózás

Egy vám- és logisztikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozó magyar cég négy, az Európai Unión kívülről származó és Ukrajnába szánt dohányszállítmányt vett átmeneti megőrzésbe. A szállítmányok, amelyeket nem szándékoztak az Unió területén forgalomba hozni, a kísérő dokumentumaik szerint leveles dohányt tartalmaztak, amely nem minősül jövedéki terméknek.

A NAV később szúrópróbaszerűen ellenőrizte a dohányszállítmányokat és megállapította, hogy azok nem leveles dohányt, hanem fogyasztásra kész és ezért jövedékiadó-köteles dohányvágatot tartalmaznak. A hibás árumegjelölés miatt a NAV ráadásul a dohányt igazolatlan származású jövedéki terméknek minősítette, és jövedéki bírságot szabott ki a magyar céggel szemben.

A cég azonban vitatja a NAV eljárásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a hibás árumegjelölés önmagában nem teszi adókötelessé a nem az EU piacára szánt dohányterméket. Az ügyben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályok értelmében a hibás árumegjelölés miatt a kérdéses dohányáru igazolatlan eredetűnek, és így jövedékiadó-kötelesnek minősül-e.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-419/14 WebMindLicenses / 2014. szeptember 8. / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Adózás

A WebMindLicenses a Magyarország egyik leggazdagabb emberének számító Gattyán György
érdekeltségébe tartozó Docler-csoport egyik tagja. Az üzletember 100%-os tulajdonában álló cég az erotikus szolgáltatásokat kínáló livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek.

A NAV egy vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a WebMindLicenses és a Lalib közötti licencszerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, és hogy a know-how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán György hozta meg. A NAV ezért hatalmas összegű adókülönbözet (társasági adó, áfa, innovációs járulék és kulturális járulék) és adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses-t.

A cég a magyar bíróságok előtt vitatja az adóhatóság határozatát, és az eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy sor kérdést tett fel az Európai Bíróságnak. E kérdések egyrészről arra vonatkoznak, hogy az uniós áfa-irányelv, illetve az uniós alapszabadságok szempontjából hogyan kell megítélni a WebMindLicenses és a Labib közti licencszerződést.

A magyar bíróság másrészről azzal kapcsolatban vár iránymutatást, hogy az uniós jog megengedi-e (a héa- vagy áfa-irányelv), vagy éppen ellenkezőleg, kizárja (az Unió Alapjogi Chartája), hogy a magyar adóhatóság az eljárása és az adójogi következmények megállapítása során egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett adatokat használjon fel.

Az Európai Bíróságnak azt a kérdést is meg kell válaszolnia, hogy a magyar adóhatóságnak a WebMindLicenses adókötelezettségének megállapítása céljából kapcsolatba kellett volna-e lépnie a portugál adóhatósággal, tekintettel arra, hogy a cég a portugál jog szerinti adókötelezettségének eleget tett, illetve, hogy mi a következménye a portugál társhatóság megkeresése elmulasztásának.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-424/14 Balogh / 2014. szeptember 15. / Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Adózás

A NAV ellenőrei egy internetes adatgyűjtés alapján megállapították, hogy egy magánszemély egy internetes portálon rendszeresen értékesít gyermekruházati termékeket. Az ellenőrök álnéven egy tolltartót rendeltek az érintett férfitől, majd a termék átvételére találkozót szerveztek, amelynek során az eladó nem adott a részükre nyugtát vagy számlát.

Az ellenőrzés eredményeként a NAV megállapította, hogy az illető adószám nélkül végzett gazdasági tevékenységet, amiért mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. A férfi azonban vitatja az adóhatóság határozatát, azt állítva, hogy nem követett el jogsértést.

A felek között nem vitatott, hogy a férfit az értékesítései tekintetében nem terheli személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, mivel azok összértéke nem haladja meg az adókötelezettség keletkezéséhez szükséges 600 000 forintot.

A NAV viszont úgy véli, hogy az áfára és az adózás rendjére vonatkozó szabályok alapján a férfinek, mint gazdasági tevékenységet folytatónak adószámot kellett volna kérnie. A megbírságolt eladó szerint viszont őt a magyar áfa-szabályok alapján is adómentesség illeti meg, mivel termékértékesítései ellenértékének összege nem haladja meg a 6 000 000 forintot. A magyar áfa-törvény alapján ezen értékhatár alatt adómenetességet – más feltételek teljesülése mellett – akkor lehet kérni, ha a kérelmező előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.

