Nem biztosítottak a betegek "sürgős szükséghez" kapcsolódó jogai - Hiányosságok a vészhelyzeti betegellátásban - ÁSZ jelentés

2019.07.15. Jogi Fórum / ÁSZ

Folyamatosan elérhető volt a vészhelyzeti betegellátás a 2015-2017 közötti időszakban, azonban nem volt biztosított, hogy a betegek az egészségi állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. Domokos László, az ÁSZ elnöke kiemelte: a vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott, ugyanakkor nem alakított ki a nyomon követéshez és értékeléshez szükséges eszközöket és feltételeket, illetve nem is értékelte a megvalósítás folyamatát.

Az ÁSZ reprezentatív lakossági véleményfelmérése alapján a szolgáltatást igénybe vevők az ellátás szakmai színvonalával elégedettek voltak, ugyanakkor az ellátáshoz való hozzájutás időtartamát és a tájékoztatás elmaradását problémaként jelezték – ismertette sajtótájékoztatón az ÁSZ elnöke.

A sürgősségi, avagy „vészhelyzeti" betegellátás célja, hogy az emberek – éljenek, lakjanak bárhol is az országban – azonos eséllyel, az egészségi állapotunk által indokolt időben jussanak megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. A vészhelyzeti betegellátás közszolgáltatás, amely egy komplex és összetett rendszer, elemei közé tartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi sürgősségi ellátás – emelte ki Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke kifejtette: "Magyarország területén állampolgárságától függetlenül, minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez."

Mit jelent a „vészhelyzeti" betegellátás?

Domokos László a sajtótájékoztatón rávilágított: a definícióban szerepel a „sürgős" kifejezés, ugyanakkor az egészségügyi ellátásnak ezen formája alapvetően valamilyen „vészhelyzet" elhárítására irányul. Az ellátást tehát alapvetően nem az időfaktor – a „sürgősség" – hanem a konkrét eset, illetve az érintett egészségi állapotának súlyossága, a „vészhelyzet" mértéke határozza meg. Mindebből következik, hogy a beteg állapotától, a „vészhelyzet" mértékétől függ az, hogy egy eset mennyire „sürgős". "Ezért gondoljuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer ezen részének célját jobban kifejezi a „vészhelyzeti" betegellátás elnevezés" – vonta le a következtetést az ÁSZ elnöke.

Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: Az Állami Számvevőszék a 2015-2017 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a vészhelyzeti betegellátás fejlesztési céljainak meghatározását, a megvalósításra vonatkozó nyomon követési rendszer kialakítását, a kitűzött célok elérésének nyomon követését, továbbá a célkitűzések időarányos megvalósulását. "Az ÁSZ ellenőrizte, hogy a társadalom tagjai számára az egészségi állapot által indokolt ellátás folyamatosan biztosított volt-e, továbbá, hogy a vészhelyzeti ellátást igénybevevők elégedettek voltak-e a kapott ellátással."

ÁSZ: voltak célok, de nem követték nyomon a megvalósítást

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott a vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról, azonban a tervezett fejlesztések pontos tartalmának, eszközeinek és egyéb feltételeinek meghatározásáról nem. Mindezek hiánya miatt nem volt egyértelműen meghatározott a stratégiai célkitűzések megvalósításának módja. "A jogszabályi előírások ellenére az ágazati irányító nem gondoskodott a vészhelyzeti betegellátó-rendszer fejlesztése érdekében kitűzött célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről, illetve erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem számolt be az előrehaladásról " – tárta fel az ÁSZ ma befejezett ellenőrzése.

Az ÁSZ jelentése rögzíti: a 2015-2017 közötti időszakban a vészhelyzeti betegellátás intézményrendszere a betegek számára biztosította a folyamatos hozzáférhetőséget. A rendszerszintű, egységes szabályozás hiánya a betegosztályozási rendszerre és a vészhelyzeti ellátás folyamatára vonatkozóan azonban gátolta, hogy a betegek az állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak, függetlenül attól, hogy melyik vészhelyzeti betegellátó intézmény ellátását veszik igénybe. Az ÁSZ ellenőrzése azt is feltárta, hogy a vészhelyzeti ellátással kapcsolatban megfogalmazott, nyilvánosan megjelent ellátási problémák kivizsgálása érdekében a 2015-2017 közötti időszakban nem történtek intézkedések. Továbbá az illetékes hatóság a működési minimumfeltételek vonatkozásában a jogszabályi előírás ellenére nem végezte el az egészségügyi szolgáltatók előre meghatározott ütemezés szerinti ellenőrzését.

A mentésre vonatkozóan meghatározott célok megvalósítása érdekében történtek intézkedések. Az Országos Mentőszolgálat bővítette és fejlesztette a mentőállomás-hálózatát, növelte oktatási kapacitását, kialakította mentésirányítási rendszerét, valamint biztosította az ellátás során keletkező dokumentumok elektronikus bevitelét és rögzítését, valamint megkezdődött az egészségügyi ellátó hálózat közös informatikai rendszerének kialakítása. Mindezek ellenére a 15 percen belüli kiérkezés idejének aránya romlott a 2015-2017 közötti időszakban – állapította meg az ÁSZ ellenőrzése. A prehospitális „egy kapu" ellátási modell és az orvosi ügyeletek fejlesztése érdekében meghatározott intézkedések időarányosan megvalósultak.

A betegek jelentős része úgy véli: nem megfelelő időben kaptak ellátást, és nem volt megfelelő a tájékoztatás sem

"Az ÁSZ reprezentatív lakossági kérdőíves felmérésének értékelése azt mutatta, hogy a vészhelyzeti ellátást igénybe vevők többsége ismeri, milyen típusú panaszokkal fordulhat a vészhelyzeti betegellátó szervezetekhez" – ismertette Német Erzsébet a sajtótájékoztatón. Kifejtette: az igénybevevők túlnyomó többsége elégedett volt az Országos Mentőszolgálat által végzett vészhelyzeti ellátással, míg a sürgősségi betegellátó intézményekben kapott ellátást csak a válaszadók mintegy fele ítélte elfogadhatónak.

A mentésre vonatkozó 15 percen belüli kiérkezési idő a válaszadók szerint mindössze az esetek felében teljesült. A felmérés alapján a sürgősségi betegellátást nyújtó intézményekben az ellátás az esetek 57%-ában történt elfogadható módon, de az esetek kevesebb, mint felénél történt a válaszadók elvárása szerinti időn belül. "Az esetek többségében a sürgősségi betegellátó nem adott tájékoztatást a betegkategóriába való besorolás eredményéről, ennek jelentőségéről és a várható várakozási időről sem" – mondta el Dr. Németh Erzsébet.

Az Állami Számvevőszék a jelentésében az egészségügyért felelős miniszternek négy javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az ÁSZ jelentése teljes terjedelemben itt érhető el.

Javaslatok:

  • Intézkedjen a sürgősségi betegellátásra vonatkozó célokhoz kapcsolódó területek és eszközök, személyi, tárgyi és szakmai feltételek, illetve a nyomon követés és értékelés rendszerének meghatározásáról, határozza meg az értékelés módszerét és a felhasználandó mutatók körét;
  • Intézkedjen a stratégiai célkitűzések megvalósításának nyomon követéséről, a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről;
  • Intézkedjen, hogy előre meghatározott ütemezés történjen meg a sürgősségi betegellátás személyi és tárgyi minimumfeltételei rendelkezésre állásának ellenőrzése;
  • Intézkedjen a beteg állapotromlásának időben történő megelőzése, illetve ellátása érdekében a sürgősségi betegellátó osztályokon a betegosztályozási rendszer egységes elvek szerinti előírás: szakmai protokoll, illetve irányelv elkészítéséről.

Domokos: az a célunk, hogy a betegek a lehető legmagasabb szintű – az egészségi állapotunknak megfelelő – egészségügyi ellátást vehessék igénybe

Domokos László a sajtótájékoztatón leszögezte: a „vészhelyzeti", avagy sürgősségi betegellátás kulcsa, a beteg egészségi állapotának, a „vészhelyzet" mértékének a mielőbbi megállapítása. Ezt szem előtt tartva a kormányzat már a tavalyi évben megkezdte az ellátórendszer átalakítását, fejlesztését, és 2019. január elsejétől megkezdte a működését a betegek állapotának rangsorolására épülő „triázs-rendszer", ami egységes előírásokat fogalmaz meg a betegellátó osztályok számára.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: "az Állami Számvevőszék ellenőrzése erre az időszakra nem terjedt ki, hiszen mi a 2015. január elseje és 2017. december 31-e közötti időszakot értékeltük. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításai, a jelentésünk javaslatai, illetve a lakossági felmérésünk eredményei hozzájárulhatnak a vészhelyzeti betegellátó rendszer további fejlesztéséhez. A fő célunk az, hogy a betegek a lehető legmagasabb szintű – az egészségi állapotunknak megfelelő – egészségügyi ellátást vehessék igénybe, a rendszer pedig szabályszerűen, hatékonyan és eredményesen működjön" – húzta alá Domokos László.

  • kapcsolódó anyagok
BETEGJOG
EGÉSZSÉGÜGY
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK