A végrendelet - Az örökül hagyás módjai és szabályai a magyar jog alapján

2020.04.16. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Tiszteletben kell tartani azt a végrendeletet, amelyet egy McDonald’s papírszalvétára írtak - döntött a kanadai bíróság. A szalvétán az örökhagyó hét gyermekének neve volt feltüntetve és az „Osszák szét a vagyonomat egyenlő részekre, Philip Langan, Apa” szöveg. A bíróság azáltal, hogy a cetlire írt végakaratot érvényes végrendeletnek fogadta el, a favor testamenti elv „mindenekfeletti” érvényesülését biztosította. Milyen szabályok szerint és hogyan lehet végrendelkezni a magyar jog alapján?

A korábbi Alkotmánytól eltérően, az Alaptörvény nemzetközi szerződésekhez hasonlósan egy rendelkezésben szól – „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez” – a tulajdonhoz és az örökléshez való jogról. Ugyanis az öröklési jog szoros összefüggésben áll a tulajdonhoz való joggal, az öröklés a tulajdon meghosszabbítását jelenti az ember halálát követő időre is, a tulajdonos jogosultságát jelenti az életében tulajdonában állott vagyontárgyak halála utáni átszármaztatására. Az öröklés csak és kizárólag az emberhez köthető fogalom, joghatásainak beállta az ember halálához kapcsolódik. Joghatását tekintve a halállal egy tekintet alá esik a holtnak nyilvánítása, illetve a halál tényének bírósági megállapítása is.

A Polgári Törvénykönyv öröklési rendje a végintézkedésen és a törvényen alapuló öröklést ismeri. A végintézkedés körébe tartozik a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás, tehát a halál bekövetkeztéhez, mint halasztó feltételhez kötött jogügyletek. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó végintézkedésben a hagyaték sorsáról nem rendelkezett. Amennyiben az örökhagyó végintézkedésben a vagyonának csak egy részéről rendelkezett, úgy a vagyon fennmaradó része tekintetében a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben a vagyonáról, vagy annak egy részéről a halála esetére rendelkezik. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel, kivételesen szóbeli végrendelettel lehet. A közvégrendelet közjegyző előtt tehető, alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közvégrendelet nem azonos a közjegyzőnél letett magánvégrendelettel, ez esetben a közjegyzőnél letétel csak a megőrzés, és a biztonság érdekeit szolgálja. Vak, írástudatlan, olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásban kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet kizárólag olyan nyelven tehető érvényesen, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén (holográf) írni, más által írt végrendelet esetén (allográf) olvasni tud. Az írásbeli végrendelet alaki szempontból akkor lesz érvényes, ha az okiratból a készítésének ideje megállapítható. Továbbá, sajátkezűleg írt végrendelet esetén érvényességi feltétel, hogy azt elejétől a végéig maga a végrendelkező írja és aláírja, a más által írt végrendeletet két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismerje el. A tanúknak – e minőségükben – a végrendeletet minden esetben alá kell írniuk. A több különálló lapból álló végrendeletek esetében eltérő szabályok kerültek meghatározásra. A saját kezűleg írt végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni, míg a más által írt végrendeletnél a folyamatos sorszámozáson felül, a végrendelet minden lapját a végrendelkezőnek és a tanúknak aláírásukkal kell ellátniuk. Amennyiben a magánvégrendelet gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült, érvénytelen. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet előnye a nem sajátkezűleg írt végrendelettel szemben, hogy az tanúk közreműködése nélkül is érvényes.

A szóbeli végrendelet kivételes és időleges végrendelet, akkor tehető, ha valaki az életet fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van (kivételes jelleg), amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A Ptk. alapján „a szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete”. A tanúkra vonatkozó szabályok megegyeznek az írásbeli végrendelet tanújára vonatkozó szabályokkal, azzal a kivétellel, hogy a szóbeli végrendelet tanújának nem kell írástudónak lennie. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó az életét fenyegető rendkívüli helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 30 napon át nehézség nélkül tehetett volna írásbeli végrendeletet (időleges jelleg).

A közös végrendelet – két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése – főszabályként érvénytelen, azonban a házastársak életközössége alatt tett közös okiratba foglalt végrendelkezés érvényes, ha a Ptk.-ban meghatározott feltételek teljesülnek.

A végrendeletet mindig az akarati elv szem előtt tartásával, a favor testamenti elvének, azaz az örökhagyó akaratának érvényre juttatásával kell értelmezni. Ez azt jelenti – a PK 82. számú állásfoglalása szerint –, hogy a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a lehetőség határai között a legmesszebbmenően érvényre jusson, a végrendelet érvényes legyen és hatályban maradjon. A végrendelet érvénytelenségére, hatálytalanságára, valamint a végrendelet tartalmára a Ptk. további rendelkezései az irányadóak.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ÖRÖKLÉSI JOG