100 milliós kártérítés a gyöngyöspatai oktatási szegregáció miatt - Az önkormányzat természetben fizetne, az ombudsman vizsgálódik

2020.01.27. Jogi Fórum / MTI

Szegregáció miatt indított évek óta tartó perben a bíróság most kimondta: az államnak és az önkormányzatnak 100 millió forintos kártérítést kell fizetnie a roma családoknak. Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes vizsgálja az oktatási szegregáció miatt megítélt kártérítésekkel kapcsolatos gyöngyöspatai eseményeket - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozztt másodfokú ítéletében a Gyöngyöspatán élő roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt.

A közleményben felidézték: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa tárta fel 2011-ben a roma nemzetiségű tanulók jogellenes elkülönítését a gyöngyöspatai iskolában, erre a vizsgálatra nagymértékben támaszkodtak a bíróságok is.    

Szalayné Sándor Erzsébet közölte: az elmúlt napokban aggodalommal követte a gyöngyöspatai eseményeket, a nevelési-oktatási szegregáció miatt megítélt kártérítésekkel kapcsolatban felerősödött vitákat, a halmozódó társadalmi feszültséget. Meggyőződése szerint a kialakult helyzet akaratlanul is erősítheti a többségi társadalom romaellenes sztereotípiáit és elősegítheti az indulatok felerősödését.

Hozzátette, álláspontja megegyezik a több évtizedes ombudsmani gyakorlat tapasztalataival: a különböző származású és társadalmi helyzetű gyermekek integrált oktatása mind egyéni, mind társadalmi tekintetben az egyetlen valódi és tartós eredményre vezető nevelési-oktatási módszer.

Szalayné Sándor Erzsébet közölte: mindezek miatt kötelességének tekinti, hogy kiemelt figyelemmel kísérje és részleteiben is megvizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket, s a közeljövőben elvi állásfoglalást ad ki.

Emmi: A gyöngyöspatai roma gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani

"Mi nem vitatjuk, hogy kár érte a gyerekeket, a minisztérium álláspontja azonban az, hogy elsősorban a gyöngyöspatai roma gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani: az oktatásban érte őket kár, ezért nem pénzzel, hanem oktatással, fejlesztésekkel, képzéssel, nyelvtanulással kell kárpótolni ezeket a gyerekeket. Ezzel tudunk segíteni nekik abban, hogy boldoguljanak az életben, hogy érettségit, szakmát szerezzenek, és akik tudnak, azok továbbtanuljanak. Így lesz ezeknek a gyerekeknek a jövőben munkájuk, jövedelmük, megélhetésük." - így reagált a nemzetiségi ombudsmanhelyettes nyilatkozatára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

"Ma már minden tankerületi központban antiszegregációs munkacsoport működik azért, hogy elősegítse az integrációs törekvéseket. Kiemelt feladatként foglalkozunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésével, integrációjával" - tették hozzá.

Rétvári Bence: közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel

"Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett képzések széles választékát kínálják nekik" - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence ismertette: a tankerület és az önkormányzat közös jogi képviselője levelet írt a felperesek jogi képviselőjének, indítványozva, hogy kezdjék meg az egyeztetést a természetbeni kártérítés lehetőségéről. Hozzátette: bár kezdetben nyitottságot tapasztaltak, néhány nappal később olyan választ kaptak, amely szerint a jogi képviselő nem tartja valószínűnek, hogy ilyen egyeztetés eredményre vezetne.

"A probléma megoldása nem egy nagy összeg kifizetése, hanem a hosszú távú, ingyenes képzési program" - mondta Rétvári Bence, hozzátéve: ez jobb esélyt ad az érintetteknek, a végzettség megszerzése jobb munkahelyet és a biztos egzisztenciát jelenthet.

Az államtitkár rossz döntésnek nevezte azokat a bírósági állásfoglalásokat, amelyek nem vették figyelembe az önkormányzat és a tankerület indítványait, hogy a kártérítés ne pénzben, hanem természetben történjen. Véleménye szerint a társadalom igazságérzetét és az érintettek hosszú távú érdekét is az utóbbi szolgálná.

A diákoknak - ma már jórészt fiatal felnőtteknek - különböző képzéseket kínálnak és írásban várják tőlük a választ, hogy melyiket fogadnák el. Kínálnak szakképzést, a gyöngyösi felnőttképző 10-12 hónapos, korábbi OKJ-s jegyzékében szereplő tanfolyamai mellett pszichés segítséget, idegen nyelvi képzést, informatikai képzést, beilleszkedést segítő és traumafeldolgozó foglalkozásokat, továbbá az alapkompetenciákat segítő kiegészítő foglalkozásokat. Felajánlják a belépést a szakképzési Hídprogramba is, hogy segítsék azokat, akiknek esetleg nincs meg az alapfokú képzése, és így majd szakképzést kaphassanak.

A levél tartalmazza, hogy az érintett fiatalok legalább két szakképzés megszerzésének lehetősége közül választhatnak Gyöngyösön vagy 15 kilométeres vonzáskörzetében. A felajánlás szerint a képzés, a tananyag ingyenes, kifizetik a vizsgadíjat és az oktatási intézménybe eljutás utazási költségét is.

Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: 62 diáknak küldik ki a levelet.

  • kapcsolódó anyagok
KÁRTÉRÍTÉS
KISEBBSÉGI JOGOK
OKTATÁSÜGY
OMBUDSMAN