Az Országgyűlés elfogadta a börtönkárítérítések kifizetésére vonatkozó javaslatot - Mit is jelent ez a gyakorlatban?

2020.03. 3. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítéshez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik igényérvényesítése nem kellően hatékony – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter. Az Országgyűlés elfogadta a börtönkárítérítések kifizetésére vonatkozó javaslatot. De mit is jelent mindez?

"A Kormány elítéli azokat a visszaéléseket, amelyek a börtönviszonyok miatti kártalanítási pereket kísérik, mert szerinte ezek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét" – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos törvényjavaslat általános vitáján. A kormányzat első lépése azon törvényjavaslat, amely "a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében" rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről 2020. június 15-ig, azaz az új szabályozás elfogadásáig. A kormányzati álláspontot tükröző második lépés a társadalom felhatalmazása, az áldozatok jogait előtérbe helyezését szolgáló törvényalkotásra: a Kormány nemzeti konzultáció keretében kéri az állampolgárok segítségét és támogatását a „börtönbiznisz” megállítása érdekében.

A törvényjavaslat legfontosabb célkitűzése, hogy annak célja – a miniszter szavaival élve – nem a „tüneti kezelés”, hanem a kártalanítások jogalapjának teljes megszüntetése, melynek érdekében a börtöntúltelítettség megszüntetésére nyitva álló határidő 2020. szeptember 30. Eddig az időpontig bezárólag a hazai büntetés-végrehajtási intézményekben biztosítani kell, hogy azok telítettsége a 100%-ot ne haladja meg. A törvényjavaslat további mérföldköve, hogy a jövőben esetlegesen megítélt kártalanítási összeg ne az elítélt jogi képviselőjének letéti számlájára, hanem a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet letéti számlájára kerüljön teljesítésre. "A Kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára több milliárdos iparággá vált" - mondta a miniszter az általános vitában elmondott expozéjában az Országgyűlésben. A Kormány azon álláspontra helyezkedik, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek és a velük szorosan együttműködő ügyvédi irodák képviselik a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó perek zömét, melyet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt ugrásszerűen megnőtt perek száma is igazol.

A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos visszaélésékkel szembeni azonnali fellépésről sürgető 1004/2020. (I. 21.) Korm. határozat rendelkezései alapján a Kormány álláspontja szerint a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel. A Kormányhatározat szerint ennek érdekében a Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel; továbbá a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül és annak eredményéről tájékoztassa a Kormányt.

2015-ben az EJEB irányadó ítéletet hozott a Magyarországon fennálló helyzet okán, továbbá felszólította a Kormányt arra, hogy a hazánkban tapasztalható rendszerszintű problémát kezelje: szüntesse meg a börtönzsúfoltságot, valamint hangsúlyozta, hogy a kártérítési ügyek hazai bíróságok hatáskörében kerüljenek elbírálásra.

A börtönkörülmények optimalizálásának első állomása a jelenleg 115 %-os telítettség csökkentése, melynek okán idén 30 milliárd forintot bocsát a Kormány a helyzet kezelésére. A kormányzati tervek szerint a kártalanítások jogalapjának megszüntetése tehát a börtönzsúfoltság felszámolásával, azaz a meglévő büntetés-végrehajtási intézetek korszerűsítésével, bővítésével és újabb bv. intézetek megépítésével tud teljesülni.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
ORSZÁGHÁZ
ALAPJOGOK
ÁLDOZATI JOGOK
EMBERI JOGOK
JOGALKOTÁS
KÁRTÉRÍTÉS
KORMÁNYZAT