Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Prisztás-gyilkosság - Alvilági leszámolások a 90-es években - Megkezdődött perújítási tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken

2019.03.12. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Március 11-én kezdődött meg a Prisztás József megölése tárgyában elrendelt perújítási eljárás a jogerősen elítéltek meghallgatásával. Laczó Adrienn bírónő a következő tárgyalást június 14-ére tűzte ki, amely a hírhedt szlovákiai bérgyilkos, Jozef Rohác meghallgatásával folytatódik.

Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Prisztás-gyilkosság perújítási tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, az ügyben jogerősen elítélteket vezetőpórázon, a TEK gyűrűjében kísérték be a tárgyalóba, ahonnan a teljes nyilvánosságot kizárták – a sajtó munkatársai és az érdeklődők zárt láncú közvetítésen keresztül követhették nyomon az eseményeket.

A tárgyalás iratismertetéssel kezdődött, miszerint az éjszakai élet befolyásos személyeként elhíresült Prisztás Józsefet 1996. november 1-én fényes nappal egy biciklis elkövető lőtte fejbe az óbudai Ladik utcában. Prisztás megölése – és a pár nap különbséggel elkövetett Lakatos Csaba fogathajtó elleni merénylet – jelentette a 90’-es évek alvilági leszámolásainak kezdetét. Az ügyben jogerősen P. Tamás elsőrendű vádlottat emberölésre való felbujtásért, valamint H. István másodrendű vádlottat emberölésért egyaránt 15-15 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla 2016 májusában, a harmadrendű vádlott F. Ferenc, mint bűnsegéd jogerősen 10 év fegyházbüntetést kapott.

Jozef Rohác több alkalommal jelezte, hogy vallomást kíván tenni az ügyben - annak ellenére, hogy jelen ügyben soha nem volt meggyanúsítva - így a Szegedi Csillagbörtönből a médián keresztül üzent a hatóságok felé, miszerint „ebben az ügyben ártatlan emberek vannak elítélve 15 évekre”. A kezdeti kételyek ellenére Rohác számára végül engedélyezték a vallomástételt, így 2018. augusztus 14-én a Nemzeti Nyomozó Irodában hosszú órákon keresztül hallgatták ki, vallomásában pedig azt állította: nem H. István, hanem ő ölte meg Prisztás József vállalkozót, a felbujtó pedig nem P. Tamás, hanem az alvilági Dunaszerdahelyi-csoport volt. A vádhatóság ellenezte a perújítást, miszerint a szlovák bérgyilkos szavai „enyhén szólva megkérdőjelezhetőnek bizonyulnak”, azonban a bíróság megalapozottnak ítélte meg a perújítás elrendelését, jelen ügyben Rohác vallomása pedig perdöntő bizonyítékként szolgálhat.

Az iratismertetést követően az elítéltek, illetve védőik bizonyítási indítványt terjeszthettek elő, azonban a tanácsvezető bírónő kiemelte, hogy e rendkívüli jogorvoslati szakban kizárólag a perújítás elrendelése tárgyában felmerült új bizonyítékok körét és annak körülményeit fogják vizsgálni azaz Jozef Rohác vallomására építik az eljárást- így a másod- és harmadrendű vádlottak általi egyéb indítványok ez esetben nem képezhetik a perújítás tárgyát.  Az iratismertetés során több ellentmondásra is rávilágítottak. P. Tamás és F. Ferenc az alapügyben nem kívánt vallomást tenni, H. István védője azonban tanúmeghallgatási indítványt, fegyverszakértő bevonását, továbbá a szabadságvesztés félbeszakítását kérte azzal, hogy védence az ítélet meghozataláig szabadlábon védekezhessen. Az elítéltek korábbi tanúi minőségben meghallgatottak ismételt meghallgatását indítványozták, azonban erre a bírónő által említett indokokra való tekintettel elméletileg nem kerülhet sor. A tárgyalást vallomások hiányában elnapolták, a tárgyalás során a bírónő hangsúlyozta, hogy P. Tamás és Jozef Rohác nem tartózkodhat egy tárgyalóteremben, így a következő tárgyalási napon 2019. június 14-én Rohác meghallgatására távmeghallgatás útján kerül sor.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÜGY