A bírák csak a törvénynek vannak alárendelve! - Több ponton alaptörvény-ellenes az OBH elnökének utasítása

2017.11.30. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság / MTI

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly utasításban rendelkezett az integritás szabályairól, vagyis a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, és több ponton alaptörvény-ellenesnek találta az Utasítást, így egyes szövegrészeit megsemmisítette. Az Alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nem csak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét.

Az alkotmányjogi panaszt benyújtó bíró szerint az OBH elnökének Utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyeknek a megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez alaptörvény-ellenes, mivel az Alaptörvény értelmében a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben – ráadásul csak sarkalatos törvényben – lehet megállapítani.

A támadott Utasítás szerint az OBH elnöke nem csak kötelező erővel bíró utasításban, hanem a bíróságokra, a bírákra, illetve az igazságügyi alkalmazottakra nézve nem kötelező jellegű ajánlásban is fogalmazhat meg olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ilyen kötelező erővel nem rendelkező, vagyis alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget. A testület ennek megfelelően az Utasítás ajánlásra vonatkozó szövegrészét megsemmisítette.

A panasszal támadott Utasítás ezen felül úgy rendelkezik, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg. Az Utasítás olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne - ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az Utasítás nem tartalmaz, és az Alaptörvény alapján nem is tartalmazhat. Az Alkotmánybíróság kimondta: a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik. Mindezekre tekintettel az Utasítás ilyen tartalmú szabályai alaptörvény-ellenesek, ezért azokat a testület szintén megsemmisítette.

OBH: felülvizsgálják az integritási kérdések szabályozását

Folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának indokolásában foglaltakra is - reagált az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön az Ab határozatára.

Az OBH reagálásában az áll, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta.

Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot, vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket - tették hozzá. 

A szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték - írták. 

Az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része - tették hozzá. 

Az Európa Tanács Korrupcióellenes Államokat tömörítő csoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat megalkotását - közölték.

Az OBH jelezte azt is, hogy a bírói karból az integritási szabályzat egyéb rendelkezéseit érintően is érkeztek már módosító javaslatok.

Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenségről

A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás függetlenségének legfontosabb garanciája, ami pedig a jogállami működés egyik fundamentuma. Az Alaptörvény bírói függetlenséget garantáló rendelkezése akként fogalmaz, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

A bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában két síkon értelmezhető, egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során közvetlenül befolyásolni. A bírák csak a törvénynek vannak alárendelve és ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírói szolgálati jogviszonyok stabilitásának biztosítása olyan, az Alaptörvényből folyó követelmény, amely más jogviszonyokhoz képest is többlet garanciákat igényel. Így a bírák fegyelmi felelősségre vonása, illetve a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések is törvényi felhatalmazáson kell, hogy alapuljanak.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL
HANDÓ TÜNDE