Alkotmánybírósági mustra – Elnökváltás, diákprogram

2015.02.25. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Paczolay Péter, aki hat és fél évig állt az Alkotmánybíróság élén, azt üzente utódjainak, hogy próbáljanak koherens ítélkezést folytatni. Az új elnök, Lenkovics Barnabás máris egy újítással nyitott: az Alkotmánybíróság ismeretterjesztési programot indított a 3-4. évfolyamos középiskolai diákoknak.

Február 25-től Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság új elnöke, akit az Országgyűlés még december 1-jén választott meg a taláros testület vezetőjévé. A polgári jogász professzor 2007 áprilisa óta tagja az Alkotmánybíróságnak, azt megelőzően, 2001 és 2007 között ombudsman volt. Lenkovics Barnabás még tavaly májusban a Jogi Fórumnak elmondta: „Jogállamban a hatalmi ágak elválasztása nem azt jelenti, hogy szemben állnak egymással, különösen nem azt, hogy egymás tevékenységét akadályozva, lerontva működhetnek, hanem éppen a demokratikus jogállam és az alkotmányosság megvalósulása érdekében kötelesek együttműködni is.” Ugyanebben az interjúban beszélt az Alkotmánybíróság szerepéről is: „Az alkotmánybíráskodás sem időtől és tértől független. A körülmények változásával lépést kell tartania. Ugyanazon mércéket, melyeket stabil vagy legalábbis annak vélt körülmények között az Alkotmánybíróság kidolgozott és a jogalkotóval szemben alkalmazott, a jelentősen megváltozott történelmi körülmények között változatlanul alkalmazni nem lehet. Ez bizonyos mércék dogmává merevedését eredményezné, a törvényhozás, a kormányzás, sőt a jogállam működését bénítaná meg, ami lehetetlenné tenné a válság kezelését.”

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Elődje, Paczolay Péter 2006 februárjában lett alkotmánybíró. Hat és fél évig, 2008. július 4-től 2015. február 24-ig (egészen pontosan 2427 napig) az Alkotmánybíróság elnöki tisztét is betöltötte. Sólyom László után Paczolay Péter állt leghosszabb ideig a testület élén. Február 5-én az MTA Jogtudományi Intézetében tartott szakmai beszélgetésen kijelentette: elnökként az volt a célja, hogy az Alkotmánybíróság döntései kiszámíthatóak legyenek. Ez a törekvése szerinte nem volt sikertelen, ám mire a valódi gyümölcseit meghozta volna, megváltozott az Alaptörvény, és utána ezt már nem volt lehetőség megvalósítani. „Ez lenne a politikai végrendeletem: az utódaim próbáljanak koherens ítélkezést folytatni” – hangsúlyozta.

Középiskolásokat várnak az Alkotmánybíróságra

Középiskolai tanulóknak szóló ismeretterjesztési programot indított az Alkotmánybíróság. Az intézménylátogatási program célja, hogy bemutassák a 3-4. évfolyamos tanulóknak az Alkotmánybíróság feladatait, működését, és ezáltal növeljék a diákok alkotmányossággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos ismereteit. A program keretében a Donáti utcába látogató csoportokat, osztályokat az Alkotmánybíróság munkatársai előadások keretében megismertetik az intézmény szervezetével, működésével, valamint az Alaptörvénnyel és az alapvető jogokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A csoportokat és osztályokat kísérő tanár vezetésével fogadják. A jelentkezéseket, amelyeket csak iskolaigazgatók és tanárok részéről tudnak fogadni, a tajekoztatas@mkab.hu címre várják. A részletek egyeztetése céljából az Alkotmánybíróság főtitkárságának munkatársai veszik fel a kapcsolatot.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének februári főbb döntései

● AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség fennállásáról (IV/26/2013.)
Az Alkotmánybíróság február 9-én – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat minősítése esetén a jogalkotó nem biztosította, hogy e nyilvánosságkorlátozással szemben a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot [Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés] közvetlenül, az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2015. május 31-ig tegyen eleget. Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az atlatszo.hu a Külügyminisztérium állományába tartozó foglalkoztatottaknak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 179. §-ában meghatározott adatai megküldését kérte a tárcától. Kérése elutasítását követően közérdekű adatok kiadása iránt keresetet nyújtott be, amelynek az első fokú bíróság helyt adott, és az adatok kiadására kötelezte az adatkezelőt. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította, mivelhogy az alperes az elsőfokú ítélet után a per tárgyát képező adatokat minősített adattá nyilvánította. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította, mert az adatközlés megtagadásának jogszerűsége tárgyában hozott bírói döntést illetően a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog sérelme nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az adatminősítés feletti érdemi kontroll nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának szükségessége és arányossága nem biztosítható. Amennyiben a jogrendben nincs olyan hatékony eljárás, amely alkalmas a minősítő nyilvánosságot korlátozó döntését érdemben felülvizsgálni és felülbírálni, úgy nem garantálható, hogy az adatminősítés a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közül csak azokra vonatkozzon, amelyek esetében az valóban elkerülhetetlen. A határozathoz Balsai István, Lenkovics Barnabás és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Varga Zs. András alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.(Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

● AB határozat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 76. §-a (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességéről (III/1664/2014.)
Az Alkotmánybíróság február 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 76. §-ának (1) bekezdésében előírt „jogszerűen” kitétel alaptörvény-ellenes, ezért azt 2015. szeptember 30-i hatállyal megsemmisíti. A rendelkezés a következő szöveggel marad hatályban: „76. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérő (a továbbiakban: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.” Az indítványozó bíró szerint a rendelkezés azért ellentétes a Hontalansági Egyezménnyel, mert sérti az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését, amely szerint „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a menedékjogra és a hontalanságra eltérő anyagi- és eljárásjogi szabályok vonatkoznak, azonban a gyakorlatban esetről-esetre felmerülhet e szabályok párhuzamos alkalmazásának szükségessége. Igazoltnak látta azt az indítványozói álláspontot, amely szerint a rendelkezés a Hontalansági Egyezmény 1. Cikkét szűkítően értelmezi, amikor kimondja, hogy „a hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén jogszerűen tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul…” Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sem a nemzetközi szerződés érintett cikkéből, sem a törvényi szabály jelen határozattal történő megsemmisítést követően hatályban maradó rendelkezéséből nem következik az, hogy a Magyarország területére jogellenesen belépő, vagy az ország területén jogellenesen tartózkodó külföldi ebbéli cselekménye jogszerűvé válna. A hatályban maradó rendelkezés nem jelent mást, mint azt, hogy a külföldi kérelme esetén a hontalan státusz megállapítása iránti eljárás megindítása és lefolytatása a jogszerű tartózkodás hiányára alapítva nem tagadható meg. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Paczolay Péter, Pokol Béla, Salamon László és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, míg Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)

● AB határozat a Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenességéről (IV/614/2015.)
Az Alkotmánybíróság február 23-án megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A Kúria végzését Kész Zoltán indítványozó támadta meg. Az országgyűlési képviselőjelölt február 20-án érkezett alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta. Az ügy előzménye: a jelölttel szemben kifogást terjesztettek elő a választási alapelvek megsértése miatt, amit a Veszprém megye 01. számú választókerület Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt a megváltoztatta, mert úgy találta, hogy az indítványozó a választási alapelveket megsértette. Az NVB határozatát a Kúria helybenhagyta. Álláspontja szerint nem vonható a véleménynyilvánítás körébe az a kijelentés, hogy a „Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben”. Ez a Kúria szerint egyértelmű tényállítást tartalmaz, és nem értékítéletnek minősül. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában hangsúlyozta: társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának januári határozata
(Lévay Miklós tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Salamon László és Szalay Péter)

● AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1971/2014.)
Az Alkotmánybíróság tanácsa február 23-án – az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése tekintetében – elutasította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 8. pont negyedik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Az alaptörvény-ellenesség indokaként az indítványozó bíró kifejtette, hogy a sérelmezett rendelkezés ésszerű indok nélkül különbözteti meg a gazdasági élet szereplőit, mivel a munkavédelmi szabályok betartásáért és betartatásáért fennálló felelősségre vonhatóságot magyar adószám meglététől teszi függővé. Az Alkotmánybíróság szerint téves az indítványozó azon felvetése, hogy az adószám pusztán az adóalanyok nyilvántartására szolgáló technikai azonosító, hiszen az állam a munkáltatókat az adószám alapján tartja nyilván és ellenőrzi tevékenységüket, és adószám hiányában nem tudná biztosítani az Alaptörvényből fakadó, a munkavállalók egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételeket. A döntés indokolása szerint a magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetében a munkavédelmi hatóság érdemben nem tud intézkedést foganatosítani, ezért szükséges a munkavédelmi szabályokat megsértő és ezért felelősségre vonható munkáltató e körben való, törvény szerinti meghatározása. Ezért nem kifogásolható a támadott rendelkezés általi különbségtétel a magyar adószámmal rendelkező, illetve nem rendelkező külföldi munkáltatók között. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG