Érinti-e a bíró munkaterhe a döntéshozatal függetlenségét? - Az Alkotmánybíróság döntött egy törvényszéki bíró panasza alapján

2020.03. 6. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az ügyteher (annak előre, számszakilag történő meghatározottsága vagy ennek hiánya) nem érinti a bíró döntéshozatali függetlenségét - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/738/2018. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában, hozzátéve: az alkotmányjogi panaszeljárásnak nem lehet tárgya az esetleges bírósági munkaszervezési anomáliák feltárása.

Az Alkotmánybíróság elutasította a szolgálati jogvita tárgyában hozott kúriai ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, aki törvényszéki bíróként dolgozik, pert indított a munkáltatója ellen. Keresetében kérte az eljáró bíróságot, hogy a bíróság és a bírák jogállásról és javadalmazásáról szóló törvény rendelkezése alapján kötelezze munkáltatóját a rá kiosztható ügyek maximális darabszámának, az egyéni bírói munkatehernek a meghatározására. Az indítványozó álláspontja szerint ugyanis a törvényi rendelkezésnek nem tesz eleget az a munkáltatói gyakorlat, amely szerint az összes beérkező ügyet szétosztják a bírók között. Az indítványozó úgy vélte, hogy ha a munkáltató nem határozza meg az ügyteher maximumát, azzal többletmunkára kényszeríti a bírót, ezzel pedig sérti a pihenéshez való jogát, az egészséget tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogát, valamint diszkriminációt okoz a bírók között. Az indítványozó a bírói függetlenség sérelmét is állította továbbá, arra hivatkozással, hogy az ügyteher maximuma meghatározásának hiánya a bírók túlterheltségéhez vezet, amely nem teszi lehetővé a megfelelő munkavégzést.

Az Alkotmánybíróság határozatában aszerint rendelkezett, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezés tartalma, az értelmezés esetleges eltérései, adott esetben a maximális ügyteher meghatározása nem áll alkotmányjogi összefüggésben a bírói függetlenséggel, sem annak szakmai, sem pedig személyi aspektusát illetően; az ügyteher (annak előre, számszakilag történő meghatározottsága vagy ennek hiánya) nem érinti a döntéshozatali függetlenséget. Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta továbbá, hogy az alkotmányjogi panaszeljárásnak nem lehet tárgya az esetleges bírósági munkaszervezési anomáliák feltárása, a bírósági igazgatás rendjének a vizsgálata. Az indítványozó a pihenéshez való jogának állított sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria döntése ezzel a kérdéssel, és így a pihenéshez való joggal nem áll összefüggésben: a támadott ítélet tárgya nem túlmunka elrendelése vagy szabadság-kiadás volt, és az indítványozó ügyében hozott bírósági ítéletek szerint az indítványozó nem is állított ezzel összefüggő konkrét, egyéni jogsérelmet.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát nem találta megalapozottnak, így minden vonatkozásban elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK