Idén 140 törvényt fogadott el a Tisztelt Ház - Összesítő a 2015. évi Országgyűlési ülésszakról

2015.07.15. Jogi Fórum / MTI

Az Országgyűlés idén összesen 140 törvényt fogadott el, 43 indítvánnyal többet, mint 2014-es megalakulása és tavaly december között. A tavaly megválasztott képviselők összesen tíz ülésnappal több időt is töltöttek a parlamentben, február 16-tól ugyanis 42 rendes ülésnapon, valamint 8 rendkívül ülésnapon vehettek részt.

A 2015-ben eddig elfogadott javaslatok közül 99-et a kormány kezdeményezett, 38-at kormánypárti képviselők, további hármat pedig bizottságok nyújtottak be.

A fejlesztési miniszter ezúttal megelőzte a nemzetgazdasági minisztert a legtöbb elfogadott törvényjavaslat szempontjából. Seszták Miklós 25 indítványt jegyzett, amelyek döntő többsége közlekedési tárgyú módosítás, de számos előterjesztése érinti az energetika területét is, így például a paksi bővítést, vagy az energiahatékonyságot.

Varga Mihály ezúttal a második legaktívabb előterjesztő volt, a tavalyinál eggyel kevesebb, 17 javaslattal. A nemzetgazdasági miniszter jegyzi az ülésszak több fontos törvényét is, például a szokásosnál korábban elfogadott jövő évi költségvetést, valamint a 2015-ös adóváltoztatásokat, továbbá a reklámadó módosítását.

A megszavazott javaslatok szempontjából 15 előterjesztéssel dobogós helyet szerzett az előző időszakban csupán két indítványt jegyző földművelésügyi miniszter. A tárcavezető egyik indítványát ugyanakkor nem hirdették ki, ugyanis Áder János államfő az állami földvagyon kezelésével összefüggő, április végén elfogadott törvénymódosítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab Fazekas Sándor előterjesztését alkotmányellenesnek mondta ki, mivel a testület szerint azáltal egyes védett természeti területek gazdasági elvű vagyonkezelés alá esnének.   

Fazekas Sándort a belügyminiszter és az emberi erőforrásokat felügyelő tárcavezető követi, akiknek a neve mellett összesen 13-13 indítvány szerepel. Pintér Sándor szignálta például a magyar-szerb határra tervezett ideiglenes kerítés megépítéséről, valamint az újfajta személyazonosító okmányok kialakításáról szóló előterjesztéseket, míg Balog Zoltán több egészségügyi, oktatási és gyermekvédelmi indítványt nyújtott be.

Trócsányi László igazságügyi miniszter 12 előterjesztést készített. A tárcavezető banki elszámoltatást segítő indítványát elsőként fogadták el az ülésszakban, ugyanakkor - a Miniszterelnökséget vezető Lázár János két javaslatához hasonlóan - Trócsányi László egyik előterjesztését kétszer kellett elfogadni a köztársasági elnök politikai vétója miatt.

Lázár János 11 törvényjavaslatot készített, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három új jogszabály elfogadását kezdeményezte, Hende Csaba honvédelmi tárcavezető pedig az előző parlamenti időszakhoz hasonlóan két elfogadott javaslattal állt elő.

Az ülésszakban több jelentős törvényt is egyéni képviselői indítványra fogadott el a parlament. Ilyen volt például a családi csődvédelemről szóló javaslat, amelyet a teljes KDNP-frakció ellenjegyzett. Szintén fideszes, illetve kereszténydemokrata politikusok nyújtották be a brókerbotrányok áldozatainak kártérítéséről szóló indítványt, valamint az illegális migráció elleni határozottabb fellépést célzó menedékjogi törvénymódosítást.

A legtöbb képviselői előterjesztést a fideszes Vas Imre nyújtotta be, aki nyolc javaslat elfogadását kérte, őt több olyan kormánypárti politikus követi, akik öt indítványhoz adták a nevüket. Ide tartozik például Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke is.

Az ülésszakban egyetlen olyan törvény volt, amelyet két ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik is előterjesztőként támogatott. A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény június végén elfogadott módosítása a banktitoknak nem minősülő adatok körét terjesztette ki a Quaestor-üggyel összefüggésben.

Az Országgyűlés közelmúltban elfogadott törvényei közül csütörtök délutánig húsz döntés vár még a köztársasági elnök kihirdetésére.

A parlament a fentieken kívül 24 határozati javaslatot is alkotott. A képviselők ilyen formában határoztak például az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról, valamint a 2024-es olimpiára történő pályázás támogatásáról.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
TÖRVÉNYHOZÁS