Vita a Kúriával - Májusi Ab-mustra

2019.06. 3. Jogi Fórum / Sereg András

Az Alkotmánybíróság májusban bekeményített: a Fidesz–KDNP aláírásgyűjtési ügyében hozott első kúriai döntést, majd a megismételt eljárásban hozott végzést is megsemmisítette. Az történt ugyanis, hogy a Kúria a végzés rendelkező részében követte ugyan az Ab-határozatot, de az indokolásában már nem.

A hónap határozata

Aláírásgyűjtési ügy II. – IV/862/2019.

Az Ab május 28-án megállapította, hogy a Kúria Kvk. II.37. 628/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy közvetlen előzménye a 16/2019. (V. 14.) AB határozat, amely megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzését. A Kúria a megismételt eljárásban – korábbi álláspontjával ellentétben – kimondta, hogy nem volt jogsértő az aláírásgyűjtés, ugyanakkor indokolásában fenntartotta korábbi álláspontját az aláírásgyűjtés módját illetően, mert véleménye szerint alkalmas volt a választópolgárok megtévesztésére. A Momentum Mozgalom szerint a végzés rendelkező része és indokolása között ellentmondás keletkezett, továbbá a Kúria döntése nem merítette ki a felülvizsgálati kérelmüket, az abban hivatkozott tényeket, bizonyítékot ellentmondásosan értékelte, és nem adott számot arról, hogy a kérelmet valóban érdemben megvizsgálta. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat szerint

  • egyrészt minden indokolás a tényállásnak a véleményszabadság tükrében való mérlegelése nélkül utalt arra, hogy a Fidesz–KDNP adatszerzése megtévesztő volt;
  • másrészt szintén minden további indokolást mellőzve úgy foglalt állást, hogy „A Kúriának a [34] bekezdésben írtak fenntartása és hangsúlyozása mellett az Alkotmánybíróság határozatában foglalt – kifogással támadott jelölőszervezeti magatartás jogi minősítésére, választási eljárási alapelv érvényre jutását kizáró jogi érvelésére vonatkozó – döntésére figyelemmel azt kellett megállapítania, hogy a jelen esetre vonatkozóan a Fidesz–KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést”;
  • harmadrészt nem fordított figyelmet arra, hogy a végzés indokolása összhangban álljon annak rendelkező részével.

Az alkotmánybírák szerint a Kúria nem teljesítette az indokolási kötelezettségét, ehelyett olyan hatást tulajdonított az Ab határozatának, amely abból közvetlenül nem következik. A határozathoz Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária párhuzamos indokolást csatolt, míg Hörcherné Marosi Ildikó különvéleménye szerint el kellett volna utasítani az alkotmányjogi panaszt. (Előadó: Varga Zs. András)

A hónap további határozatai

Aláírásgyűjtési ügy I. – 16/2019. (V. 14.) AB határozat

Az Ab május 7-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügyben a Momentum Mozgalom támadta meg a Fidesz–KDNP aláírásgyűjtési tevékenységét, azonban az Ab szerint a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla,  Stumpf István és Szívós Mária  párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó bíró: Varga Zs. András)

Perújítási okok – 3098/2019. (V. 17.) AB határozat

Az Ab 1. öttagú tanácsa május 7-én elutasította a Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.176/2018/2. számú végzése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a támadott végzés megfelelően indokolta, miért nem lehetett figyelembe venni a perújítási kérelemben szereplő új tényt és bizonyítékot perújítási okként. (Előadó bíró: Sulyok Tamás)

Egyoldalú tájékoztatás I. – 3118/2019. (V. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa május 16-án elutasította a TV2 Média Csoport alkotmányjogi panaszát, amelyet a Kúria KvK.III.37.571/2019/2. számú végzése ellen nyújtott be. A Nemzeti Választási Bizottság azért marasztalta el az indítványozót, mert tíz műsorszám tekintetében a Fidesz–KDNP számára aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosított, mint más jelölő szervezeteknek. (Előadó bíró: Szalay Péter).

Egyoldalú tájékoztatás II. – 3119/2019. (V. 29.) AB határozat

Az Ab 3. öttagú tanácsa május 21-én elutasította a TV2 Média Csoport alkotmányjogi panaszát, amelyet a Kúria KvK.I.37.572/2019/2. számú végzése ellen nyújtott be. A Nemzeti Választási Bizottság azért marasztalta el az indítványozót, mert hírműsoraiban kizárólag arról adott tájékoztatást, hogy a Fidesz–KDNP április 8-án leadta a lista bejelentéséhez szükséges ajánlóíveket, miközben ugyanezen a napon további két szervezet is leadta azokat. Az NVB felhívta az indítványozót a jogsértő mulasztás haladéktalan megszüntetésére, és többszörösen ismétlődő jellegű tevékenysége miatt 3 725 000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. (Előadó bíró: Szalay Péter).

Határidőn túli adóbírság – IV/282/2018.

Az Ab 3. öttagú tanácsa május 21-én elutasította Kúria Kfv.I.35.760/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az alapügyben az adóhatóság a törvényi határidőn túl hozott határozatot egy áfaügyben, és adókülönbözet megfizetésére kötelezte az indítványozó gazdasági társaságot. A Kúria az adóbírságot hatályon kívül helyezte, ezen felül viszont megállapította, hogy az adóhatóság határozata törvényes volt. (Előadó bíró: Hörcherné Marosi Ildikó)

A hónap alkotmánybírója: Szalay Péter

Az 59 éves alkotmánybíró májusban két olyan határozatnak is előadója volt, mely a választási kampány idején készített hírműsorainak egyoldalúsága miatt marasztalta el a TV2 Média Csoportot.

Szalay Péter a budapesti Fürst Sándor Gimnáziumban (a mai Balassi Bálint Gimnáziumban) érettségizett 1978-ban. Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1984-ben végezte summa cum laude minősítéssel. Hallgatóként a tanárai közül négy későbbi alkotmánybíró is nagy hatással volt rá: Bihari Mihály, Herczegh Géza, Kukorelli István és Zlinszky János. 1989-ben jogi szakvizsgát tett. 1987-től az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán előadó, 1989-től Pozsgay Imre államminiszter titkárságán kormánytanácsos, a rendszerváltozás után a parlamenti ügyekért felelős kormányfőtanácsos a Miniszterelnöki Kabinetben. 1993-tól a Pénzintézeti Központ jogi igazgatója, majd 1998-tól a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda tagja, ügyvéd. 1998 és 2002 között a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságának tagja, a Sportlétesítmények Rt. felügyelő bizottságának elnöke volt. 2010 júniusában a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottsági elnökévé nevezték ki.

Szalay Péter alkotmánybíró - Fotó: Kollányi Péter / MTI

A szakmában elismert sajtójogászként számon tartott  ügyvéd több perben is védte a Fidesz vezetőit, köztük Orbán Viktort, Kövér Lászlót és Áder Jánost, emellett képviselte Tombor Andrást az UD Zrt.-ügyben Dávid Ibolya ellenében. 2007-ben kiállt a kordonbontó fideszes képviselők mellett, mondván, „tevőleges véleménynyilvánítás” történt. Elmondása szerint azonban nemcsak fideszes ügyfelei voltak, akadt volt szocialista és egykori SZDSZ-es is.

Miután a parlament 2011 júniusában – 2011. szeptember 1-jei hatállyal – megválasztotta tizenkét évre az Ab tagjává, lemondott fb-elnöki tisztségéről és felfüggesztette ügyvédi tevékenységét.

„Természetesen nem vagyunk függetlenek attól, ahonnan jöttünk" – ismerte el közvetlenül alkotmánybíróvá megválasztása után, a 168 Óra című hetilapnak adott interjújában. "A bíró is ember. Miként az alkotmánybíró is. De ettől még az a feladata, hogy személyes meghatározottságán, empátiáján, ellenszenvén vagy szimpátiáin túl, objektíven, a törvény szolgájaként próbáljon tevékenykedni.”

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért 2015-ben közös elemzésben vizsgálta az Ab 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A három szervezet 23 nagy jelentőségű ügyet vizsgált, és megállapította, hogy Szalay Péter – több kollégájával ellentétben – csak a döntések 57 százalékában értett egyet a kormánnyal.

„Mindenkinek más az érdeke, olyan döntést nem lehet hozni, ami mindig mindenkinek jó, ami mindenkinek tetszeni fog" – válaszolta az Arsboni című jogi folyóiratban, 2018 áprilisában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogyan tudja feldolgozni a külső kritikákat. "A döntéseimet nem elsősorban a bírálóim véleményével, hanem a saját szerepfelfogásommal és lelkiismeretemmel kell összeegyeztetnem.”

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG