Visszautasított keresetlevelek - A hiánypótlási felhívás kiadása nélküli visszautasítás okai

2019.11.11. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Lassan 2 éve lépett hatályba az új Pp., a joggyakorlat azonban még mindig vet fel jogértelmezési kérdéseket. A nehézségek feloldása érdekében a Kúria jogegységi határozatot is hozott. Mely esetben köteles a bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítani?

A 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. §-a taxatíve felsorolja a peres eljárás bíróság előtti megindításának feltételeit – e szakasz a perelőfeltételek és perakadályok zömét tételesen tartalmazza, melyek pergátló tényezőként adnak okot a bíróságnak a keresetlevél hivatalból történő visszautasítására. A visszautasítási okok 2 fő csoportra oszthatók: (i) az egyik csoportba azon visszautasítást megalapozó okok sorolhatóak, melyek fennállását a bíróság a keresetlevél és annak mellékletei beérkezésével és vizsgálatával hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével hivatalból vesz figyelembe [Pp. 176.§ (1)], (ii) a másik csoportba azon visszautasítást meglapozó okok tartoznak, melyek esetében annak indokai az eredménytelen hiánypótlási felhíváshoz kapcsolódnak [Pp. 176.§ (2)]. A visszautasítás tárgyában az elsőfokú bíróság végzéssel dönt, a végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet.

Hiánypótlás nélküli visszautasítási okként szolgál a joghatóság hiánya [Pp. 176. § (1) bek. a)], melyre abban az esetben kerülhet sor, ha a nemzetközi magánjogra vonatkozó jogforrások szerint a magyar joghatóság kizárt, vagy a per más állam kizárólagos joghatósága alá tartozik. Mivel a Pp. kizárólag a hazai jogrendszerben alkalmazandó, így az a per külföldi bírósághoz való áttételéről sem rendelkezik.

Visszautasításra okot adó körülmény a polgári peres út hiánya [Pp. 176. § (1) bek. b)] – miszerint nincs helye áttételnek, ha az igény elbírálása más hatóság (pl. közjegyző, jegyző, adóhatóság, szabálysértési hatóság) hatáskörébe tartozik. A Pp. az áttételre és visszautasításra vonatkozó szabályrendszer összhangját megteremtve áttételre csak abban az esetben ad lehetőséget, ha a polgári peres útra tartozó keresetlevél alapján a Pp. vagy a Kp. hatálya alá tartozó ügyben terjesztettek elő jogi igényt.

A kötelező előzetes eljárás hiánya [Pp. 176. § (1) bek. c)] a kötelező előzetes hatósági eljárás elmaradásán túlmenően a nem hatósági eljárás elmaradása is visszautasításra okot adó körülményként jelentkezik az új Pp-ben. Visszautasításra kerülhet sor pl. a közigazgatási ügyben eljáró bíróság jogerős döntésének hiányában, amennyiben a Pp. a polgári peres eljárás megindításának előfeltételeként azt kötelező előzetes eljárássá teszi.

A perfüggőség és az ítélt dolog [Pp. 176. § (1) bek. d)] elvét szem előtt tartva az 1952-es Pp. szerinti elutasítási okot az új Pp. szintúgy fenntartja, miszerint ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták - a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével vissza kell utasítani. A visszautasítás feltétele, hogy a keresettel érvényesíteni kívánt jog és tényalap a más eljárásban érvényesített joggal és tényalappal azonosságot kell, hogy mutasson. 

Visszautasításra okot adó körülmény továbbá a fél jogképességének hiánya [Pp. 176. § (1) bek. e)], mely mind a felperesi- mind az alperesi oldalon fennálló perbeli jogképesség hiányára vonatkozik. A joggyakorlat szempontjából hangsúlyozandó, hogy a keresetlevél ezen okból történő visszautasítása csak abban az esetben áll fenn, ha a perbeli jogképesség a keresetlevél benyújtásának időpontjában hiányzik.

A bírósági út hiánya [Pp. 176. § (1) bek. f)] szintúgy pergátló tényezőként jelentkezik, tehát amennyiben az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Ha a követelés érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozna, de annak a bíróság előtt történő érvényesítését jogszabály kizárja, e pont alapján a keresetet vissza kell utasítani. (PK. 171. sz. állásfoglalás) Az elévülést, mint anyagi jogi természetű jogintézményt a bíróság hivatalból nem vizsgálja, arra kizárólag az alperes kifogása alapján van mód.

A felperes perindítási jogosultságának hiánya [Pp. 176. § (1) bek. g)], mint visszautasításra okot adó körülmény minden racionális indokot nélkülöz a sikeres perindításhoz. A keresetlevél visszautasítását ez esetben tehát a felperes kifejezett, jogszabályi rendelkezésen alapuló aktív perbeli legitimációjának hiánya alapozza meg.

Keresetlevél visszautasítására ad okot, amennyiben személyiségi jogi per hatósági jogkörben eljáró személy ellen indul [Pp. 176. § (1) bek. h)], mivel a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy személyiségi jogot sértő tevékenysége vagy intézkedése miatt a pert a helytállási kötelezettséggel tartozó munkáltatója ellen kell megindítani. Ez a visszautasítási ok tipikusan az alperesi legitimáció hiányának speciális esetét jelenti.

A perindítási határidő elmulasztása [Pp. 176. § (1) bek. i)] a régi Pp.-ben megfogalmazottak szerint szintén pergátló tényező, melyre a Kúria jogelődjének 4/2003 számú polgári jogegységi határozatában kifejtettek továbbra is irányadók (4/2003 PJE a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról). A keresetindítási határidő elmulasztása anyagi jogi természetű, mely a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében jogvesztő, így a határidőn túl benyújtott keresetlevél perfelvételre alkalmatlan.

Hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítás körébe tartozik a keresetlevél kötelező kellékeinek hiánya [Pp. 176. § (1) bek. j)] – mely kiterjed a keresetlevél kötelező tartalmi elemein túl a kereseti kérelem alapját szolgáló mellékletek (Pp. 171. §) hiánytalan benyújtására is. E rendelkezés a beadványokra vonatkozó alaki kellékek (Pp. 114. §) hiányát is visszautasítási okként határozza meg. Nem jogi képviselővel eljáró felperessel szemben azonban ugyanezen okokra való hivatkozással kizárólag az eredménytelen hiánypótlási felhívás esetén kerülhet sor keresetlevél visszautasítására. A járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró félnek a keresetlevelét jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie [21/2017. (XII. 22.) IM rendelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról]. Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 53. számú állásfoglalásában kimondta, hogy „ha a fél a formanyomtatványon benyújtott keresetlevél alapján kiadott hiánypótlási felhívásnak jogi képviselő közreműködésével úgy tesz eleget, hogy a megjelölt hiányokat formanyomtatványon teljesíti, a keresetlevél visszautasításának és további hiánypótlásnak nincs helye.”

Az illetékfizetési kötelezettség teljesítésének hiánya, valamint a hiányosan megfizetett illeték [Pp. 176. § (1) bek. k)] szintén visszautasításra okot adó körülmény, azonban nincs helye visszautasításnak abban az esetben, ha a felperes a pertárgyértéket tévesen határozta meg, azonban a pertárgyérték alapján az illetéktörvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő illetéket rótt le (Itv. 29-40. §). Ez esetben hiánypótlási felhívást kell kiadni a helyesen meghatározott pertárgyértéknek megfelelő eljárási illeték különbözetének megfizetésére. Az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása a vonatkozó rendelkezés szerint csak abban az esetben ad okot a keresetlevél visszautasítására, ha a felperes költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg nem terjesztett elő.

Az új Pp. hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítási okként határozza meg a kötelező jogi képviselet hiányát [Pp. 176. § (1) bek. l)]. A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben. A kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályrendszert a Pp. 72-75. §-ai határozzák meg. A korábbi joggyakorlat szerint számos esetben nyújtottak be jogi képviselő által készített, de jogi képviselet tényének feltüntetése nélkül keresetlevélet az elsőfokú bíróságokra, melyek visszaszorítását is célozza meg a jogszabály ezen rendelkezése.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
KÚRIA