Egyelőre nem lesz kancellári rendszer az egészségügyben - Az új kormány dönt majd a kérdésről

2016.11.15. Jogi Fórum / MTI

Az egészségügyben egyelőre nem vezetik be az úgynevezett kancellári rendszert, a területért felelős államtitkár újságíróknak azt mondta, az erről szóló döntést elhalasztják 2018 áprilisa utánra.

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: "a kancellári rendszerről az új kormány dönt majd".
    

Hozzátette: a kancellári rendszer kialakulásáig az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) fogják megerősíteni, erre négymilliárd forint jut.
    

Ónodi-Szűcs Zoltán a háttérbeszélgetésen azt mondta, a kancellári rendszer elhalasztását kudarcnak éli meg, azonban az egészségügyi rendszer működésében nem okoz komoly változást a halasztás.
    

Úgy vélte, ha nem lesz kancellári rendszer, akkor az ellátási párhuzamosságokat más módon kell majd csökkenteni az ágazatban, amihez valószínűleg pluszforrásokat kap majd a tárca.
    

A háttérbeszélgetésen szó volt a kórházi adósságról is, amelynek mértéke szeptember 30-ai állás szerint 60 milliárd forint, ebből a 30 napon túli lejárt tartozás 45,3 milliárd forint.
    

Az államtitkár jelezte, az adósság emelkedésének mértéke csökkent az utóbbi években, a korábbi havi ötmilliárdhoz képest az emelkedés mértéke hárommilliárd forint alatt van.  
    

Konszolidációra szükség lesz - hangsúlyozta Ónodi-Szűcs Zoltán, hozzátéve, ennek mikéntje még egyeztetés alatt van.
    

Ladányi Márta helyettes államtitkár a háttérintézmények és azon belül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átalakításáról elmondta, az úgynevezett alapkezelési feladatai megmaradnak pénztárnak, vagyis az egészségügyi ellátás finanszírozása vagy például a méltányossági kérelmek elbírálása. 
    

A természetbeni, pénzbeli ellátások kifizetése az államkincstárhoz, a többi - javarészt gazdálkodási, működtetési - feladat pedig az egészségügyi államtitkársághoz kerül.
    

Arra a kérdésre, hogy az OEP átalakítása hány munkavállalót érint, Ónodi-Szűcs Zoltán nem nyilatkozott, annyit mondott, hogy a bértömeg 20 százalékkal csökken.
    

Az egészségügyért felelős államtitkár kérdésre válaszolva közölte, az elmúlt időszak sikereként lehet elkönyvelni, hogy a jövő évi költségvetésben 170 milliárd forinttal jut több az ágazatra, és ezen felül 40 milliárd forint a budapesti ellátás újraszervezésére. 
    

További sikerként értékelte az egészségügyben megkezdett és az elkövetkező években folytatódó béremelési programot, és azt, hogy megkezdődött az emelt szintű szociális ápolás kérdésének rendezése is.
    

Ónodi-Szűcs Zoltán biztos abban, hogy az egészségügy kampánytéma lesz a választások közeledtével.
 

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY