Elvárások fegyveres szervek hivatásos tagjaival szemben - Az Ab szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatban döntött

2020.01.31. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetében a szolgálati jogviszony jellegéből is következően fokozott elvárás az, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az ellenük felhozott vádak alól tisztázzák magukat - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1188/2019. számú, szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésére hivatkozó alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában hozott bírói ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítványozó szolgálati jogviszonyát munkáltatója felmentéssel megszüntette, mert a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az indítványozó életvitele a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezése alapján kifogásolható, tekintettel arra, hogy az indítványozó ellen büntetőeljárás indult a nyelvvizsga bizonyítványa megszerzésének körülményei miatt, és az ügyészség vesztegetés bűntettének elkövetését állapította meg a vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozatában. Az indítványozó a határozat ellen panasszal nem élt. A felmentéséről rendelkező parancs ellen az indítványozó szolgálati panaszt terjesztett elő, melyet elutasítottak. Az indítványozó ezt követően kereseti kérelmet terjesztett elő az alperes munkáltató ellen, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított, a másodfokú bíróság helybenhagyott, a Kúria pedig az ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a döntések sértik az ártatlanság vélelmét, mert a büntetőjogi felelősségét nem állapította meg büntető bíróság, mégis jogszerűnek találták a bíróságok a felmentésről szóló munkáltatói intézkedést, pusztán azon az alapon, hogy a vádemelés elhalasztásáról szóló ügyészségi határozatokban foglalt tényállást vették alapul. Az indítványozó szerint az ítéletek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát is, mert a bíróság nem folytatott le bizonyítást a tényállásban rögzítettek tekintetében.

Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az ügyben eljáró bíróságok a büntetőjogi felelősség kérdését nem érintették, kizárólag a szolgálati jogvitát döntötték el, melynek keretében az indítványozó magatartását és a felmentés jogszerűségét vizsgálták. A felmentést azért minősítették jogszerűnek, mert a rendőrkapitányág munkáltató nem a büntetőjogi felelősség kérdésében döntött a vádelhalasztásról szóló ügyészségi határozat alapján, hanem a számára abból megismert indítványozói magatartás, a vádelhalasztás tárgyában hozott ügyészi határozat elleni panasz hiánya adta alapját a nem kifogástalan életvitel megállapításának. A szolgálati jogviszony jellegéből is következően az érintettekkel szemben fokozott elvárás az, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az ellenük felhozott vádak alól tisztázzák magukat. A Kúria (az első- és másodfokú bíróság ítéletében foglaltakkal egybehangzóan) az indítványozó esetében a panasz kimerítésének elmulasztását értékelte olyan magatartásként, amelyből a kifogástalan életvitel követelményének való megfelelés hiánya következik.

Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az ártatlanság vélelmének érvényesülését a vizsgált bírói jogértelmezés nem sérti, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
HONVÉDELEM