Az ügyet tárgyaló Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a magyar áfa-szabályok alapjául szolgáló uniós héa- (hozzáadottérték-adó) irányelv értelmében megkövetelhető-e az adószám kiváltása egy, az adólevonási jog gyakorlására nem jogosult személytől.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-459/14 Cocaj / 2014. október 3. / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / Családegyesítés

Egy uniós irányelv alapján az EU polgárok nem uniós polgár családtagjainak is joga van az Unió területén való huzamos tartózkodásra. Az irányelv értelmében a „családtag” fogalma magában foglalja különösen a házastársat, valamint az élettársat, akivel az uniós polgár egy tagállam jogszabályai alapján létrejött regisztrált élettársi kapcsolatban él, feltéve, hogy a fogadó tagállam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik.

Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot kizárólag azonos nemű személyek létesíthetnek, akik hazánkban a házasság intézményéből ki vannak zárva. Különböző nemű személyek közjegyző előtt tehetnek élettársi nyilatkozatot, amelynek joghatásai azonban nem azonosak a bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaival. Így különösen, a magyar hatóságok álláspontja szerint egy közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat alapján nem szerezhető meg az irányelv szerinti „családtag” jogállás.

Mindezek miatt a magyar idegenrendészeti hatóságok megtagadták egy olyan koszovói férfi családegyesítés jogcímén történő magyarországi tartózkodásának engedélyezését, aki egy magyar nővel közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozatot. A férfi keresete alapján eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az irányelv alapján elismerhető-e „családtagként” a koszovói férfi.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

 

C-468/13 P MOL kontra OHIM / 2013. augusztus 27. / Közösségi védjegyek

A MOL a „MOL Blue Card” kifejezést szerette volna közösségi védjegyként bejegyeztetni pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében az Unió alicantei védjegyhivatalánál (OHIM). A védjegybejegyzési kérelemmel szemben azonban egy spanyol bank felszólalással élt, arra hivatkozva, hogy a kérdéses kifejezés megtévesztően hasonlít a javára korábban már bejegyzett „BLUE”, „BLUE BBVA” és „TARJETA BLUE BBVA” közösségi védjegyekre. Miután az OHIM helyt adott a felszólalásnak, a MOL a Törvényszék előtt támadta meg a védjegyhivatal döntését.

2013. június 27-én meghozott ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy a magyar olajipari cég és a spanyol bank védjegyei egymáshoz hasonlóak, az azokkal érintett szolgáltatások pedig megegyezőek. Következésképpen a Törvényszék kimondta, hogy az OHIM határozatában megállapított következtetések helyesek, és elutasította a MOL keresetét.

A MOL a Törvényszék ítélete ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.

2014. július 17-i végzésében a Bíróság nyilvánvalóan elfogadhatatlanként elutasította a MOL fellebbezését.

C-15/14 P Bizottság kontra MOL / 2014. január 15. / Állami támogatások

A MOL és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a MOL által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a MOL legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője tekintetében 2020-ig változatlan összegűek maradnak.

A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az említett megállapodás által nyújtott kedvezményeket nem érintette.

2010 júniusában a Bizottság megállapította, hogy a megállapodásnak és a bányászati törvény ezt követően történt módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a MOL mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, és hogy ennélfogva tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A brüsszeli szerv szerint az alacsonyabb összegű bányajáradék fizetésének formájában megjelenő kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül, amelyet Magyarországnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel.

A Bizottság határozata szerint az állami támogatás összege 2008 tekintetében 28 444,7 millió forintot és 2009 tekintetében 1 942,1 millió forintot tesz ki. 2010-et illetően az állami támogatás összegét Magyarországnak kell kiszámítania addig az időpontig, amíg abból a MOL részesülhetett.

A MOL a Bizottság határozatát megtámadta a Törvényszék előtt, amely 2013. november 12-én
meghozott ítéletében megsemmisítette a Bizottság határozatát. A Bizottság a Törvényszék ítéletével szemben fellebbezést nyújtott be az Európai Bíróság előtt.

A tárgyalás 2014. november 13-án lesz.

C-179/14 Bizottság kontra Magyarország / 2014. április 10. / Letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága

A magyarországi adójogszabályok lehetővé teszik a munkaadóknak, hogy előnyös adózási feltételek mellett béren kívüli juttatásokban részesítsék a munkavállalókat. 2011. december 31-ig a vállalkozások aránylag széles körének lehetősége volt arra, hogy béren kívüli juttatás nyújtására alkalmas elektronikus vagy papíralapú eszközöket bocsássanak ki.

2012. január 1-jétől azonban a béren kívüli juttatások rendszere jelentősen átalakult. Ettől az időponttól kezdve egyrészről a fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak SZÉP kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, SZÉP kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.

