Kötelező jogi képviselet első fokon a törvényszékek előtt - Januártól szigorodnak a perfelvétel szabályai

2017.12. 4. Jogi Fórum / Fővárosi Törvényszék

A 2018. január elsejétől induló polgári peres elsőfokú eljárások három szakra fognak tagolódni: a keresetlevél benyújtásával kezdődik a perindítási szak, amit a perfelvétel, majd az érdemi tárgyalás szaka követ. A perindítás körében a keresetlevél szükséges tartalmi elemeinek meghatározása jelenti majd a legnehezebb feladatot.

A perindítás szorosan összefügg az új polgári perrendtartás alapvető céljával, ami a hatékonyság és időszerűség érdekében professzionális pervitelt kíván meg. Erre figyelemmel a jogalkotó a törvényjavaslat indokolásában teljesen egyértelművé tette, hogy a professzionális pervitel körében azt feltételezi, hogy úgy a felek, mint a bíróság is professzionálisan fognak eljárni. Ezt az elvárást támasztja alá az is, hogy a továbbiakban a törvényszéki elsőfokú eljárásokban például kötelező lesz a jogi képviselet, következésképp ezekben az esetekben mindenképp jogi képviselő kell elkészítse a keresetlevelet.

Januártól a perindítás körében a keresetlevél szükséges tartalmi elemeinek meghatározása jelenti majd a legnehezebb feladatot. A keresetlevélben a tények, az érvényesíteni kívánt jog, s a határozott kérelem rögzítése mellett a jogi érvelést is elő kell adni, a bizonyítási indítványokat elő kell terjeszteni, valamint csatolni kell a bizonyítékokat is. A szabályozásnak az a lényege, hogy a keresetlevélben minden szükséges adatnak benne kell lennie. Ha a keresetlevél bármelyik eleme hiányozni fog, akkor a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül fogja visszautasítani a keresetlevelet.

Az ellenkérelemben ugyanazokat az adatokat, s ugyanolyan részletességig kell majd előadni, mint ahogyan azok a keresetlevélben már megfogalmazódtak, következésképp a keresetlevél és az ellenkérelem tartalmi elemei megegyeznek egymással.

Ha az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet – vagy beszámítást tartalmazó iratot –, esetleg ezeket a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság még a perindítási szakban hivatalból, tárgyaláson kívül kibocsátja a bírósági meghagyást, amiben a keresettel egyezően fogja kötelezni az alperest. Ha e kötelezéssel szemben ellentmondást nem terjeszt elő az alperes, akkor az egész per már a perindítási szakban befejeződik.

Lényeges, hogy a járásbírósági szinten továbbra sem lesz kötelező jogi képviselő bevonása az eljárásba. Ha viszont a fél jogi képviselőt vesz igénybe a járásbíróságon, akkor rá ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a törvényszéki első fokon jogaikat érvényesítőkre, és köteles is lesz fenntartani a jogi képviseletet az eljárás jogerős befejezéséig. Mindössze egy alkalommal illeti meg a felet a jog, hogy áttérjen személyes eljárásra.

Ha a felperes által benyújtott keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találja a bíróság, akkor ezt közli az alperessel, s elkezdődik el a perindítási szak. A perindítás és a perfelvétel szaka akkor különül el egymástól, amikor az alperes írásbeli ellenkérelmet terjeszt elő, mert akkortól a továbbiakban perfelvételről fogunk beszélni. Ez esetben a bíróság három perfelvételi mód közül választhat. Az egyik az, hogy azonnal kitűzi a perfelvételi tárgyalást. A másik, hogy a perfelvétel előtt még felhívja a felperest arra, hogy nyilatkozzon az írásbeli ellenkérelemben foglaltakról. Ezt a nyilatkozatot nevezik majd válasziratnak. A harmadik lehetőség pedig az, hogy a bíróság nem kíván perfelvételi tárgyalást tartani, mert úgy ítéli meg, a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben a felek pontosan meghatározták a jogvita kereteit. A perfelvételnek ugyanis az lesz a célja, hogy a jogvita kereteit meghatározzák, s pontosan láthatóvá váljék, hogy miről is kell majd dönteni. A felek a bíróság javaslata ellenére természetesen kérhetik perfelvételi tárgyalás megtartását.

A perfelvétel szakát a bíróság végzéssel fogja lezárni. A lezárt perfelvétel után az érdemi tárgyalási szak következik, ahol már csupán a bizonyításra kerül sor, majd a bíróság érdemi döntéssel lezárja az eljárás

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG