Letöltsem vagy ne töltsem… - Jogos a kérdés! - A digitális szerzői jogokról

2019.05.28. Jogi Fórum / OBH

Blogger, vlogger, Facebook, Instagram vagy Youtube felhasználó - mindenki szerző és mindenkinek vannak szerzői jogai, legyen szó egy közzétett fotóról, versről, vagy egy saját gondolatfüzérről. - A digitális szerzői jogokról és érvényesítésükről - Beszélgetés Csóti Tamással, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírájával.

Mi mindenre vonatkozik a digitális szerzői jog?

Kifejezetten olyan, hogy digitális szerzői jog, igazából nem létezik - a szerzői joggal védett művek digitális környezetben való felhasználásáról és a felhasználás sajátos szempontjairól, szabályairól beszélhetünk.

Szerzői jog által védett mű minden olyan alkotás, aminek egyéni, eredeti jellege van, legyen szó akár egy írásról vagy egy fényképről. Az egész kérdés attól válik érdekessé, hogy ezekhez a művekhez az internet terjedésével korlátlanul hozzáférhetünk és képesek vagyunk azokat egyszerűen felhasználni.

Ki lehet szerző? Irodalmárnak, tudósnak, művésznek kell hozzá lenni?

Nem. A szerzői jogi törvény szerint szerzői jog véd minden alkotást, amely egy adott ember – a szerző - személyiségét fejezi ki. Ha az olvasó holnap kimegy a Nyugati pályaudvar elé és úgy gondolja, hogy az a naplemente megér egy kattintást, akkor azt a fényképet nagy valószínűséggel szerzői jog fogja védeni. Amit én most elmondtam, az a gondolatsor, az is szerzői jogi mű lehet, ha leírom..

Írok anyák napjára egy verset, vagy a szüleim házassági évfordulójára egy köszöntést, ezeket is védi a szerzői jog?

Ezeket mind. Vagy ha kitesz az édesanyjáról egy szép felvételt a virágcsokorral, amit anyák napjára vitt, az is szerzői joggal védett mű lesz. A lényeg, hogy az ön egyénisége, személyisége fejeződik ki benne, az alkotás egyéni, eredeti és szellemi tevékenység eredménye. Nincs több elvárás a szerzői jogi védelemhez. Egyébként az, hogy egy mű egyéni és eredeti jellegű-e, az általában szakkérdés, így a bíróság szakértő véleményét is alapul veszi döntéséhez.

Sokan szeretik közkinccsé tenni akár a családi eseményeket is a közösségi oldalakon, az ismerősök pedig sorra megosztják. Ilyenkor hogyan érvényesül a szerzői jog?

A szerzői jog által védett művet csak a szerző engedélyével lehet felhasználni. Fontos azonban tudni: olyan nincs, hogy a szerző úgy általában ad hozzájárulást a műve bármilyen felhasználására. Felhasználási módnak számít például az, ha valaki másolatot készít a fényképről, ha átszerkeszti vagy ha a saját honlapján közzéteszi.

A Facebook esetében a megosztás tulajdonképpen másolat készítés, de én határozhatom meg, hogy az adott fénykép vagy bejegyzés megosztható legyen vagy sem, természetesen szigorúan csak a közösségi oldalon belül. Ahhoz már külön engedély kell, hogy azt valaki egy másik honlapon felhasználja. A kertemben nyíló virág fotóját például egy kertészeti honlap nem teheti fel csak úgy illusztrációként.  Az viszont megtehető, hogy azon a bizonyos honlapon egy linket helyeznek el, ami az eredeti fényképre mutat.

A bloggereket is ugyanúgy védi a törvény?

Bármely irodalmi alkotás – és ebbe a blog is beletartozik -, attól függetlenül, hogy van-e irodalmi értéke vagy nincs, ha egyéni, eredeti jelleget hordoz, akkor szerzői jogi védelem alatt is áll. A blog általában eredeti gondolatok egyedi, egyszeri és megismételhetetlen leképezése, így védett mű.

Nincs ebben az egészben némi ellentmondás? Hiszen azért teszek ki a netre valamit, mert azt szeretném, ha minél többekhez eljutna. Máskülönben nem blogot írnék, hanem naplót…

Önmagában egy blog olvasása, az ott lévő képek, videók nézegetése szerzői jogi értelemben magáncélú felhasználásnak minősül, külön engedély nem kell hozzá, hiszen ezek a művek nyilvánosságra kerültek.

Az viszont már törvénysértő, ha valaki saját gondolataként idéz belőle, lemásolja a blog szövegét és máshol nyilvánosságra hozza. Magáncélra ugyanakkor készíthet róla másolatot: például nekem annyira megtetszik ez a bejegyzés, hogy lementem egy pendrive-ra, hogy az örökkévalóságig meglegyen. Ezt lehet, a magáncélú másolás ugyanis egy szabad felhasználási mód.

Hogyan lehet egyáltalán rábukkanni arra, hogy valaki felhasznált egy művet?

Ha úgy gondolom, olyan művem van, amelyet érdemes lehet bitorolni, akkor időnként célszerű rákeresni az interneten. Ha azt látom, hogy hoppá, ezek az én szavaim, az én mondataim, akkor az már egy bitorlás.

Sokan fordulnak bírósághoz, akik így felfedezik az alkotásukat?

Nehéz megítélni. A bitorlási perek többsége szoftverekkel vagy irodalmi alkotásokkal kapcsolatos. Volt már olyan ügyem, hogy a felperes blogot írt, az alperes meg egy könyvet adott ki, amibe a blogból változtatás nélkül egész oldalakat vett át. Vagy volt, amikor egy németországi térképgyártó cég azért perelt be tömegesen vállalkozásokat, utazási irodákat, mert az ő térképeiket használták fel a webes kapcsolat menüpont alatt.

Az internet mindenképpen egy fontos forrás; a szerzői jogok digitális megközelítése egy egészen újfajta, másfajta probléma, másfajta kihívás, mint mondjuk a nyomtatott médiumok felhasználása. Ráadásul mivel a szerzői joggal védett művek a neten tömegesen jelennek meg, a többség nem is tulajdonít nekik különösebben értéket, azt hiszi, szabadon letölthető, mert nem volt ott a „Copyright” jel.

Mi a jellemző ezekre a perekre?

Valaki elsősorban személyes elégtételt szeretne, mások meg inkább anyagi kompenzációt várnak. Kevesen indítanak pert csak azért, mert megtetszett valakinek a fotójuk és kikerült az illető weboldalára. A vízválasztó vonal általában ott van, amikor valaki kereskedelmi céllal használ fel egy művet.

A szankciók hasonlítanak a személyiségi jogi perekben lévő szankciókra. A felperes kérheti például, hogy a bíróság állapítsa meg a szerzői jogsértést, tiltsa el az alperest a jogsértéstől, kérhet elégtételt, a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, vagy akár kártérítést is.

Az Európai Tanács bármelyik percben megszavazhat két irányelvet, amely a digitális szerzői jogokat szabályozza. Az Európai Parlament március végén bólintott rá a jogszabályokra. Mit érdemes erről tudni?

Ez a két irányelv nem is minket, kis felhasználókat, hanem inkább a legnagyobb videó megosztókat érinti, ahol tömegesen jelennek meg videók, a szerzők azonban nem a felhasználással arányosan kapnak díjazást. Az irányelvek legvitatottabb rendelkezése az, hogy ezeknek a szolgáltatóknak szűrniük is kell majd az olyan tartalmakat, amelyek a szerző hozzájárulása nélkül kerülnek fel. A bírálók a szólás és sajtószabadságot, illetve az internet nyilvánosságát féltik.

Miután az Európai Tanács rábólint és kihirdeti az irányelveket, a tagállamoknak - így Magyarországnak is -24 hónapon belül kell beillesztenie azokat a nemzeti jogba. Az EU irányelvek tehát a hazai szerzői jogi törvényben várhatóan legkorábban 2021 tájékán fognak megjelenni.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
SZERZŐI JOG