Pótolható-e utólag a ki nem vett szabadnap? - Alkotmánybírósági döntés felhalmozódott szabadságokra vonatkozóan

2020.01.23. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A fizetett szabadság természetben történő igénybevételére irányuló, és eredménytelennek bizonyuló munkavállalói szándék abban az esetben élvez alkotmányos alapjogi védelmet, ha ez a szándék a szabadságnak alapvetően a munkavégzés évében történő igénybevételére irányul - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/331/2019. számú, a kormányzati igazgatásról szóló törvény egyes rendelkezései megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasító döntésében.

Az Alkotmánybíróság elutasította a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kitv.) egyes rendelkezései (289. § (1)-(3) bekezdés) megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

A Kitv. támadott szabályozása a fizetett szabadsághoz való jog érvényesítésének lehetőségét – a felhalmozódott szabadságok természetben történő kivételének lehetőségét kizárva – helyettesítette a szabadság pénzbeli megváltásával. A támadott rendelkezések kihirdetése és hatályba lépése között 10 nap telt el.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti az éves fizetett szabadsághoz való jogát, valamint – a kellő felkészülési idő hiánya miatt – sérti a jogbiztonság követelményét is.

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata során először is megállapította, hogy a törvényhozó a 2018. év végére a nem kívánatos mértékben és részben jogellenesen felhalmozott szabadságnapok pénzbeli megváltásának előírása mellett a 2019. évtől bevezetett új szabadságolási rendszer általános szabályaitól eltérő, az érintettek számára kedvezményes átmeneti szabályokat alkotott kizárólag a 2019. év vonatkozásában. A kedvezmény szerint a bármilyen okból ki nem adott, illetve ki nem vett szabadságnapokat felhalmozott kormánytisztviselőket 2019 elején a törvény erejénél fogva jogosulttá tette a részükre járó szabadság vagy annak egy részének az igénybe vételére. A szabadsághoz való tényleges hozzáférés szempontjából az ex lege szabadságkivétel lehetőségének a megteremtése kedvezményesnek minősül. Az Alaptörvény alapján a fizetett szabadsághoz való jognak egy naptári éven belül kell realizálódnia, és ehhez kapcsolóan a vonatkozó törvények – az indítványozó esetében jelenleg a Kitv. – ezért határozzák meg a szabadság mértékét éves időkeretben, és tartalmazzák azt, hogy az éves szabadságot a tárgyévben kell kiadni illetve igénybe venni. Egy „kitágított”, adott éven túli időkeretben való igénybevétel esetén már nem érvényesülhet, hanem egyenesen ellehetetlenül a munkavállaló tényleges regenerálódása és a valóban hatékony, a célja szerinti eredményre vezető pihenéshez való joga.

A fentiekből következően a fizetett szabadság természetben történő igénybevételére irányuló, és eredménytelennek bizonyuló munkavállalói szándék  abban az esetben élvez alkotmányos alapjogi védelmet, ha ez a szándék a szabadságnak alapvetően a munkavégzés évében történő igénybevételére irányul. Megoldhatatlan és lehetetlen az ehhez kötődő, az ebből következő aktuális feltöltődéshez, rekreációhoz igénybe nem vett napok eredeti céljukat és funkciójukat szolgáló későbbi, utólagos pótlása.

Az Alkotmánybíróság végül arra is rámutat, hogy a munkáltatója által követett törvényellenes szabadságkiadási gyakorlatra, illetve annak továbbfolytatására a panaszos nem alapíthatott olyan megalapozott várakozást, amely bekövetkeztének az elmaradása alkotmányos védelemben részesülhetne.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÖZTISZTVISELŐ