Halállal büntetve - A legsúlyosabb büntetési nem jogi megítélése nemzetközi viszonylatban

2019.09. 6. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Az Egyesült Államokban 2003 óta nem volt szövetségi kivégzés, most mégis 5 elítélttel szemben kíván az igazságszolgáltatás halálbüntetést alkalmazni. A tavaly decemberben az Atlasz-hegységben brutális gyilkosság áldozatául esett 2 skandináv turista támadóit a marokkói bíróság 3 elkövető esetében halálbüntetéssel sújtotta. Mely országokban alkalmazzák még a legsúlyosabb büntetési formát? Mi a tendencia világviszonylatban?

1988. július 14-én, azaz több, mint 31 évvel ezelőtt végezték ki törvényesen az utolsó magyar halálra ítélt rabot - rá két évre pedig az Alkotmánybíróság az Alkotmány 8. §-ára, valamint 54. §-ára való hivatkozással, 23/1990. (X.31.) számú határozatával hazánkban alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetés kiszabását. Ma már az Alaptörvény II. cikke deklarálja, hogy “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” – ennek tükrében senkit nem lehet az életétől megfosztani, bármilyen bűncselekményt is rónak az elítélt terhére.

A halálbüntetés az idők kezdetétől létező büntetési forma, egészen az őskortól napjainkig végigkíséri a büntetés-végrehajtást, mely az elítélt életének kioltását, az élettől való megfosztását jelenti. A halálbüntetés jogossága ma is közbeszéd és vita tárgya az utilitaristák (a halálbüntetést támogatók) és az abolicionisták (a halálbüntetést ellenzők) között, melyet vallási, ideológiai, etikai és részben politikai aspektusból közelítenek meg a kritikusok. Számtalan mozifilm foglalkozik a halálbüntetés problematikájával, amely talán abból a szemszögből ragadható meg legmarkánsabban, hogy vajon minden büntetőügyben az elítélt a valós elkövető? Ha ezt a kérdést felvetjük, talán nem is olyan reális halálbüntetéssel igazságot szolgáltatni... (David Gale élete)

Jelenleg a világ több, mint 50 országában jogszerű a halálbüntetés kiszabása - demokratikus berendezkedésű államokban is - többek között a keleti államokban (Iránban, Irakban, Szaud-Arábiában, Kínában, Észak-Koreában, Tajvanban, Malajziában, Palesztinában, Egyiptomban stb.). Az Amerikai Egyesült Államokban 29 tagállamban törvényes - azonban 2003 óta az államokban nem történt szövetségi szinten kivégzés. Politikai hatásra sajtónyilvánosságot kapott a hír júliusban, miszerint 16 év után ismételten a legsúlyosabb büntetési formát szabták ki 5 szövetségi elítéltre. 2018 decemberében sokkolta a világsajtót a hír, miszerint két huszonéves skandináv turistanőt végeztek ki brutálisan az Iszlám Állam terroristái az Atlasz-hegységben, melyet élő videóban közvetítettek: Marokkóban a 24 vádlott közül 3 esetében halálbüntetést, 1 elkövető esetében pedig életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a Szalé városában ülésező bíróság.

A halálbüntetés kiszabásának legfőbb indokai annak visszatartó erejében - preventív hatásaiban - keresendőek, az ismételt bűnelkövetés, az elrettentés a kriminológiai szempontból legfajsúlyosabb érv a törvényes kivégzés mellett. A halálbüntetés végrehajtásának módozatai országonként eltérőek: míg az Egyesült Államokban a halálos injekció általi kivégzést preferálják, addig Szaud-Arábiában a lefejezés, Egyiptomban, Irakban és Japánban az akasztás, Szomáliában és az Egyesült Arab Emírségekben pedig a főbelövés a hivatalos és törvényes kivégzési mód. Kínában és Vietnámban a halálbüntetésre vonatkozó pontos adatok szigorúan államtitok tárgyát képezik. A statisztikák szerint jelenleg több, mint húszezer ember van halálsoron – azaz vár a kivégzésére.

A halálbüntetés elleni küzdelmet világszerte folyamatos törekvések övezik, melynek hatásai számokban is jelentősen megmutatkoznak: 2017-ig bezárólag 142 ország törölte el törvényi szinten e legsúlyabb büntetési formát.

Ma az Európai Unió, és azon belül az Európai Parlament jelenti a halálbüntetés elleni küzdelem élharcosának legfőbb megtestesítőjét: az Emberi Jogok Európai Egyezménye vonatkozó szakaszaira való hivatkozással minden uniós tagállamban eltörölték a halálbüntetést, azonban Fehéroroszország az egyetlen olyan európai ország, ahol még mindig zajlanak kivégzések.

Az EU számos módon küzd a halálbüntetés eltörléséért, többek között betiltja azon árucikkek kereskedelmét, amelyek kínzásra vagy kivégzésre használhatók, és kizárólag olyan kereskedelmi politikát folytat, amely támogatja az emberi jogokat. Támogatja továbbá az olyan civil szervezetek munkáját, akik olyan országokban ellenőrzik és dokumentálják a folyamatokat és hívják fel a figyelmet, ahol a halálbüntetés még mindig érvényben van. Az ENSZ folyamatos megfigyelőjeként minden olyan kezdeményezést és akciót támogat, amelynek célja a halálbüntetés megszüntetése, az Európai Parlament pedig folyamatosan fogad el javaslatokat és szervez vitákat - ezzel is elítélve azt, hogy még mindig vannak olyan országok, ahol a halálbüntetés intézménye létezik. Egy 2015-ben elfogadott javaslat elítéli azt, hogy a halálbüntetést bizonyos országok arra használják, hogy elhallgattassák az ellenzéket, és olyan alapokon ítélnek halálra embereket, mint a vallás, homoszexualitás vagy házasságtörés. Politikai elkötelezettsége mellett az EU a halálbüntetés eltörlésére irányuló konkrét projektekhez is jelentős pénzügyi támogatást nyújt.

2011-ben Brüsszelben az Európai Parlament október 10. napját hivatalosan a halálbüntetés elleni küzdelem európai és világnapjává nyilvánította.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
HALÁLBÜNTETÉS