Törvénysértő perek - Egy tudományos konferencia összegzéseként

2019.10. 3. Jogi Fórum / Sereg András

"Azok a perek nem voltak valós eljárások, a jog alapvető értékeit sértették. Hiányoztak az elfogulatlan, pártatlan ítélkezés feltételei." - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a „Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás lehetőségei” című tudományos konferencián. Egy 2014-ben indult program keretében 40 kutató 110 ezer oldalnyi peranyagot tekintett át, és összegzésük szerint az 1956-os forradalmat követő 126 megtorló perben 231 halálos ítéletet hajtottak végre.

A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) „Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás lehetőségei” címmel tudományos konferenciát rendezett szeptember 17-én Budapesten, a Kúria dísztermében. A három intézmény vezetője szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy közös kutatásuk az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni büntetőperek rendszerezett feltárására, az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányítóinak, végrehajtóinak, illetve mártírjainak bemutatására irányul. A kutatás célja az áldozatok előtti tisztelgés és a kommunista diktatúra bemutatása, a múlttal való őszinte szembenézés.

A kutatási program öt esztendővel ezelőtt, 2014 decemberében indult az 1956 utáni megtorlást irányító és végrehajtó testületeinek, illetve az eljáró személyek körének feltárásával. 2014 és 2018 között az 1956-ot követő, kivégzéssel zárult megtorló pereket dolgozták fel: 126 ilyen perben 231 halálos ítéletet hajtottak végre. Az elmúlt évekbeli kutatások a megtorlás rendszerére, az irányítók, végrehajtók, illetve áldozatok bemutatására irányultak. A következő tényfeltáró fázisban a tíz éves vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel záruló, 1956 utáni megtorló perek vizsgálata következik.

A kutatások eredményeit a NEB honlapján tették közzé. A honlapon 231 kivégzett ötvenhatos útja követhető nyomon letartóztatásától az elítéléséig és az ítélet végrehajtásáig. Az adatbázisból megismerhetők továbbá az ezekben a perekben eljárás alá vont további több mint hatszáz vádlott nyomozati és ügyészségi anyagának, bírósági tárgyalásának és ítéletének adatai. Meghurcoltatásukban, börtönbe, akasztófára, kivégzőosztag elé juttatásukban több mint ezer politikai nyomozó, ügyész, hivatásos és gondosan kiválogatott laikus bíró (ülnök, népbíró) játszott szerepet. A 126 per listája a keresőoldalon, a perek fül alatt található első oszlopban található, ezt követik a vádlottak, a nyomozók, az ügyészek, a tanácsvezető bírók, valamint a bírói tanácsok (laikus és hivatásos bírók). A keresőben perre és személyre egyaránt lehet keresni. Ugyanitt lelhető fel a 231 kivégzett életútja, illetőleg a többi vádlottnak a peres iratokban szereplő alapadatai.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke - Forrás: Bruzák Noémi / MTI

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke az újabb szándéknyilatkozat aláírása kapcsán elmondta, hogy 2014 és 2018 között negyven kutató 12 levéltárban és törvényszékek irattáraiban mintegy 110 ezer oldalnyi peranyagot tekintett át. Kutatták 865 vádlott, mintegy 750 nyomozó, 166 ügyész, 60 tanácsvezető bíró, 207 népbíró, népi ülnök életpályáját. "Ők azok – jegyezte meg a történész –, akik az 1956 utáni megtorlásokban részt vettek, és sokszor a puhuló diktatúra biztos támaszai maradtak akár az 1980-as évekig is."

Darák Péter, a Kúria elnöke méltatta az intézmények közti sikeres együttműködést, és kiemelte a kommunista idők feltárásának fontosságát, illetve a kutatás nehézségeit.

Darák Péter, a Kúria elnöke - Forrás: Bruzák Noémi / MTI

Polt Péter legfőbb ügyész előadásában rámutatott, hogy három évtized telt el a rendszerváltás óta, de még mindig nincs kiegyenlítve minden adósság. "Amíg ki nem derül, mi és hogyan történt azokban az évtizedekben, és nem kapnak elégtételt az áldozatok, nem dőlhetünk hátra" – fogalmazott. A rendszerváltás után felmerült ugyan az igény a törvénytelenségek orvoslására, de a jog még nem volt erre mindenben alkalmas, nem volt felkészülve a törvénytelen elítélések orvoslására. "Az elmúlt három évtizedben számos megdöbbentő adat került nyilvánosságra a koncepciós eljárások, illetve az azokat követő súlyos büntetések, sokszor halálbüntetések számáról" – állította. Az 1945 utáni törvénysértő perekben a politikai terror érvényesült, a vádak és ítéletek államvédelmi kontroll alatt álltak, a védelem pedig csak formalitás volt.

A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint az 1945. évi VII. törvény alapján 1945. február 3. és 1950. április 1. között háborús és népellenes bűncselekmények miatt elítéltek felmentéséről nem áll rendelkezésre ügyészségi statisztika, mert a törvényességi óváson belül nem rögzítették a számokat. "A történelem szempontjából még nagyobb baj – tette hozzá –, hogy ezeket az iratokat kiselejtezték." Arról viszont van statisztika, hogy 1994 óta 286 ügyben vizsgálták meg az eljárást, és ezek közül a legfőbb ügyész 52 ügyben 216 személy tekintetében tett hivatalból indítványt a semmisség igazolására. A vizsgált ügyekből megállapítható, hogyha az elítélteknek volt élő hozzátartozója, akkor kérelmükre sor került a semmisség kimondására. 1994-ben 145 semmisségi kérelem érkezett a Legfőbb Ügyészségre. Mint közölte, a legfőbb ügyész hivatalból azokat az ügyeket vizsgálhatja, amelyekben halálbüntetést is kiszabtak. "A NEB által feltárt adatokkal összehasonlítva, úgy tűnik, hogy eljutottunk az ilyen ügyek feléhez. Vagyis a megtorló perek mintegy felében még hátra van a semmisségi eljárás. Nehézséget jelent azonban, hogy az iratok rendkívül hiányosak, rossz állapotúak, és nehezen olvashatók." - mondta a legfőbb ügyész.

Polt Péter legfőbb ügyész - Forrás: Bruzák Noémi / MTI

Polt Péter elmondása szerint az ügyek feldolgozása során szerzett tapasztalatokat nem lehet a ma használatos jogi fogalmakkal leírni. "Azok a perek nem voltak valós eljárások, a jog alapvető értékeit sértették. Hiányoztak az elfogulatlan, pártatlan ítélkezés feltételei. Halálbüntetéseket szabtak ki több rendbeli gyilkosság miatt, miközben nem szerepelt sem az ítéleti tényállásban, sem pedig az indokolásban, hogy a „gyilkosok” kit, hol, mikor öltek meg." Ehelyett sokszor sommásan csak annyit rögzítettek, hogy az elítéltek szovjet harckocsikra lőttek.

"A diktatúra jellemzően sokvádlottas ügyeket konstruált" – hangsúlyozta a legfőbb ügyész, aki ilyennek nevezte például a „csepeli ellenforradalmárok” ügyét, amelynek tényállása szerint a csepeli munkások közé „züllött, horthysta elemek” furakodtak, zendülést szítottak, de konkrét, az egyes vádlottakra lebontható elkövetési magatartás nem volt a döntésben. Az ítéletekben tényállás helyett sokszor "az MSZMP az állampárt ideológiai brosúráiban megfogalmazott tételei köszöntek vissza." Ezek a döntések emberek, családok sorsát befolyásolták. Így annak az orvosét is, akit azért ítéltek el, mert gyermekbénulás elleni oltást követelt a kisgyerekeknek. Büntetésének letöltése után messze családjától, egy akkor épülő iparvárosban lett Köjál-alkalmazott. Később munkáltatója is többször kérte, hogy mentesülhessen a büntetés hátrányos következményei alól, de ezt soha nem kapta meg. A filmgyári dolgozókat pedig azért ítélték el, mert tudósítottak a forradalom eseményeiről. A hatalom cinikusságára jellemző, hogy aztán ezeket a kópiákat használták fel a leszámoláshoz.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Darák Péter, a Kúria elnöke - Forrás: Bruzák Noémi / MTI

A tudományos tanácskozáson Szekér Nóra Donáth György és társainak peréről, Kiss Dávid és Rácz János a Budapesti Népbíróság végrehajtott halálos ítéleteiről, Horváth Zsolt a Nitrokémia-ügyről, Soós Viktor Attila a Grősz József és társai elleni büntetőügyről, Galambos István a „kulákok” üldözéséről, míg Zinner Tibor az 1945. február 4. és 1988. július 14. között végrehajtott 1235 kivégzésről tartott előadást.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGTÖRTÉNET
KÚRIA