A Bizottság szerint az Erzsébet-utalvány kibocsátása tekintetében létesített monopólium indokolatlanul korlátozza az Unió belső piacán a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

A Bizottság emellett úgy véli, hogy a SZÉP kártya kibocsátásának feltételei is korlátozzák ezen alapszabadságokat. A brüsszeli szerv szerint e feltételek – legalább 100 000 darab saját kibocsátású készpénz-helyettesítő fizetési eszköz megléte; minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen való fizikai jelenlét; legalább két éves magyarországi tapasztalat a béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványok kibocsátásában; az utolsó üzleti évben legalább 25 000 ilyen utalvány kibocsátása – csak olyan vállalkozások által teljesíthetőek, amelyek korábban már jelen voltak a magyar piacon.

Mindezek miatt a Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

 

TÖRVÉNYSZÉK (korábban Elsőfokú Bíróság)

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

 

T-346/12 Magyarország kontra Bizottság / 2012. augusztus 1. / Mezőgazdaság

Az Európai Unió pénzügyi eszközökkel ösztönzi a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek létrehozását. E szervezetek létrehozásának a célja, hogy az ágazat termelői közösen összefogva csökkentsenek néhány rájuk nehezedő költségen, illetve növeljék versenyképességüket és piaci alkupozíciójukat azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.

Az olyan régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségtermesztés jelentős mértékű, de a termelők szervezettsége alacsony, a tagállamok olyan nemzeti pénzügyi támogatást fizethetnek a termelői szervezeteknek azok megerősítése céljából, amelynek egy részét utólag az Európai Unió megtérítheti a támogatást nyújtó tagállamnak.

A jelen ügy tárgya egy elszámolási vita Magyarország és a Bizottság között a hazánk által 2009-ben a termelői szervezeteknek kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás megtérítésével kapcsolatban. Magyarország ugyanis 1 973 478 euró megtérítését kéri, míg a Bizottság csak
1 190 927 euró kifizetésére hajlandó. A jogvita a felek között abban van, hogy a Bizottságnak a megtérítést a támogatás számára előzetesen bejelentett, becsült összege, vagy a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett támogatás nagysága alapján kell teljesítenie.

A tárgyalás 2014. november 11-én lesz.

T-529/13 Izsák és Dabis kontra Bizottság / 2013. szeptember 27. / Európai polgári kezdeményezés

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében legalább egymillió uniós polgár – akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai – kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. A javasolt polgári kezdeményezés aláíróitól származó támogató nyilatkozatok összegyűjtésének megkezdését megelőzően a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a polgári kezdeményezést a Bizottsággal, különös tekintettel a javasolt polgári kezdeményezés tárgyára és céljaira.

E jogi lehetőség alapján a Székely Nemzeti Tanács két tagja – más személyekkel együtt – európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot terjesztett a Bizottság elé arra vonatkozóan, hogy „Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól”. A Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy az nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

A Székely Nemzeti Tanács két említett tagja a Bizottság bejegyzést elutasító határozatának megsemmisítését és az uniós szervnek a bejegyzés foganatosítására történő kötelezését kéri a Törvényszéktől.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

T-554/13 Magyarország kontra Bizottság / 2013. október 16. / Mezőgazdaság

Ezen ügy ténybeli és jogi hátterében nagyban hasonlít a fentebb említett, T-346/12. sz. ügyre annyi különbséggel, hogy itt a hazánk ún. Keleti régiójában (Közép- és Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld) található termelői szervezeteknek 2010-ben kifizetett nemzeti pénzügyi támogatások uniós megtérítéséről van szó. E támogatásokkal kapcsolatban Magyarország 2 280 606 euró megtérítését kéri, míg a Bizottság csak 1 597 711 euró kifizetésére hajlandó. A Bizottságnak a visszatérítésről szóló határozatát Magyarország ezúttal is megtámadta a Törvényszék előtt.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

T-646/13 Minority SafePack és társai kontra Bizottság / 2013. november 25. / Európai polgári kezdeményezés

Ez az ügy nagyban hasonlít a fentebb már ismertetett, T-529/13. sz. Izsák és Dabis kontra Bizottság ügyre, hiszen ebben is egy európai polgári kezdeményezésről van szó.

Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója 2013. június 21-én egy európai polgári kezdeményezés elindításáról döntött az Európai Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének, illetve kulturális és nyelvi identitásuk megőrzésének előmozdítása céljából. A kezdeményezéssel annak szervezői az uniós szerveket jogszabályok elfogadására próbálják ösztökélni a kisebbségvédelem területén. Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója a kezdeményezésnek a Bizottságnál nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtását egy héttagú bizottságra bízta, amelynek tagjai között szerepel Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is.

A Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy az nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be. Az említett héttagú bizottság az uniós szerv bejegyzést elutasító határozatának megsemmisítését kéri a Törvényszéktől.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

 

T-650/13 Lomnici kontra Európai Parlament / 2013. december 4. / Petíciós jog

Az Európai Unió Alapjogi Chartája lehetőséget ad az uniós polgároknak arra, hogy petíciót nyújtsanak be az Európai Parlamenthez. Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, jelenleg az Emberi Méltóság Tanácsa nevű nemzetközi emberi jogi szervezet vezetője, petíciót nyújtott be – egy másik magánszeméllyel együtt – az Európai Parlamenthez Szlovákia elmarasztalása érdekében. Álláspontjuk szerint ugyanis északi szomszédunk megsértette az uniós jogot azáltal, ahogyan több magyar nemzetiségű szlovák állampolgárt megfosztottak a szlovák állampolgárságától a magyar állampolgárság felvétele miatt. E helyzetre válaszul a petíciójukban azt kérték, hogy az Európai Unió kötelezze Szlovákiát a szerintük fennálló jogsértések megszüntetésére és a bekövetkezett károk enyhítésére.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága megvizsgálta a petíciót és úgy döntött, hogy azzal majd csak azután fognak érdemben foglalkozni, miután a szlovák alkotmánybíróság is döntést hoz a kérdésben. Ezt be nem várva azonban a Petíciós Bizottság később levette a napirendjéről és irattárba helyezte a petíciót.

Dr. Lomnici Zoltán a petíció elutasítását elrendelő határozatot a Törvényszék előtt támadta meg, hangsúlyozva, hogy nem magát a petíció elutasítását, hanem az azt alátámasztó indokolás hiányát kifogásolja.

2014. szeptember 10-i végzésében a Törvényszék a keresetet elfogadhatatlanként elutasította.

T-13/14 Magyarország kontra Bizottság / 2014. január 7. / Mezőgazdaság

Ezen ügy is a termelői szervezeteknek Magyarország által nyújtott pénzügyi támogatások Unió általi visszatérítéséről szól, ezúttal a 2011-es év és a Közép-Magyarország, Észak és Alföld régiók vonatkozásában. E támogatásokkal kapcsolatban Magyarország 1 716 921 euró megtérítését kéri, míg a Bizottság csak 1 350 998 euró kifizetésére hajlandó. A Bizottságnak a visszatérítésről szóló határozatát Magyarország ezúttal is megtámadta a Törvényszék előtt.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

T-453/14 Pannonhalmi Bencés Főapátság kontra Európai Parlament / 2014. június 13. / Petíciós jog

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint bármely uniós polgár, illetve az Unióban honossággal rendelkező jogi személy petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi területére tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben.

E lehetőséggel élve nyújtott be a Pannonhalmi Bencés Főapátság egy petíciót az Európai Parlamenthez. A Főapátság a petícióban abban kérte a Parlament segítségét, hogy közvetítsen a Rusovce-i (Szlovákia) Lónyai-kastély tulajdonjogának kérdésében. E kastély tulajdonjogát 1944-ben a Lónyai-házaspár végrendeletben a Pannonhalmi Főapátságra hagyta, de a későbbi politikai fejlemények miatt a házaspár végakarata nem teljesülhetett. Az ügyben jelenleg a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt folyik per. A Főapátság a petícióban kifejezte abbeli aggodalmát is, hogy Szlovákia a 2016-os EU elnökség találkozóit a kastélyban kívánja rendezni, és felhívta a figyelmet ennek politikai és jogi veszélyeire az Európai Unióra nézve.

A petíció megvizsgálását követően a Parlament petíciós bizottsága úgy döntött, hogy annak tárgya nem kapcsolódik az Unió tevékenységi területeihez, és ezért befogadhatatlannak nyilvánította azt, továbbá elrendelte a dokumentum irattárba helyezését. Mivel a Főapátság szerint a petíciós bizottság nem támasztotta alá indokokkal, hogy a petíció tartalma miért nem kapcsolódik az Unió tevékenységi területeihez, ezért a kérdéses döntést megtámadta a Törvényszék előtt.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

T-662/14 Magyarország kontra Bizottság / 2014. szeptember 15. / Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen uniós támogatások rendszerét szabályozó, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelet (alaprendelet) felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el. Az alaprendelet tartalmazza azoknak az elemeknek és területeknek a felsorolását, amelyek figyelembe vehetőek az ökológiai jelentőségű területek megállapítása során. Az ökológiai jelentőségű területek kijelölésének a célja a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzése.

Egy, az alaprendelet felhatalmazása alapján elfogadott bizottsági rendelet további részletszabályokat állapít meg az ökológiai területté történő minősítés kritériumainak meghatározását illetően. Ennek keretében a bizottsági rendelet előírja, hogy ásványi műtrágyával vagy növényvédő szerekkel nem kezelt, rövid rotációs idejű sarjerdőként nem ültethetők be nyilvánvalóan nem őshonos fajok.

Magyarország szerint a Bizottság a rendelete elfogadásával túlment az alaprendelet által ráruházott hatáskörökön, és ezért a nem őshonos fajokra vonatkozó korlátozás megsemmisítését kéri a Törvényszéktől.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA