Uniós alapvető jogokat sért a civil törvény? - Magyar ügy az Európai Bíróság asztalán

2020.01.14. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok: a Magyarország által a civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal. E korlátozások sértik a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat.

A főtanácsnok indítványa a C-78/18. sz. ügyben - Bizottság kontra Magyarország

Magyarország 2017-ben azzal a céllal fogadott el egy törvényt, hogy átláthatóvá tegye azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak adományokat. E törvény értelmében az említett szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat a magyar hatóságoknál, amennyiben egy adott év során az általuk kapott adományok összege elér egy bizonyos küszöbértéket. A nyilvántartásba vétel során azon adományozók nevét is fel kell tüntetniük, akiknek a támogatása eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot (mintegy 1500 euró), valamint a támogatás pontos összegét. Ezt az információt a későbbiekben egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek.

A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben. A Bizottság arra hivatkozik, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája („Charta”) által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

A mai napon ismertetett indítványában Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok úgy véli, hogy valamely adománynak egy magyar civil szervezet számára külföldről történő juttatása tőkemozgásnak minősül. E tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, mint a civil szervezetekkel szemben előírt azon kötelezettség, hogy „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és bizonyos adatokat közzé kell tenniük. Kétségtelen, hogy ezeket a feltételeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok úgy véli, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, mind az érintett szervezetek tekintetében, amelyek finanszírozási nehézségekkel nézhetnek szembe, és korlátozott lehet az egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása, mind pedig külföldi adományozóik tekintetében, akik elrettenhetnek az adományok juttatásától az ezen ügyletek részleteinek közzétételéből eredő esetlegesen megbélyegző hatás okán, amely ügyletek egy olyan ideológiai hozzáállás kifejeződései, amely kellemetlen lehet a magyar nemzeti környezetben.

Ami konkrétan az egyesülés szabadságához való jogot illeti, a vitatott szabályozás pénzügyi hatásai kiterjedhetnek az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására, megnehezítve egyesületi céljaik elérését. Ezenfelül az említett szabályozás azzal, hogy megnehezíti a potenciális adományozók gazdasági hozzájárulását, közvetlenül érinti e személyeknek az egyesülés szabadságához való jogát.

A magánélet és a személyes adatok védelmét illetően a főtanácsnok kiemeli, hogy az adományozó nevének puszta közlése önmagában elegendő az azonosításához, illetve ahhoz, hogy ez a közlés az uniós jognak a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései hatálya alá tartozzon.1 Az a tény ugyanis, hogy az adományozó neve elválaszthatatlanul egy civil szervezet javára juttatott adományra vonatkozó adathoz kapcsolódik, olyan kötődésnek minősül, amely önmagában az adományozó és az említett szervezet közötti affinitást mutatja, ami hozzájárulhat az adományozó ideológiai profiljának meghatározásához. A főtanácsnok hozzáteszi, hogy az a körülmény, hogy a közzétett adatok lehetővé teszik az említett profil megalkotását, elrettenheti az adományozókat attól vagy legalább is kevésbé vonzónak találhatják azt, hogy civil szervezetek fenntartásához járuljanak hozzá. Ezen összefüggésben a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a meghatározott, Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban az e személyek magánéletébe történő beavatkozásnak minősül személyes adataik kezelését illetően.
Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy ezen adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Charta biztosítja.

Az e beavatkozás igazolását illetően a főtanácsnok elismeri, hogy egyes, Magyarország által hivatkozott közérdekű célok – mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem – főszabály szerint igazolhatják az érintett jogokba történő beavatkozást. A főtanácsnok mindazonáltal úgy véli, hogy bár a közrend védelmének célkitűzése jogszerűvé teheti az azon civil szervezetekkel szembeni intézkedéseket, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet, nem tehet azonban érvényessé egy olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket. Másfelől a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályozás2 rendelkezései elégségesek a megfelelő védelem biztosításához.

Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a vitatott intézkedések aránytalanok, mivel – először is – az 500 ezer forintos küszöbérték rendkívül alacsony, az okozott sérelmek súlyosságára tekintettel; másrészt az Unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az Unión kívülről származókat; harmadrészt pedig a megtámadott kötelezettségek nemteljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.

E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

_________________________________________________________________________________

1Többek között a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 119., 1. o.).

2Konkrétan a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 141., 73. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
CIVIL SZERVEZETEK
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA