A parlament kedden elfogadta az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők.

A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára.

Az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására.

A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.

A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, azonban a kizárt képviselő részvételét a döntéshozatalban nem zárja ki, a határozathozatalok idejére ugyanis visszatérhet az ülésterembe.

A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni.

A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntéssel a kitiltásra okot adó magatartás – például a szavazás menetének akadályozását vagy fizikai erőszak – után haladéktalanul. A házelnök is elrendelheti 15 napon belül hivatalból, továbbá az ülést vezető elnök vagy egy frakcióvezető írásbeli kérelmére.

Legsúlyosabb esetben – fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor – 24 ülésnapra vagy 60 naptári napra lehet kitiltani egy képviselőt.

A kitiltott helyett a frakcióvezető szavazhat, utóbbi akadályoztatása esetén pedig a helyettese jár el. Független képviselő bármely képviselőt felkérhet a megbízás ellátására.

A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábbi szavai szerint általános szabályként az eddigi elvonások 12-szeresére.

Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a képviselőt – ha közbeszólásával a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívó mértékben zavarja -, legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával. Utóbbi akkor szabható ki, ha a képviselő az ülés menetét vagy az ülés résztvevőjét akadályozza, illetve ha fizikai erőszakkal fenyeget vagy azt alkalmaz. A szemléltetési előírások megszegőjét egy- vagy kéthavi tiszteletdíj-csökkentéssel sújthatják.

A levezető elnök az ülésen tanácskozási joggal rendelkezőket is rendre utasíthatja, figyelmeztetheti.

Azt is egyértelművé tették, hogy az Országgyűlés jegyzői segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában. Mellettük a háznagynak és az alelnököknek is őrködniük kell az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett.

Része lett a törvénynek, hogy a házelnök, az alelnökök és a jegyzők megbízatása megszűnik, ha adott országgyűlési cikluson belül kétszer kizárják az ülésnapról vagy az ülésről, illetve ha egyszer is kitiltják őket.

A bizottsági ülések fegyelmi rendjét is szabályozza a törvény.

Tartalmazza ezentúl a jogszabály, hogy az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a voksolásban részt vevőket kell tekinteni. A képviselőknek az Országgyűlés, valamint a parlamenti bizottságok üléséről való távolmaradásukat előzetesen be kell jelenteniük.

Pontosítják a jelkép fogalmát is, egyértelművé téve, hogy az Országház stilizált képe mellett annak sziluettje is védelem alá esik, a felhasználás pedig nem sértheti az Országgyűlés méltóságát.

Változtatnak az állam ellenőrzésére vonatkozó képviselői jog gyakorlásán is. Az új rendelkezés úgy szól, hogy az állami szervek továbbra is kötelesek a képviselőket támogatni megbízatásuk ellátásában, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást meg kell adniuk. A képviselő azonban csak előzetesen egyeztetett módon kérhet majd tájékoztatást a közigazgatási szervektől, közintézményektől. A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, felhasználói engedély alapján, titoktartási nyilatkozat kitöltése után használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

Bővítették továbbá az Országgyűlési Őrség feladatát azzal, hogy az őrök közreműködnek a Kossuth Lajos tér mint kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésében és a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartásában.

Az egyik előterjesztő, a fideszes Kocsis Máté korábban a parlamentben az elmúlt időszakban történt “példátlan durvaságokkal” indokolta az országgyűlési törvény módosítását, megengedhetetlennek nevezve az ellenzék “vadabb” képviselői által tanúsított magatartást. Megemlítette a tavaly december 12-i ülésnapot – amikor ellenzéki képviselők megakadályozták, hogy a levezető elnök elfoglalja helyét a pulpituson, majd a továbbiakban is zavarták az ülést -, valamint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közelmúltbeli viselkedését, amikor trágár szavakat tartalmazó táblát emelt fel az ülésteremben.

Változnak a frakciókra vonatkozó előírások, megszűnik a csatlakozás lehetősége

A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály kedden elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek.

Az előterjesztők célja – mint azt az indoklásban írták -, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.

Így kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson.

A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak.

A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.

Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.

A módosítás arról is rendelkezik, hogy az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló tájékoztatást a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának speciális fajtájaként nevesíti. A házszabály úgy szól majd, hogy a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően annak kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az ülésnap kezdetekor, napirenden kívül felszólalhat.

A házszabály-változtatás érinti a törvényalkotási bizottság munkáját is: így például a tárgysorozatba-vételi vitákat ezentúl nem a plénum előtt, hanem a bizottságban folytatják le.