Javul Magyarországon a bírói függetlenség megítélése - A Bizottság közzétette a 2015. évi európai igazságügyi eredménytáblát

2015.03.10. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közzétette a 2015. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely áttekintést ad a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról. Az uniós eredménytábla objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat a tagállamok polgári, kereskedelmi és közigazgatási igazságszolgáltatási rendszeréről, elősegítve a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósítását. A hatékonyság szempontjából érdemes kiemelni, hogy a legfrissebb adatok szerint a polgári és kereskedelmi peres ügyekben Magyarországon átlagosan 169 nap alatt hoznak első fokon döntést, ez uniós szinten a hatodik leggyorsabb ügymenet. A bírói függetlenség megítélése szempontjából a 28 tagállam közül a 17. helyet foglaljuk el.

Az uniós igazságügyi eredménytábla olyan információs eszköz, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósításában azáltal, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat polgári, kereskedelmi és közigazgatási igazságszolgáltatási rendszerükről.

„A hatékony igazságszolgáltatás minden demokrácia egyik alappillére. Az igazságügyi reformok alapvető szerepet játszanak az Unió közös értékeinek erősítésében és a fenntartható gazdasági növekedésünkhöz szükséges beruházásbarát környezet kialakításában” – nyilatkozta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. „2014-ben a legtöbb tagállam lépéseket tett az igazságszolgáltatás reformja érdekében, a Bizottság pedig üdvözli és támogatja a tagállamok erőfeszítéseit. Az igazságszolgáltatások hatékonyságának növekedése a tagállamok közötti bizalom erősödéséhez vezet. Tisztában vagyunk azzal, hogy időt vesz igénybe, amíg az igazságügyi reformok meghozzák eredményeiket, de látunk néhány bíztató jelet az új eredménytáblában. Bízom abban, hogy a tagállamok elszántak arra, hogy elkötelezetten folytassák a reformokat.”

Az információk beépülnek az európai szemeszterbe, vagyis az Unió éves gazdaságpolitikai koordinációjába. Az uniós igazságügyi eredménytábla – az egyes országokra vonatkozó értékelésekkel együtt – hozzájárul az esetleges hiányosságok azonosításához, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy szükség esetén hajtsanak végre szerkezeti reformokat az igazságügy terén.

Az EU 2015-as igazságügyi eredménytáblájának főbb megállapításai

  • A tagállamokban az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javulása figyelhető meg. A helyzet azonban jelentősen különbözik az egyes tagállamok és mutatók esetében. Időt vesz igénybe, amíg megmutatkoznak az igazságügyi reformok eredményei.
  • Folytatódtak az információs és kommunikációs technológia (IKT) igazságszolgáltatási célú alkalmazásának fokozására irányuló erőfeszítések. A mutatószámok azonban hiányosságokat jeleznek számos tagállamban, mind a bírósági ügykezelést és igazgatást, mind a bíróságok és a felek közötti kommunikációt szolgáló IKT-eszközök tekintetében.
  • A legtöbb tagállamban a bírák több mint 20%-a vett részt uniós jogi vagy egy másik tagállam joganyagára vonatkozó továbbképzésben. Ez jelentősen meghaladja a gyakorló jogászok 5%-ára vonatkozó éves célkitűzést (ennyi gyakorló jogászt kell képezi ahhoz, hogy 2020-ig elérjék az 50%-os célt).
  • A tagállamok többsége ingyenes online hozzáférést biztosít a nagyközönség számára a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletekhez.
  • Minél magasabb szintű egy adott bíróság, annál alacsonyabb a női bírók aránya. Noha az első- és másodfokú bíróságokon dolgozó női hivatásos bírók aránya egyaránt kedvező tendenciát mutat, a legfelsőbb bíróságok esetében a legtöbb tagállamnak még lépéseket kell tennie a 40 és 60% közötti nemi egyensúly eléréséhez.

A mostani, harmadik uniós igazságügyi eredménytábla (a korábbi kiadások tekintetében) a lehetséges tendenciák azonosítására törekszik az alábbi három kulcsfontosságú területen: az igazságszolgáltatás hatékonysága, minősége és függetlensége. Új mutatószámokra és új információforrásokon alapuló pontosított adatokat tartalmaz (ilyen például a bíróságok hatékonysága a közbeszerzés és a szellemitulajdon-jogok területén).

Emellett új paramétereket is feltüntet, például az alábbiak tekintetében: az alternatív vitarendezés alkalmazása és elősegítése többek között a fogyasztói jogvitákban, a kis értékű követelések online eljárásainak minősége, a bíróságok kommunikációs politikája, valamint a női hivatásos bírók részaránya. Az eredménytábla azoknak a tényezőknek is figyelmet szentel, amelyek elősegíthetik az igazságszolgáltatási rendszerek minőségének javítását.

A következő lépések

Az eredménytábla megállapításait figyelembe veszik a 2015. évi európai szemeszter folyamatban lévő országspecifikus elemzéseiben.

Az eredménytábla megállapításait szem előtt tartják továbbá az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) igazságügyi reformokkal kapcsolatos finanszírozási prioritásainak megállapításakor. Külön mutatószámokat hoztak létre az esb-alapokból nyújtott támogatás hatékonyságának nyomonkövetésére.

Háttér

A 2015. évi uniós igazságügyi eredménytábla különböző forrásokból származó adatokat állít össze; az adatokat elsősorban az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (CEPEJ) szolgáltatta, amely a tagállamoktól gyűjt adatokat. Emellett felhasznál más forrásokból – például az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával (ENCJ) folytatott szoros együttműködés keretében – beszerzett információkat is.

Ugyanazokat mutatókat veszi figyelembe, mint 2014-ban, viszont néhány további információforrást is felhasznál:

  • Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága: az eljárások hatékonyságára vonatkozó mutatók: az eljárások hossza, a befejezett ügyek aránya és a folyamatban lévő ügyek száma.
  • Minőségi mutatók: képzés, a bíróságok tevékenységének nyomon követése és értékelése, elégedettségi felmérések alkalmazása, költségvetés és humán erőforrások.
  • Függetlenség: az eredménytábla bemutatja a Világgazdasági Fórum éves globális versenyképességi jelentésében közzétett, az igazságszolgáltatás érzékelt függetlenségét jelző adatokat. A 2015. évi eredménytábla emellett naprakész információkat nyújt a tavaly előterjesztett jogi biztosítékokról, és a szervezeti függetlenségre is kiterjeszti az összehasonlító áttekintést.

Az uniós igazságügyi eredménytábla hozzájárul az európai szemeszter eljárásához annak elősegítése révén, hogy az igazságüggyel kapcsolatos kérdések kitüntetetett figyelemben részesüljenek. Az egyes tagállamok helyzetének konkrét értékelése mellett, a 2014. évi uniós igazságügyi eredménytábla elősegítette, hogy az igazságügy terén országspecifikus ajánlásokat intézzenek tizenkét tagállamhoz (BG, ES, HR, IE, IT, LV, MT, PL, PT, RO, SK, SI). Ily módon az eredménytábla támogatja mind az Uniót, mind pedig a tagállamokat abban, hogy az állampolgárok és a vállalkozások javára hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszer kerüljön kialakításra, egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy az érintett tagállamokban, valamint az EU egészében egyaránt megerősödjenek a növekedési stratégiák.

Bár az eredménytábla nem nyújt átfogó, egységes minősítést, áttekintést ad az egyes igazságszolgáltatások működéséről közös, valamennyi tagállam számára jelentős mutatók alapján. Nem ajánl egyetlen konkrét igazságszolgáltatási típust sem, és egyenlően kezeli a tagállamokat. Függetlenül a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer által követett modelltől, illetve azoktól a jogi hagyományoktól, amelyekbe beágyazódik, a gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a felhasználóbarát hozzáférhetőség azon lényeges paraméterek közé tartoznak, amelyek a hatékony igazságszolgáltatási rendszert jellemezik.

Javul Magyarországon a bírói függetlenség megítélése

Magyarországon az elmúlt években fokozatosan javult az igazságszolgáltatás függetlenségének a társadalmi megítélése - derül ki az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott, legfrissebb "igazságügyi eredménytáblázatból".

E "táblázat" valójában mintegy félszáz grafikonos táblázatot jelent a szöveges elemzést tartalmazó tanulmány mellett, és különböző szempontokból - például ügytípusok szerint, illetve az ítélkezési fórumok szintje szerint - veti össze az egyes uniós országok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett, illetve elintézetlen ügyek mennyiségét, valamint az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.

Ez utóbbi szempontcsoport egyike a bíróságok függetlenségének az országon belüli megítélése, jórészt a gyakorló jogászok tapasztalatainak összegzése alapján. E tekintetben Magyarországgal szemben - az alaptörvény módosítása nyomán - a korábbi években kötelezettségszegési eljárást is folytatott az Európai Bizottság, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye.

A mostani jelentésben található táblázat (a 47. számú grafikon) tanúsága szerint a 0-tól 7-ig terjedő skálán - ahol a magasabb szám a bírói függetlenség magasabb fokú elismertségét tükrözi - Magyarország esetében a mérőszám elérte a négyet. Ez - a 3,50 és 4,00 közötti szegmensen belül - fokozatos emelkedést tükröz a 2010 és 2012 között, majd a 2012-2013 során mért adatokban.

Kilépve az unió keretei közül, 144 ország globális összevetésében Magyarország ezzel az 56. helyen áll a bírói függetlenség megítélése tekintetében. Az EU-listán közvetlenül előtte Lengyelország, mögötte Lettország áll. Az EU-n belül a bírói függetlenség megítélése Finnországban a legjobb (6,50 fölötti értékkel), Szlovákiában pedig a legrosszabb (2,50 alatti értékkel).

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG