Azoknak az utasoknak, akiknek joguk van az utazásszervezőjüktől követelni repülőjegyük árának visszatérítését, nincs lehetőségük a légi fuvarozótól is visszatérítést kérni. Ezek együttes alkalmazása az utas indokolatlan, a légi fuvarozó kárára történő túlbiztosítását eredményezné – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-163/18. sz. ügyben hozott ítélet – HQ és társai kontra Aegean Airlines

2015. március 19-én a hollandiai székhelyű Hellas Travel utazási irodánál három személy lefoglalt egy oda-vissza repülőutat az Eelde (Hollandia) és Korfu (Görögország) közötti járatra. A repülőút egy „szervezett utazás” részét képezte, amelynek árát a Hellasnak fizették ki.

A légi járat működtetése a görögországi székhelyű Aegean Airlines társaság feladata volt, amely a ciprusi székhelyű G. S. Charter Aviation Services társasággal kötött erre megállapodást: az Aegean Airlines bérleti díj fizetése ellenében meghatározott számú ülőhelyet bocsátott a G. S. Charter Aviation Services rendelkezésére. A G. S. Charter az ülőhelyeket ezt követően harmadik személyeknek, köztük a Hellas Travelnek értékesítette tovább.

Néhány nappal az indulás kikötött időpontja előtt azonban a Hellas Travel értesítette a három utast, hogy az utat törölték. Az Aegean Airlines ugyanis úgy döntött, hogy a Hellas Travellel előzetesen meghatározott árak érvényesíthetetlensége miatt a továbbiakban nem biztosítja a Korfura érkező és onnan induló járatokat. A Hellas Travelt 2016. augusztus 3-án fizetésképtelennek nyilvánították. A repülőjegyek árát nem térítette vissza a három utasnak.
Utóbbiak a Rechtbank Noord Nederlandhoz (észak-hollandiai bíróság, Hollandia) fordultak, amely az Aegean Airlinest a járat törlése miatt az utasok jogaira vonatkozó 261/2004 rendelet1 alapján átalány-kártalanítás megfizetésére kötelezte.

E bíróság azonban nem foglalt állást a repülőjegyek árának visszatérítésére irányuló kérelmükről. Ezzel kapcsolatban a Bírósághoz fordult. Arra kíván választ kapni, hogy az az utas, akinek a szervezett utazásokra vonatkozó irányelv2 alapján joga van az utazásszervezőjétől követelni a repülőjegye árának visszatérítését, kérheti-e az utasok jogaira vonatkozó rendelet alapján a légi fuvarozótól a repülőjegy árának visszatérítését.

A Bíróság ítéletében hangsúlyozza, hogy önmagában az, hogy a szervezett utazásokra vonatkozó irányelv alapján fennáll a visszatérítéshez való jog, kizárja azt, hogy az az utas, akinek a légi járata szervezett utazás részét képezi, az utasok jogaira vonatkozó rendelet alapján a légi fuvarozótól követelhesse a repülőjegye árának visszatérítését.

A Bíróság ugyanis azon az állásponton van, hogy bár az uniós jogalkotó nem kívánta teljesen kizárni az utasok jogaira vonatkozó rendelet hatálya alól azokat az utasokat, akiknek a légi járata szervezett utazás részét képezi, fenn akarta azonban tartani velük szemben a szervezett utazásokra vonatkozó irányelv által korábban bevezetett, megfelelőnek tartott védelmi rendszer joghatásait.

Ebből következően a rendelet alapján fennálló és az irányelv alapján fennálló repülőjegyár-visszatérítési jog együttesen nem alkalmazható. Ezek együttes alkalmazása az érintett utas indokolatlan, a légi fuvarozó kárára történő túlbiztosítását eredményezné, aki ugyanis az ebben az esetben annak a kockázatnak lenne kitéve, hogy részben viselnie kell az utazásszervezőt terhelő felelősséget.

Ez a megállapítás arra az esetre is vonatkozik, amikor az utazásszervező a repülőjegy árát fizetésképtelensége miatt nem tudja visszatéríteni, és a visszatérítés biztosítékáról sem gondoskodott. Ezzel összefüggésben a Bíróság hangsúlyozza, hogy az irányelv többek között úgy rendelkezik, hogy az utazásszervezőnek megfelelő biztosítékra vonatkozó igazolást kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén a befizetett összegeket visszatéríti. A Bíróság továbbá ismerteti arra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, hogy a nemzeti szabályozás csak akkor ülteti át helyesen az irányelvben foglalt kötelezettségeket, ha a szabályozás eredménye az, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén hatékonyan biztosítja az utasok számára az általuk befizetett teljes összeg visszatérítését. Ennek hiányában az érintett utast mindenképpen megilleti az a lehetőség, hogy az uniós jog megsértésével okozott kár megtérítése iránt az adott tagállammal szemben felelősség megállapítása iránti keresetet indítson.

_________________________________________________________________________________

1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.; helyesbítés: HL 2019. L 119., 202. o.)

2A szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvre (HL 1990. L 158., 59. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 10. kötet, 132. o.).