Uniós oltalom alá került a Csemege Sajt - Felvette a Bizottság az EU által védett földrajzi jelzések listájára

2020.04.21. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság felvette a Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajt elnevezésű magyar terméket az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban.

A oltalom alá helyezett Csemeg Sajt magyar termék, sózott, röglyukas sajt, melyet hagyományosan Győr-Moson-Sopron megyében állítanak elő tehéntejből. Szaga és íze a sajátos érlelő flórának köszönhetően erőteljes és igen aromás.

Az uniós minőségrendszerek arra irányulnak, hogy oltalomban részesítsék egyes termékek elnevezését, így népszerűsítve egyedülálló jellegüket, mely részben földrajzi eredetüknek köszönhető, részben pedig az adott régióban nagy múltra visszatekintő termelői hagyományoknak tulajdonítható. Ezek a termékelnevezések az uniós szellemitulajdon-jogi rendszer részét képezik, és így jogi védelemben részesülnek az utánzással és a visszaélésszerű használattal szemben.

Földrajzi árujelzők – Európa 75 milliárd euró értékű kincse

Az Európai Bizottság által közzétett tanulmány szerint az Európai Unió földrajzi árujelzőinek oltalma alatt álló agrár-élelmiszeripari termékek eladási értéke 74,76 milliárd eurót tesz ki. Ennek az összegnek több mint az egy ötöde az Európai Unión kívüli exportból származik. A tanulmány szerint az oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a tanúsítással nem rendelkező hasonló termékekének. 

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai földrajzi árujelzők a mezőgazdasági ágazatunk által kínált termékek gazdagságát és sokszínűségét mutatják. A termelők számára az előnyök egyértelműek. Magasabb áron értékesíthetik a termékeiket azon fogyasztóknak, akik autentikus, regionális termékeket keresnek. A földrajzi árujelzők kereskedelmi megállapodásaink kulcsfontosságú elemét képezik. Azáltal, hogy világszerte védjük a termékeket, megelőzzük a termékek elnevezésének csalárd módon történő használatát, valamint megőrizzük az európai agrár-élelmiszeripari termékek jó hírnevét. A földrajzi árujelzők globális szinten védik a helyi értékeket.

Az európai élelmiszerek híresek arról, hogy biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek. A hagyományos előállítási módszerek hozzájárulnak annak az uniós célkitűzésnek a megvalósításához, hogy az európai élelmiszer az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának globális mércéjévé is váljon.

Az agrár-élelmiszeripari termékek és borok oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) révén, a szeszes italok pedig földrajzi jelzés révén részesülnek oltalomban. Az Európai Unió ezenkívül oltalmat biztosít a „hagyományos különleges termék” (HKT) megjelöléssel is, amely az érintett termék hagyományos jellemzőit hangsúlyozza, függetlenül a földrajzi eredettől. A HKT-ként jelölt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eladási értéke 2,3 milliárd eurót tesz ki.

A tanulmány az Európai Unió 28 tagállamában 2017 végén oltalom alatt álló összes, szám szerint 3207 termékelnevezésen alapult (2020. március végére az oltalom alatt álló elnevezések teljes száma 3322-ra nőtt). A tanulmány megállapítja, hogy az oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a tanúsítással nem rendelkező hasonló termékekének. 

A tanulmány szerint ez a marketing és az értékesítés szempontjából egyértelmű gazdasági előnyt jelent a termelők számára, ugyanis kiváló minőségük és jó hírnevük miatt a fogyasztók hajlandóak többet fizetni az autentikus termékekért.

A tanulmány főbb megállapításai a következők:

  • Jelentős eladási érték: A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek becsült eladási értéke 2017-ben mindösszesen 77,15 milliárd euróra rúgott. Ez az összeg az európai élelmiszer- és italágazat teljes eladási értékének (amely 2017-ben a becslések szerint 1,101 milliárd euró volt) 7%-át teszi ki. Ennek az értéknek több mint a felét (39,4 milliárd euró) a borok, 35%-át (27,34 milliárd euró) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, 13%-át (10,35 milliárd euró) pedig a szeszes italok a tették ki. A 2017-ben a nyilvántartásban szereplő 3207 termékelnevezésnek (földrajzi árujelzővel ellátott termékek és HKT-k együttesen) 49%-a volt bor, 43%-a agrár-élelmiszeripari termék, 8%-a pedig szeszes ital.
  • Az oltalom alatt álló termékek magasabb értékesítési felára: A tanulmány által vizsgált termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a tanúsítással nem rendelkező hasonló termékekének. Az értékesítési értéktöbblet-arány a borok esetében 2,85, a szeszes italok esetében 2,52, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében pedig 1,5.
  • Valódi európai szakpolitika: Minden uniós országnak vannak olyan, uniós szintű oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező termékei, amelyek a régiók hagyományos konyhaművészeti örökségének vezető termékei, valamint gazdasági hajtóerőként szolgálnak a nemzeti agrár-élelmiszeripari ágazatban.
  • A földrajzi árujelzők exportja: A földrajzi árujelzők a teljes uniós agrár-élelmiszeripari export 15,5%-át teszik ki. A borok továbbra is a legfontosabb termékek maradtak a teljes eladási érték (51%) és az EU-n kívüli kereskedelem (50%) szempontjából egyaránt. A földrajzi árujelzővel ellátott uniós termékek elsődleges célállomása az Egyesült Államok, Kína és Szingapúr: az ide irányuló eladások e termékek exportértékének felét teszik ki.

Háttér

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) és a szeszes italok földrajzi jelzései garantálják a fogyasztók számára, hogy az érintett terméket valóban az adott származási régióban állították elő, méghozzá a régióban meglévő szakértelem és technikák felhasználásával. Az OEM és az OFJ közötti fő különbség azzal függ össze, hogy a nyersanyagok mekkora hányada származik a régióból, vagy hogy a gyártási folyamat mely lépéseit kell az adott régióban végezni. A híres földrajzi árujelzők közé tartozik például a Bayerisches Bier, a Champagne, az Irish Whiskey, a Kalamata olajbogyó, a Parmigiano Reggiano, a Polska Wódka, a Queso Manchego és a Roquefort sajt.

A „hagyományos különleges termék” (HKT) megjelölés ugyanakkor kiemeli az olyan hagyományos szempontokat, mint a hagyományos előállítási módszer vagy a hagyományos összetétel, anélkül, hogy a megjelölés egy adott földrajzi területhez kapcsolódna. Híres HKT például Bacalhau de Cura Tradicional Portuguesa, az Amatriciana tradizionale, a Hollandse maatjesharing és a Kriek.

Az EU több mint 30 nemzetközi megállapodást kötött, ami lehetővé teszi számos földrajzi árujelzővel ellátott uniós termék elismerését az EU-n kívül, valamint a nem uniós, földrajzi árujelzővel ellátott termékek elismerését az EU-ban. A földrajzi árujelzők egyre fontosabb szerepet játszanak az EU és más országok közötti kereskedelmi tárgyalásokban. A Bizottság emellett évente mintegy 50 millió eurót fordít a minőségi termékek népszerűsítésére az EU-ban és világszerte.

Tanulmány az uniós minőségrendszerek, a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek (HKT) gazdasági értékéről

A minőségrendszerek ismertetése

Uniós minőségi élelmiszerek

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
AGRÁRIUM
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
FÖLDRAJZI ÁRÚJELZŐ