A jogorvoslat eszközrendszere a végrehajtási eljárásban

2019.03.18. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A bírósági végrehajtás legitim állami kényszer alkalmazásával, törvényes kényszerítő eszközök útján juttatja érvényre az elismert és kikényszeríthető alanyi jogot az adóssal szemben. De ezen polgári nemperes eljárás keretében a jogorvoslathoz való jog is széles körben áll a felek rendelkezésére.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) széles körben biztosít jogorvoslati lehetőségeket a végrehajtással érintett felek részére, amely jogorvoslati rendszer dogmatikailag 2 fő csoportra osztható: a Vht. egyrészt lehetőséget ad a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat előterjesztésére, másrészt a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok körét hivatott szabályozni.

1. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok köre

A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése (Vht. 211-212. §)

A bíróság a végrehajtást a végrehajtható okirat kiállításával rendeli el, amely magában foglalja a bíróság és közjegyző által kiállított végrehajtási lapot, valamint az olyan okiratot, amelyet a bíróság vagy közjegyző végrehajtási záradékkal látott el. A Vht. lehetőséget biztosít az érintett fél részére, hogy a jogszabály megsértésével kiállított végrehajtási lappal szemben jogorvoslattal éljen, melyből eredően a törvény megsértésével kiállított végrehajtási záradékot is törölni kell. Bármely fél kérelmére, végrehajtó általi jelentése alapján, avagy a bíróság saját kezdeményezésből a kiállított végrehajtási lap visszavonása iránt bármikor intézkedhet. A bírói gyakorlati tapasztalatok alapján azonban az ez irányú fellebbezésekre ritkán kerül sor.

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban (Vht. 213. §)

A bíróság a végrehajtási lap kiállítása, illetve az egyes okiratok végrehajtási záradékolása helyett abban az esetben hoz a végrehajtás elrendelése céljából külön végzést, amennyiben a végrehajtás elrendelése valamely jelentősebb kérdésben való döntést igényel, vagy ha a bíróság végrehajtás foganatosításához tartozó eljárási cselekményt is végez. Végzéssel rendeli a bíróság többek között az adósok, mint munkavállalók számára is széles körben ismert letiltó végzést, avagy az átutalási végzést, valamint a biztosítási intézkedés végrehajtása is végzés keretében kerül elrendelésre (pl. bűnügyi zárlat, pénzkövetelés biztosítása). A végrehajtást kérő számára nyitva álló jogorvoslati lehetőség azon esetkörben áll fenn, amennyiben a bíróság a végrehajtható okirat kiállítását – annak alaptalanságára való hivatkozással - megtagadta. a fellebbezés joghatását a törvény pontosan meghatározza azzal, hogy e jogorvoslat igénybe vétele nem akasztja meg az eljárás menetét, azaz a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, csupán a lefoglalt dolgok értékesítése tárgyában való intézkedést, illetve a befolyt összeg jogosult részére történő kifizetést szünetelteti.

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban (Vht. 214. §)

A felülvizsgálati kérelem jogintézménye 1993. január 1-vel került bevezetésre a magyar jogba, a törvényességi óvás egyidejű megszüntetésével, a közösségi jog igényei szerint pedig a 2000. évi CXXXVI. törvény emelte be a felülvizsgálati lehetőséget a Vht. szabályai közé. Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére van lehetőség külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátása, illetve végrehajtásának elrendelése tárgyában hozott döntés ellen, amely kapcsán a nemzetközi magánjogi szabályok követelték meg a kétfokú jogorvoslati rendszer meglétét. Felülvizsgálati kérelmet az eljárásjogi szabályoknak megfelelően kizárólag már (másodfokon) jogerős döntéssel szemben lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, tehát értelemszerűen a fenti körben ismertetett végrehajtható okiratok megtámadása tárgyában felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő. A felülvizsgálati eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXIX. Fejezetében foglaltak az irányadók.

A fent ismertetett jogorvoslatok tárgyában meghozott végzések ellen valamennyi érdekelt fél részéről fellebbezésnek van helye.

2. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok köre

A végrehajtási kifogás (Vht 217. §)

A végrehajtási kifogás szinte a legszélesebben alkalmazható jogorvoslati eszköz, mely gyakorlatilag minden törvénysértő végrehajtói intézkedéssel szemben előterjeszthető. A jogintézmény az eljáró végrehajtó tevékenységének ellenőrizhetőségét hivatott szolgálni, a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása elleni jogorvoslat lehetőségét intézményesíti. A törvény indokolása szerint az eljárási késedelmek okozta jog- és érdeksérelmek orvoslására is szolgáló bírósági jogorvoslati eljárás. A bíróság ez esetben kötve van a végrehajtási kifogásban ismertetettekhez, a végrehajtó törvénysértő intézkedéseivel kapcsolatban vizsgálódásának kereteit tehát a kifogásban foglaltak határozzák meg. A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő bírósághoz kell előterjeszteni, melyre az adós vagy egyéb érdekelt jogosult, melyben tételesen meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést valamint a kifogás tényleges okát.

A törvény szerint végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt. A kifogásra a jogszabály szubjektív határidőt állapít meg, az a végrehajtó intézkedésétől, illetve az arról való tudomásszerzéstől; akadályoztatása esetén pedig az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül terjeszthető elő a végrehajtónál, a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatának megküldésével. A benyújtásra nyitva álló objektív - azaz végső - határidő a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap, a határidőn túl benyújtott, azaz elkésett kifogást a bíróság érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja. Akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtó intézkedése lényegesen sérti, mind írásban, mind szóban élhet a kifogás jogával, ez utóbbit jegyzőkönyvbe kell mondani, valamint az annak elbírálására hatáskörrel illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz kell továbbítani. A bíróság a kifogást elbíráló végzését beérkezésétől számított 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha bizonyítás felvétele indokolt, ez esetben a 45 napos határidő kitolódhat. A kifogásra - az áttétel, visszautasítás, elutasítás, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások tekintetében - a Pp. rendelkezései az irányadók

Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban (Vht. 218. §)

A bíróság végrehajtás foganatosítása tárgyában meghozott végzése ellen a polgári eljárásban általánosan érvényesülő jogorvoslati jogból következően fellebbezésnek van helye, melyet a Vht. általános szabályként mond ki, arra a Pp. szabályai az irányadók. A Vht. kizárólag e jogintézmény keretében biztosít egy speciális alany, a végrehajtó számára is fellebbezési lehetőséget (díjjegyzék vagy végrehajtási költségek tárgyában hozott felosztási terv módosítása, végrehajtói intézkedés megsemmisítése esetén).

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
VÉGREHAJTÁSI JOG