Az Alaptörvény érvényesülése a bírói gyakorlatban - Folytatódott a párbeszéd az Alkotmánybíróság és a Kúria között

2019.10. 8. Jogi Fórum / Kúria

Jogi műhelybeszélgetést rendezett a Kúria és az Alkotmánybíróság a Kúria bírói klubjában október 7-én. A rendezvény része annak az alkotmányos együttműködésnek, amelynek keretében a két szervezet 2016-ban indított közös kutatási programot az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatára. A program eredményeként idén májusban négy kötetes könyvsorozat jelent meg.

“Az Alaptörvény érvényesülése a bírói gyakorlatban” a címe annak a négykötetes könyvsorozatnak, amelyet 2019. május 29-én délelőtt mutattak be az Alkotmánybíróság dísztermében. A tanulmányok a két intézmény által meghirdetett tudományos pályázat keretében, összesen tizenhárom kutatócsoport munkájának eredményeként születtek, tematikus csoportosításban olvashatók. Az első kötet egy gyakorló jogászoknak szánt kézikönyv az alkotmányjogi panaszról, a második a hatásköri kérdésekről szól, a harmadik kötet az egyes alapjogok érvényesítésének gyakorlatát mutatja be, míg a negyedik a bírói normakontroll kezdeményezések tapasztalatait ismerteti.

Darák Péter a könyvsorozattal kapcsolatban elmondta, hogy a legfőbb bírói fórumok és az alkotmánybíróságok viszonya folyamatosan napirenden lévő kérdés az európai országok jogászi szakmai közösségeiben. Kifejtette, hogy a két alkotmányos intézmény közötti kiegyensúlyozott kapcsolat érdekében tartalmi kérdések megválaszolása is szükséges. Ez volt a közös projekt célja, amelyben az ország összes tudományos műhelye képviseltette magát. A Kúria elnöke nagyrabecsülését fejezte ki a kötetek szerzői iránt, és utalt arra, hogy a két intézmény közötti párbeszéd a tanulmányokban kifejtettek alapulvételével tudományos műhelyviták formájában fog folytatódni, amelyeknek a két intézmény felváltva ad otthont.

Az Alaptörvény érvényesülése - konferencia:

A mostani műhelybeszélgetést az ELTE dékánja moderálta. Sonnevend Pál rámutatott: az Alkotmánybíróság és a Kúria nem csupán kommunikál egymással, két szervezet egy komplex szakmai, jogi és tudományos kapcsolatot is ápol. A rendezvényen két előadást hallgathattak meg a résztvevők.

Dán Judit, a Kúria főtanácsadója a német, az osztrák és a cseh alkotmánybíróságok és felsőbíróságok közötti kapcsolatról értekezett. Kifejtette, hogy a szakmai viták az intézmények között szükségesek, és előreviszik a jogi párbeszédet. Az úgynevezett alkotmányjogi panasz intézménye a kommunikáció legfontosabb csatornája. Ugyanakkor szerinte szükség van alternatív kapcsolattartási fórumokra is, amelyre példa a most megrendezett műhelybeszélgetés is.

Zakariás Kinga Rita, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a németországi rendszert ismertetve arról beszélt, hogy mi mindenre terjed ki a nyugat-európai országban a bírói döntések alkotmányos felülvizsgálata. Felvázolt több olyan elemet a német gyakorlatból, amelyet Magyarország is átvett.

Az előadásokat élénk szakmai diskurzus követte.

A rendezvényen részt vett többek között Darák Péter, a Kúria elnöke, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Szalayné Sándor Erzsébet ombudsman-helyettes, kúriai tanácselnökök és bírók, illetve a két bírói fórum munkáját segítő alkalmazottak.
 
Az együttműködés a jövőben is folytatódik, a következő műhelybeszélgetést november végén az Alkotmánybíróságon rendezik meg.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÚRIA