373 millióan szavazhatnak a májusi EP-választáson - Az államfő május 26-ára írta ki a magyar választás napját

2019.03. 4. Jogi Fórum / MTI

Az Európai Unió 27 tagállamában május 23-26. között tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, összesen 373 millióan szavazhatnak. Áder János köztársasági elnök pénteken május 26-ára írta ki a magyar választás napját.

Az Európai Parlament a politikai viták és a döntéshozatal fontos uniós szintű fóruma, az EP az Európai Tanáccsal együtt jogosult jogalkotási javaslatok elfogadására és módosítására, továbbá az EP dönt az uniós költségvetésről és felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját. Az EP képviselőit valamennyi tagállamban közvetlenül választják, hogy képviseljék az emberek érdekeit az uniós jogalkotás során, és biztosítsák a többi uniós intézmény demokratikus működését.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között. Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény szerint a köztársasági elnök ezen az időszakon belül csak vasárnapi napra, azaz május 26-ára tűzhette ki a választás napját.

A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, emiatt pedig változik az egyes tagállamoknak jutó képviselői helyek száma is (zárójelben a 2014-es választáskori képviselőszám). E szerint Németországnak 96 (96), Franciaországnak 79 (74), Olaszországnak 76 (73), Spanyolországnak 59 (54), Lengyelországnak 52 (51), Romániának 33 (32), Hollandiának 29 (26), Belgiumnak 21 (21), Csehországnak 21 (21), Görögországnak 21 (21), Magyarországnak 21 (21), Portugáliának 21 (21), Svédországnak 21 (20), Ausztriának 19 (18), Bulgáriának 17 (17), Dániának 14 (13), Szlovákiának 14 (13), Finnországnak 14 (13), Írországnak 13 (11), Horvátországnak 12 (11), Litvániának 11 (11), Lettországnak 8 (8), Szlovéniának 8 (8), Észtországnak 7 (6), Ciprusnak 6 (6), Luxemburgnak 6 (6), Máltának 6 (6) képviselője lesz az új összetételű Európai Parlamentben. Nagy-Britanniának 73 képviselője volt.

Az Európai Parlament tagjait az Európai Unió polgárai közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon választják. Az uniós jog azonban előírja, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló rendszert kell alkalmaznia, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Ez utóbbi lényege, hogy a választóknak a szavazáskor preferenciasorrendet kell felállítaniuk a jelöltek között, és ha az első helyen szereplő jelöltjük elérte a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot, akkor - hogy szavazatuk ne vesszen el - a preferenciájuk szerinti második jelöltre "száll át a szavazatuk", így tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztják. Ezt a rendszert Írországban és Máltán alkalmazzák.

Egyes országokban úgynevezett zárt listás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, ahol a képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. Máshol preferenciális listát alkalmaznak, ez utóbbi lehetővé teszi a polgároknak, hogy a pártlistákon belül megjelöljék, melyik jelöltet juttatnák mandátumhoz.

Egyes tagállamokban meghatároztak úgynevezett bejutási küszöböt is, ami az a minimális szavazatszázalék, amit meg kell szereznie a listának ahhoz, hogy mandátumhoz juthasson. A küszöb legfeljebb 5 százalék lehet.

A választáson az Európai Unió tagállamainak állampolgárai - amennyiben nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban van a lakóhelyük - a tartózkodási helyük szerinti tagállamban is szavazhatnak. Magyarország biztosítja, hogy regisztráció után voksolhatnak az EP-választáson azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.

A választási részvétel öt tagállamban kötelező: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.

Az európai parlamenti választáson a voksolás hivatalos eredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban csak vasárnap este 11 órakor zárnak a szavazókörök, az előzetes adatok csak este 11 óra után lesznek nyilvánosak. Az EP azonban vasárnap 18 órától közöl a választók megkérdezésén alapuló országonkénti előrejelzéseket, 20 órától pedig az EP teljes összetételére vonatkozó exit pollt is közli.

Április 23-áig jelenthetik be listájukat a pártok

Az igazságügyi miniszter rendelete szerint április 23-án 16 óráig lehet bejelenteni a listákat a május 26-i magyarországi európai parlamenti (EP-) választásra. A választás határidőiről, határnapjairól szóló IM-rendelet péntek délután jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az igazságügyi miniszteri rendelet rögzíti: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-éig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették őket a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg az értesítést, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) újat igényelhet.

A kampány hivatalosan április 6-án kezdődik, a választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást, és bejelenti listáját a Nemzeti Választási Bizottságnál. A határidő azonban április 19-én, nagypénteken járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg.

Az IM-rendelet a listák bejelentésének határidejét április 23-án 16 órában jelölte meg.

Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük, és így szavazhatnak a magyarországi listákra, a választást megelőző 25. napig kérhetik regisztrációjukat, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Ez a határidő május 1-jén járt volna le, de az igazságügyi miniszter ebben az esetben is élt a határidő mozgatásával, és május 2-án 16 órában határozta meg a határidőt.

A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, az május 11-étől veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.

Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (az NVI 113 ezer ilyenről tud) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 10-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe. A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

A rendelet szerint május 16-a 16 óra a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország 134 külképviseletének valamelyikén szeretne voksolni, május 17-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
VÁLASZTÁS