Más tagállamban lakó gyermekek utáni családi ellátások - Feltétele-e a jogosultságnak a munkavégzés? - Az EuB ítéletet hozott

2019.02. 7. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az uniós jog nem követeli meg, hogy egy adott személy valamely tagállamban munkavállalói tevékenységet folytasson ahhoz, hogy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekei után családi ellátásokra legyen jogosult. Egyébiránt a családi ellátásokra való e jogosultság nem korlátozódik azon esetekre, amelyekben a kérelmező korábban járulékalapú ellátásban részesült - áll az Európai Unió Bíróságának

A C-322/17. sz. ügyben hozott ítélet - Eugen Bogatu kontra Minister for Social Protection

2009 januárjában E. Bogatu, román állampolgár, aki 2003 óta Írországban rendelkezik lakóhellyel, az ír hatóságoktól családi ellátásokat igényelt a Romániában lakóhellyel rendelkező gyermekei után.

E. Bogatu munkavállalóként dolgozott Írországban 2003 és 2009 között. Miután 2009-ben megszűnt a foglalkoztatása, járulékalapú munkanélküli-ellátásban (2009–2010), majd nem járulékalapú munkakeresési ellátásban (2010. április – 2013. január), és végül pénzbeli betegségi ellátásban (2013–2015) részesült.

Az ír hatóságok tájékoztatták E. Bogatut azon határozatukról, mely szerint helyt adnak a családi ellátások iránti kérelmének, a 2010. április és 2013. január közötti időszak kivételével. Ezen elutasítás azon alapult, hogy szerintük a kérelmező ezen időszak során nem teljesítette a Romániában lakóhellyel rendelkező gyermekeire vonatkozó családi ellátásokra való jogosultság feltételeit, mivel nem folytatott munkavállalói tevékenységet Írországban, és nem részesült járulékalapú ellátásban. E. Bogatu vitatta e határozatot, azzal érvelve, hogy az ír hatóságok az uniós jog téves értelmezésére támaszkodtak.

A jogvitában eljáró High Court (felsőbíróság, Írország) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletet1 úgy kell-e értelmezni, hogy azon személy, akinek a gyermekei egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, családi ellátásokra való jogosultságának a lakóhelye szerinti tagállamban az a feltétele, hogy ez utóbbi tagállamban e személy munkavállalói tevékenységet folytasson, vagy ilyen tevékenység miatt vagy következtében pénzbeli ellátásban részesüljön.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a rendelet úgy rendelkezik, hogy egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is az előbb említett tagállamban rendelkeznének lakóhellyel. Nem követeli tehát meg, hogy az ilyen személy konkrétan meghatározott – különösen munkavállalói – státusszal rendelkezzen a családi ellátásokra való jogosultsághoz.

Ezenkívül a Bíróság megjegyzi, hogy a rendelet összefüggéseiből és céljából következik, hogy a más tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekekre vonatkozó családi ellátásokra való jogosultság több jogcímen is alapulhat, nem csupán a munkavállalói tevékenység jogcímén.

Végül a Bíróság kiemeli, hogy a rendelet egy szabályozási fejlődés eredménye, mely többek között az uniós jogalkotó azon szándékát tükrözi, hogy a családi ellátásokra való jogosultság ne csupán a munkavállalókra korlátozódjon, hanem kiterjedjen a személyek egyéb kategóriáira is.

Másodszor a Bíróság megállapítja, hogy a rendelet nem teszi a más tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekekre vonatkozó családi ellátásokra való jogosultságot azon feltételtől függővé, hogy a kérelmező munkavállalói tevékenység miatt vagy következtében pénzbeli ellátásban részesüljön.

A Bíróság arra a megállapításra jut tehát, hogy egy adott személy más tagállamban lakóhellyel rendelkező gyermekeire vonatkozó családi ellátásokra való jogosultságának az illetékes tagállamban nem feltétele az, hogy e személy ez utóbbi tagállamban munkavállalói tevékenységet folytasson, sem az, hogy ilyen tevékenység miatt vagy következtében pénzbeli ellátásban részesüljön.

_________________________________________________________________________________

1A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
CSALÁDTÁMOGATÁS