Korlátozható-e a közéleti közlés keretében kinyilvánított vélemény? - Az Alkotmánybíróság bírói döntést megsemmisített meg

2020.03. 3. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik, továbbá a közéleti (politikai) vita helyszínén zajló, közéleti kérdésben gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság csak egészen különleges esetekben korlátozható - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/894/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Veszprémi Törvényszék becsületsértés tárgyában hozott végzését.

Az indítványra okot adó ügyben az indítványozó, aki az elkövetés időpontjában települési polgármester volt, a képviselő-testület egyik ülésén (amelyet a helyi televízió is közvetített) felszólalt egy új ravatalozó tervezési folyamatával kapcsolatban, és felszólalásában a sértett közösségi oldalon terjesztett álláspontját „vírusnak” nevezte. A sértett magánvádjára indult eljárásban az elsőfokú járásbíróság az indítványozót bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, amely döntést a másodfokú bíróság is helyben hagyta.

A törvényszék végzésével szemben az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert állítása szerint a döntés sérti a véleménynyilvánításhoz való szabadságát és a sajtószabadságot is. Álláspontja szerint, ha a közlés a közéleti vitához hozzájárul, akkor a közélet szereplőinek fokozott tűrési kötelezettségük van, és a szólásszabadságot előnyben kell részesíteni.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy gyakorlata egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik, továbbá a közéleti (politikai) vita helyszínén zajló, közéleti kérdésben gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság csak egészen különleges esetekben korlátozható. Jelen ügyben egyértelmű, hogy az indítványozó nem tényállítást, hanem értékítéletet fogalmazott meg: logikusan fel sem merülhet, hogy a sértett a szó biológiai értelmében vírus lenne. A megállapított tényállás szerint az indítványozó a kifejezéssel arra utalt, hogy a sértett befolyásolta más személyek, köztük képviselők magatartását, akik így véleményüket a sértettéhez igazították. A szóban forgó kifejezés nem pusztán személyt sértő gyalázkodás, hanem a sértett (személyét kétség kívül sértő, de) magatartásának közösségi hatására vonatkozó utalás, amelyre tekintettel nem állapítható meg a közlés öncélú jellege.

A fentieket összegezve az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az indítványozó értékítéletet tartalmazó közlését, az eset körülményeit figyelembe véve, az Alaptörvény különösen kiemelt védelemben részesíti, amely korlátozásának legitim célja ugyan a személyiségvédelem, de jelen esetben, mivel a közlés nem volt öncélú gyalázkodás, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása aránytalan volt. Az Alkotmánybíróság ezért a bírói döntést megsemmisítette.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG