Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság új elnöke - Paczolay Péter jelenlegi elnök mandátuma 2015. február 24-én jár le

2014.12. 1. Jogi Fórum / MTI

Az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal az Országgyűlés hétfőn.

A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében, titkos szavazáson fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát.

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Az alkotmánybíró - akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök - hétfőn letette elnöki esküjét.

Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le. Utódját három hónappal korábban meg lehet választani a testület tagjai közül az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen vokssal.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít. Az Ab-elnök ilyen, ezért Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meghallgatja, de döntési jogosultsága nincs a testületnek - tette hozzá.

Lenkovics: Az alapjogok és az alkotmányosság védelme kötelezett arra, hogy vállaljam

 Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztját Lenkovics Barnabás, az Ab 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott elnöke, aki erről eskütételét követően nyilatkozott újságíróknak hétfőn az Országházban.

Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól. Az elnöki tisztség Ab-mandátumhoz kötött és azzal együtt lejár - ismertette, hozzátéve: ezt a rövid időt próbaidőnek, útkeresésnek tekinti.

Felidézte, hogy 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró - magyarázta, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.

Lenkovics Barnabás kitért arra: örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Utódainak azt kívánta: alakuljon úgy Magyarországon a politikai kultúra, hogy nem lesznek ilyen szituációknak kitéve.

Lenkovics Barnabás kérdésre kijelentette azt is: személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra. Ez nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Ab-re - fejtette ki.

Értékelése szerint külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Ab hatáskörének "nehéz fegyverzeteként" beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy részletesálláspont-kifejtés esetleg ajánlásokkal.

A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.

Harag és részrehajlás nélkül - Beszélgetés Lenkovics Barnabás alkotmánybíróval

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ
PACZOLAY PÉTER