Becsületsértés közösségi oldalon - Mire kötelezhető a Facebook? - Alapvető jogok védelmében tett indítványt az EuB főtanácsnoka

2019.06. 4. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Maciej Szpunar főtanácsnok szerint a Facebook kötelezhető arra, hogy felkutassa és azonosítsa a bíróság által jogellenesnek minősített becsületsértő állítással azonos információkat, valamint az azzal egyenértékű információkat, amennyiben az utóbbiak ugyanazon felhasználótól származnak. Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben hivatkozott uniós jog nem szabályozza azt a kérdést, hogy a Facebook kötelezhető-e a szóban forgó állítások világszerte történő eltávolítására.

A főtanácsnok indítványa a C-18/18. sz. ügyben - Eva Glawischnig-Piesczek kontra Facebook Ireland Limited

Eva Glawischnig-Piesczek, aki a Nationalrat (nemzeti tanács, Ausztria) képviselője a die Grünen (zöld párt) parlamenti képviselőcsoportjának elnöke és e párt szövetségi szóvivője volt, azt kérte az osztrák bíróságoktól, hogy rendeljenek el ideiglenes intézkedést a Facebookkal1 szemben egy becsületsértő hozzászólás közzétételének abbahagyása érdekében.

A Facebook egyik felhasználója ugyanis személyes oldalán megosztotta az oe24.at osztrák online hírmagazin „Zöldek: a menekültek minimumjövedelmének maradnia kell” című cikkét. E közzététel azzal a hatással járt, hogy a Facebook felületén létrejött az oe24.at oldal „előnézeti képe”, amely a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalását, valamint E. Glawischnig-Piesczek fényképét tartalmazta. Ez a felhasználó ezenkívül e cikkhez kapcsolódóan E. Glawischnig-Piesczekkel szemben lealacsonyító hozzászólást is közzétett. E tartalmakat a Facebook bármely felhasználója láthatta.

Mivel a Facebook nem reagált a hozzászólás törlése iránti kérésére, E. Glawischnig-Piesczek keresetében arra kérte ideiglenes intézkedés útján kötelezni az Facebookot, hogy hagyja abba az őt ábrázoló fényképek közzétételét, illetve terjesztését, amennyiben a kísérőszöveg a szóban forgó hozzászólással azonos, illetve azzal „azonos értelmű” állításokat terjeszt.

Azt követően, hogy az elsőfokú bíróság elrendelte a kért ideiglenes intézkedést, a Facebook megszüntette Ausztriában az eredetileg közzétett tartalomhoz való hozzáférést.

Az ebben az ügyben végső fokon eljáró Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó kijelentések mindegyike E. Glawischnig-Piesczek becsületének megsértésére, a felperes gyalázására és rágalmazására irányult.

Az Oberster Gerichtshof, amelynek arról a kérdésről kell határoznia, hogy az abbahagyásra vonatkozó kötelezettség világszerte azokra a szó szerint azonos, illetve egyenértékű kijelentésekre is kiterjeszthető-e, amelyek nem jutottak a Facebook tudomására, azt kérte a Bíróságtól, hogy ebben az összefüggésben értelmezze az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet2.

Ezen irányelv szerint a tárhelyszolgáltatót (tehát egy közösségi hálózati felület olyan üzemeltetőjét3 mint a Facebook) főszabály szerint nem terheli felelősség a harmadik felek által a szerverein tárolt információért, amennyiben nincsen tudomása annak jogellenességéről. Amint azonban annak jogellenességről tudomást szerez, köteles haladéktalanul intézkedni a szóban forgó információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről. Ezenkívül az irányelv úgy rendelkezik, hogy egy tárhelyszolgáltató részére nem írható elő az általa tárolt információk nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettség, illetve jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények tevőleges kivizsgálására vonatkozó általános kötelezettség.

