Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A gyermekek és a házastárs tartásáról - Jogos a kérdés - Beszélgetés a Budakörnyéki Járásbíróság elnökével

2019.03.11. Jogi Fórum / OBH

A házastársak együttélésük alatt közösen birkóznak meg a mindennapi feladatokkal, azonban ha kapcsolatuk megromlik, akkor is vannak kötelezettségeik gyermekeik, és adott esetben egymás felé is. De mit is jelent a gyermek és a házastárs tartása? A jövedelem mekkora része vonható ilyen célra? Szüleivel rosszul bánó nagykorú gyermek, vagy hűtlen házastárs esetén is felmerülhet? - Jogos a kérdés - Beszélgetés Smid Erika bíróval, a Budakörnyéki Járásbíróság elnökével

Mi is az a gyermektartás?  Van-e különbség házasságból és házasságon kívül született gyermekek között a tartásdíj szempontjából?

A kiskorú gyermek tartása a rokontartás egy speciális formája. Nyilvánvalóan élettársi vagy más kapcsolatból származó gyermek esetén is szóba jöhet, de leggyakrabban a házassági bontóperekben lehet vele találkozni. A házasságból és az azon kívül született gyermekek között nincs különbség a tartásdíj szempontjából, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. A gyermektartás egy olyan kérdés, amelyről a feleknek egy bontóperben mindenképpen meg kell állapodniuk, vagy ennek hiányában a bíróságnak kell róla döntenie. A bírák is igyekeznek elősegíteni a felek közötti egyezséget, emellett a felek bírósági közvetítőhöz is fordulhatnak. Az ügyek több mint fele a gyermektartás díj tárgyában egyezséggel zárul, ami azért előnyös, mert a kiskorú gyermek helyzete előbb rendeződik, és a kötelezettség a felek egyetértésén alapul.  Ha nincs egyezség, akkor a helyzet bonyolultabb és részletes bizonyítási eljárás indul. 

Melyek a tartásdíj megállapításának főbb szempontjai?

Kiindulópontot a gyermek indokolt szükségletei jelentenek. Ide tartozik a megélhetéshez, neveléshez, taníttatáshoz, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kiadások összessége. Vizsgáljuk például a lakhatás körülményeit. Ha a gyermek és az együttélő szülő mondjuk olyan ingatlanban lakik, amit hiteltartozás terhel, és azt a szülő viseli akkor a törlesztő részlet összegének bizonyos hányada, mint gyermekhez kapcsolódó költség figyelembe jön. Ugyanez a helyzet albérlet esetén a bérleti díjjal. Emellett a lakhatáshoz kapcsolódik a rezsi költsége is. Számolni kell az iskolába járáshoz szükséges bérlettel, a különórák, tankönyvek, egyéb iskolai felszerelések, osztálypénz, az étkezés, ruházkodás költségével.  Az egészségügyi ellátás költsége mindig a gyermek egészségi állapotától függ. Van, akit rendszeresen kell orvoshoz vinni és költséges gyógyszereket kell szednie. Az óvoda és iskola költsége szintén nagy különbségeket eredményezhet a gyermektartásdíj mértékében az egyes ügyekben. Ha a szülők közös döntésük folytán olyan iskolát választanak, ahol tandíjat kell fizetni, ez százezres különbséget is eredményezhet egy átlagos iskolába járó gyermek tartásdíjához képest. Az így feltárt költségek összegéből azután levonhatóak a bevételek, például a gyermek esetleges saját jövedelme vagy a rá tekintettel kapott családi pótlék és családi adókedvezmény összege. 

Hogyan kell megosztani ezeket a fennmaradó költségeket a két szülő között? Illetve mit lehet tenni, ha a másik fél eltitkolja a tényleges jövedelmét?

A különélő szülő a gyermektartást pénzben fizeti, a gyermekkel együtt élő szülő pedig természetben nyújtja. Ez nem jelent feltétlenül fele-fele arányú költségelosztást a felek között. Éppen a természetbeli tartás ennek az oka, ami azt is jelenti, hogy az egyik szülő ül ott a gyermek mellett éjjel, amikor beteg, ő gondoskodik az étkezéséről, a ruházkodásáról vagy ő marad otthon és esik ki a munkából, ha vigyáznia kell rá. Mindezt mérlegelni kell amellett, hogy alapvetően figyelembe kell venni a szülők jövedelmét, vagyoni helyzetét. Meghatározó kérdés az is hány gyermek tartásáról kell gondoskodnia a kötelezettnek.  A jövedelemnek legfeljebb 50%-a vonható le gyermektartásként, ez az összeg oszlik meg a gyermekek között. Vegyünk például egy szülőt, akinek van két pici, vele együtt élő gyermeke és van egy harmadik, tőle különélő. Ha ennek a különélő gyermeknek a tartásdíjáról kell a bíróságnak dönteni, nem hagyható figyelmen kívül a másik két vele élő gyermek tartása sem.  Ilyenkor a szülő jövedelmének a fele három részre oszlik el. Az eltitkolt jövedelem pedig bizonyítással deríthető fel. Ilyenkor nagyon részletesen vizsgáljuk az életkörülményeit, például, hogy hol lakik, azt hogyan tartja fenn, milyen autót használ, szokott-e járni nyaralni, sportol-e, van e bármiféle hobbija és ezek milyen költséggel járnak.

Hány éves korig kérhető a tartásdíj? Nagykorú gyermek után is járhat?

A kiskorú gyermekre vonatkozó szabályok szerint jár a gyermektartásdíj a gyermek 18 éves koráig. Ha nagykorú lesz, de középiskolai tanulmányokat folytat, ugyanezen szabályok szerint maximum 20 éves koráig jogosult tartásra. Ha egyetemen, főiskolán vagy például OKJ-s képzésen tanul, akkor 25 éves koráig járhat neki a tartás. Itt azonban már más szabályok is figyelembe jönnek. Feltétel a rászorultság is, valamint, hogy ne legyen érdemtelen és vizsgakötelezettségeinek eleget tegyen.  Az érdemtelenség kérdésére érdemes egy példa erejéig kitérni. Érdemtelen volt például a tartásra az a nagykorú, aki bár korábban jó kapcsolatban volt a szüleivel, de később, amikor az édesanyja megbetegedett, nem látogatta meg a kórházban, nem tartotta vele a kapcsolatot. Ez a súlyosan kifogásolható magatartás érdemtelenségi ok lehet, mint ahogy a nem megfelelő életvitel is az. 

A tartásdíj készpénzben fizetendő, vagy utalni is lehet? Mit lehet tenni, ha a tartásra kötelezett nem fizet?

Készpénzben is fizethető, de utalni is lehet. Ha a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtási eljárást indíthat, illetve azt is kérheti, hogy még a tartásról való döntésben rendelkezzen a bíróság a letiltásról. Ilyenkor ezt a munkáltatónak jelzi a bíróság, aki levonja a tartásdíj összegét a kötelezett fizetéséből. 

A köznyelv gyakran használja az „asszonytartás” fogalmát. Létezhet „férjtartás” is? Melyek a házastársi tartás alapvető feltételei? Itt is lehet szó érdemtelenségről? 

Mivel a jogszabály házastársi tartásról szól, így természetesen létezhet „férjtartás” is, bár ez nem túl gyakori. A házastársi tartás feltétele, hogy a házastárs önhibáján kívül ne tudja magát eltartani: ilyenkor nagyon részletesen meg kell vizsgálni, hogy miért nincs jövedelme vagy vagyona.  Jellemző, hogy az egyik házastárs - tipikusan a feleség – évekig nem vállalt munkát, otthon maradt, mert az ő feladata volt a gyermeknevelés és a háztartással kapcsolatos teendők elvégzése, így utóbb sem munkanélküli, sem nyugellátásra nem jogosult. Ilyenkor, ha a házastársa – mondjuk több évtizedes házasság után - elhagyja és nincs se jövedelme, se vagyona, jogosult lehet a tartásra.  A házastárs is lehet azonban érdemtelen a tartásra. Ha például rendszeres hűtlensége miatta ért véget a házasság, illetve más módon súlyosan kifogásolható volt a magatartása vagy az életvitele. Fontos tudni, hogy megszűnik a tartási jogosultsága annak, aki újra házasságot köt vagy élettársi kapcsolatot létesít. Ha pedig egy évnél rövidebb ideig tartott a házasság, akkor annyi időre jár a tartás, amilyen időtartamú a házasság volt, például egy hetes házasság esetén csak egy hétre.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI JOG
CSALÁDJOG