Peres eljárások a bíróságok ellen - Visszajelzés a bírói munka hatékonyságáról és hiányosságairól

2019.11.18. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

2018-ban összesen 539 per indult bíróságok ellen, melyek többségében a felperes valamely bírósági peres- vagy nemperes eljárás során elszenvedett anyagi- vagy eljárásjogi sérelmét állította az ügy korábbi érintettjeként. Milyen ügytípusokban indulnak jellemzően a bíróságok ellen peres eljárások? És ki képviseli ilyenkor a bíróságot?

Valamely bíróság ellen indított kereset vonatkozhat bármely korábbi bírósági eljárásra, továbbá felmerülhet bármely jogterületen és ügyszakban. A peres eljárások döntő részében a felperes eljárási vagy anyagi jogi jogsérelmét állítja, főként bírósági jogkörben okozott kár, közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt; személyiségi jog megsértésének megállapítása, illetve kártérítés/sérelemdíj megfizetése iránt; valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének megállapítása és az eljárás elhúzódása miatti kártérítés/sérelemdíj megfizetése iránt kezdeményeznek peres eljárást. A jogcímek tekintetétben gyakori, hogy a felperes több jogcímre való hivatkozással nyújtja be keresetét. A tavalyi évben az alábbi tárgykörökben indult jelentős számban per a bíróságokkal szemben:

  • személyiségi jogi perek, sérelemdíj iránti igényérvényesítés
  • az eljárás elhúzódására való hivatkozással indult perek
  • közérdekű adatszolgáltatás tárgyában indított perek
  • a bírói szervezeten belüli szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek

Továbbra is a legnagyobb számban az eljárás ésszerű befejezéséhez fűződő alapjog sérelme teszi ki a beérkezett keresetek számát, továbbá folyamatban lévő perek esetén sem ritka, hogy a felperes azzal párhuzamosan személyiségi jog sérelmének megállapítása tárgyában nyújt be keresetet a szervezettel szemben.  Egységes a joggyakorlat abban, hogy bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére a bíróságok csak kirívóan súlyos jogszabálysértés vagy kirívóan okszerűtlen mérlegelés esetén kötelezhetőek.

A hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét és a bíróságokat az OBH képviseli a peres eljárásokban, melynek képviseletét az OBH Jogi Képviseleti Osztálya látja el. (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b) pontja, valamint az OBH Szervezeti és Működési Szabályzata alapján.) A bíróságok ellen 2018-ban összesen 539 peres eljárás indult, melyből 30% esetén az OBH kapott meghatalmazást, 70%-ban pedig a bíróságok saját hatáskörben látták el képviseletüket. A 2018. évi statisztikai számadatokból kitűnik, hogy a bíróságok egyre nagyobb számban adnak meghatalmazást az OBH részére, a saját hatáskörben ellátott ügyek száma pedig csökkenő tendenciát mutat. A beszámolási időszak végén 669 ügy maradt folyamatban, melynek 81%-át a kártérítési perek teszik ki (552 ügy), az ügytípusok megoszlása tekintetében jellemzően munkaügyi perek, munkáltatói kölcsön tárgyában indult perek, valamint közérdekű adatszolgáltatással kapcsolatos perek vannak folyamatban.

Az OBH kiemelt figyelmet fordít a peres tapasztalatok összegzésére, amely során az eljárási-, anyagi jogi valamint ügyviteli hibák is felszínre kerülnek. A bírói szervezettel szemben indult peres eljárások visszajelzést mutatnak a bírói munka hatékonyságáról, valamint annak hiányosságairól, mely nagymértékben járul hozzá a szervezet hatékonyságának növelése érdekében tett olyan intézkedések meghozatalához, mint pl. jogszabályalkotás vagy jogszabály-módosítás tárgyában való javaslattétel, jogegységi eljárás kezdeményezése, valamint a bírák részére történő központi oktatás lebonyolítása.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS