A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) adott igazat csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság abban az ügyben, amely a dízelolaj lobbanáspontjának meghatározásáról szól.

Az adóhatóság egy magánszemélynél tartott ellenőrzés során több ezer liter olyan gázolajat talált, amelynek a lobbanáspontja nem felelt meg a magyar előírásoknak. Ezért a NAV több mint ötmillió forintos bírságot szabott ki.

Később kiderült, hogy a szóban forgó dízelolaj az uniós üzemanyag-irányelvnek megfelelt, de a NAV egy magyar előírás betartását is megkövetelte. Ez arról rendelkezett, hogy a dízelolajnak egy másik, nemzetközi szabványnak is meg kell felelnie, ez azonban akkor még nem volt lefordítva magyar nyelvre.

A férfi bíróságra vitte az ügyet, a magyar igazságszolgáltatás pedig arra kért választ az uniós bíróságtól, hogy előírhatnak-e a magyar hatóságok az uniós irányelvnél szigorúbb követelményeket, valamint elvárhatják-e egy akkor még magyar nyelven nem elérhető szabvány alkalmazását.

A bíróság válasza mindkét kérdésre igen. A luxembourgi uniós bírák ugyanis világossá teszik, hogy az uniós irányelv célja az egészség és a környezet védelme, nem pedig a biztonságos használat és a fogyasztóvédelem területén való jogharmonizáció. A lobbanáspontra vonatkozó követelmény pedig a bírák szerint ez utóbbi kategóriába tartozik, nem egészség- vagy környezetvédelmi előírás.

“Az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy biztonsági szempontokon alapuló olyan kiegészítő üzemanyag-előírásokat állapítsanak meg, mint például a dízelüzemanyagok lobbanáspontjára vonatkozó határérték” – szögezi le az ítélet.

A bíróság emellett azt is kimondta, hogy az uniós jog nem írja elő konkrétan, hogy a tagállamoknak kötelező lenne a saját hivatalos nyelvükön közzétenniük azokat a nemzetközi szabványokat, amelyek teljesítését megkövetelik.