Ma ismertetett indítványában Maciej Szpunar főtanácsnok úgy véli, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel nem ellentétes, ha egy közösségi hálózati felületet üzemeltető olyan tárhelyszolgáltatót mint a Facebook – ideiglenes intézkedés keretében – arra köteleznek, hogy az e felület felhasználói által terjesztett valamennyi információ között felkutassa és azonosítsa az ezen ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot hozó bíróság által jogellenesnek minősítettekkel azonos információkat.

A főtanácsnok szerint e megközelítés lehetővé teszi az érintett alapvető jogok, azaz a magánélet és a személyiségi jogok védelme, a vállalkozás szabadsága, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága közötti megfelelő egyensúly biztosítását. Egyrészről nincs szükség hozzá olyan kifinomult technikai eszközökre, amelyek rendkívüli terhet jelenthetnek. Másrészről tekintettel arra, hogy az információk internetes környezetben könnyen másolhatók, szükségesnek tűnik a magánélet és a személyiségi jogok hatékony védelmének biztosításához.

Az ideiglenes intézkedés keretében a tárhelyszolgáltató arra is kötelezhető, hogy felkutassa és azonosítsa a jogellenesnek minősítettekkel egyenértékű információkat, de csak az azon felhasználótól származó információk között, aki ezen információkat terjesztette. Az ilyen egyenértékű információk eltávolításáról határozó bíróságnak biztosítania kell, hogy ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának joghatásai egyértelműek, pontosak és előreláthatóak legyenek. Ennek során egyensúlyt kell teremtenie az érintett alapvető jogok között, és figyelembe kell vennie az arányosság elvét.

A jogellenesnek minősítettekkel egyenértékű, bármely felhasználótól származó információk azonosítására vonatkozó kötelezettség nem biztosítaná az érintett alapvető jogok közötti megfelelő egyensúlyt. Egyrészről az ilyen információk felkutatása és azonosítása költséges megoldásokat tenne szükségessé. Másrészről e megoldások megvalósítása cenzúrához vezetne, amelynek folytán fennállna annak lehetősége, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát szisztematikusan korlátozzák.

Ráadásul a főtanácsnok szerint, mivel az irányelv nem szabályozza a közösségi hálózati felület útján terjesztett információk eltávolítására vonatkozó kötelezettség területi hatályát, azzal nem ellentétes, ha egy tárhelyszolgáltatót ilyen információk világszerte történő eltávolítására köteleznek. E területi hatályt egyébiránt az uniós jog más rendelkezései sem szabályozzák, mivel a jelen ügyben E. Glawischnig-Piesczek keresete nem az uniós jogon, hanem az osztrák polgári jognak a magánélet és személyiségi jogok megsértésével, így a becsületsértéssel4, kapcsolatos – nem harmonizált – általános rendelkezésein alapul. Mind az eltávolítási kötelezettséget előíró, ideiglenes intézkedést elrendelő határozat extraterritoriális joghatásainak, mind az ilyen kötelezettség területi hatályának kérdését különösen a nemzetközi közjog és magánjog alapján kell elemezni.

Ezenkívül a főtanácsnok álláspontja szerint az irányelvvel nem ellentétes, ha egy tárhelyszolgáltatót a jogellenesnek minősítettekkel egyenértékű információk eltávolítására köteleznek, amennyiben az utóbbi azokról az érintett személytől vagy harmadik felektől, illetve más forrásból szerzett tudomást, mivel ilyen esetben az eltávolítási kötelezettség nem a tárolt információk általános nyomon követését jelenti.

_________________________________________________________________________________

1Pontosabban a Facebook Irelandről van szó, amely a Facebook Inc. leányvállalataként kizárólag az Egyesült Államokon és Kanadán kívüli felhasználók számára üzemeltet elektronikus felületet.

2A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.).

32012. február 16-i SABAM ítélet (C-360/10)

4A főtanácsnok többek között megjegyzi, hogy E :Glawischnig-Piesczek nem hivatkozik a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokra, amelyek uniós szintű harmonizáció tárgyát képezik.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ALAPJOGOK
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
SZEMÉLYISÉGI JOGOK