Határokon átívelő környezetkárosító bűncselekmények - A hátterében szervezett bűnözés áll - Az Eurojust jelentéséből

2014.11.27. Jogi Fórum / MTI

A határokon átívelő környezetkárosító bűncselekmények hátterében a szervezett bűnözés áll - derül ki az Európai Unió igazságügyi együttműködését koordinálni hivatott Eurojust jelentéséből.

A szervezet szerint noha ezekből a bűncselekményekből a maffia jelentős bevételekre, akár évi 30-70 milliárd dollárra tesz szert, a tagállamok ritkán lépnek fel a környezetkárosító bűncselekmények ellen: az Eurojusthoz alig néhány ilyen eset jut el, pedig az intézmény szerint ezen a téren határokon átnyúló megközelítést kellene alkalmazni.

A környezetet károsító bűncselekmények hosszú listájáról az Eurojust közleménye három dolgot emel ki. Egyrészt a veszélyes hulladékok törvényellenes exportját Olaszországból és Írországból az unión kívülre; másrészt a görög, magyar és svéd vizek szennyezésének különféle formáit; végül pedig madártojások és egyes majomfélék illegális kivitelét az EU-ból.

A terjedelmes jelentésben a szervezet arra is kitért, hogy - várakozásaival ellentétben - még a felszíni vizek szennyezése is jövedelmező: a vizeket szennyezők komoly anyagi megtakarítást érnek el az által, hogy nem tartanak be környezetvédelmi előírásokat. A jelentés a konkrét magyarországi esetet vagy eseteket nem nevesíti.

A jelentés egyik fő következtetése, hogy a környezetszennyező bűncselekmények magas haszonnal kecsegtetnek, viszonylag alacsony büntetések kockázata mellett. Emellett a maffiához kapcsolódó szemétkereskedelem jelentős részéről nem születik bejelentés a hatóságoknál, vagy nem vizsgálják ki őket. A dokumentum szerint hiányos a koordináció a hatóságok között ezen a téren, mind tagállami, mind nemzetközi szinten, emellett pedig a határokon átnyúló fellépést az is akadályozza, hogy a tagállamok más-más módon ültették át saját jogrendjükbe a vonatkozó uniós előírásokat.

Ezeken kívül a jelentés azt is megállapítja, hogy az országok egy részében nem megfelelő intézményrendszer foglalkozik a problémával, nincs például külön nyomozó vagy igazságszolgáltatási egység, amely a környezetkárosító bűncselekmények feltárásáért felelne.

Az Eurojust az észlelt problémák egy részét orvosolhatónak tartja azáltal, ha a tagállamok szorosabban együttműködnek ezen a területen, illetve hatóságaik előbb bevonják a vizsgálatokba az Eurojustot.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
KÖRNYEZETVÉDELEM
BŰNÜLDÖZÉS
EUROJUST