Az OLAF igazságügyi ajánlásainak következményei - A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat

2019.09. 9. Jogi Fórum / Legfőbb Ügyészség

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szeptember 3-án nyilvánosságra hozott 2018-as éves jelentése szerint, a magyar ügyészség az uniós átlagot (36%) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 %-ában emelt vádat 2012 és 2018 között. Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. A Hivatal egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az OLAF 2018-ra vonatkozó éves jelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 45 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb mint a 36 %-os uniós átlag. Ugyanezen arány például Németországban 21 %, Franciaországban 25 %, míg Finnországban 0 %.

Az OLAF jelentés megállapítása szerint az OLAF Magyarországot érintően 9 vizsgálatot fejezett be, amelyek közül 7-et zárt ajánlással. Ez a szám ugyanakkor valamennyi – igazgatási, pénzügyi és igazságszolgáltatási – ajánlást takarja.

Ezen belül a 2018. évben érkezett igazságügyi ajánlások száma 4.

A 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlásokat – az általános protokollnak megfelelően – az igazságügyi hatóságok nyomozás keretében vizsgálják ki. 1 ügyben került sor nyomozás elrendelésére, 3 ügyben az OLAF ajánlása már folyamatban lévő nyomozásban kerül értékelésre.

Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás.

Az OLAF ajánlások eredményével foglalkozó jelentés-rész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát.

A csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére, valamint arra is figyelemmel, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal, ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni.

Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarország igazságügyi hatóságai – folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-fal a legszélesebb körű együttműködésben – egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket.

Az OLAF – a csökkenő számú kezdeményezései között – egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ÜGYÉSZSÉG
EURÓPAI UNIÓ
OLAF - EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL