Orbán: Magyarország nem tervezi a halálbüntetés bevezetését - Az új büntetőeljárásjogi törvény a bűnmegelőzésre helyezi a hangsúlyt

2015.04.30. Jogi Fórum / MTI

Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kaposvári gyilkossággal kapcsolatban kedden Pécsett.

Orbán Viktor a néhány nappal ezelőtti kaposvári gyilkossággal összefüggő kérdésre elmondta: elfogadhatatlan, ami történt. Hozzátette: néhány éve azt hitték, hogy a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglanit.

De ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Úgy vélte, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, akit arról tájékoztatott, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, "egy vita van róla".

Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Trócsányi: Irányadó az emberi jogok európai egyezménye

Az igazságügy-miniszter szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.

A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a halálbüntetéssel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szegeden, egy más témában rendezett konferencián.

Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es Lisszaboni Szerződést – amelyet 325 igen szavazattal, 4 ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadott el a parlament – kötelező a tagállamokra nézve. Ebből következően Magyarország is alkalmazza az alapjogi chartát, és fontosnak tartja az abban foglalt értékeket – mondta a miniszter. Hozzátette: az emberi jogok európai egyezménye és a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része. (Az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is.)

Magyarországon az Európai Unióról szóló szerződés és az Európa Tanács jegyzőkönyve hatályban van, ezt kell irányadónak tekinteni – hangsúlyozta a miniszter, kiegészítve azzal: más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.

Trócsányi László kifejtette, a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, rendkívül fontos a súlyos bűncselekmények elkerülése, és emellett az áldozatoknak meg kell adni a megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntető eljárásjogi törvény is ezt tűzi ki célul - emelte ki.

Voltak idők Magyarországon, amikor politikai okokból ítéltek embereket halálra – emlékeztetett a miniszter, kifejezve reményét, hogy ez az időszak soha nem fog visszatérni.

 

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
HALÁLBÜNTETÉS