Közösségi finanszírozás a gazdasági növekedésért - Az EU crowdfunding-rendelete nagyban segíti a munkahelyteremtést

2020.08. 6. Jogi Fórum / Kapolyi Ügyvédi Iroda

A koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesés a KKV- és start-up szektorban is érezteti hatását, az induló vállalkozások számára a forrásszerzési lehetőségek ebben az időszakban még korlátozottabbak lehetnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda úgy látja, hogy az Európai Unió közösségi finanszírozásra (crowdfunding) vonatkozó szabályozásának jelenlegi státusza hazánkban is lendületet adhat az innovációval foglalkozó vállalkozások finanszírozásának, és új munkahelyek létrejöttét is elősegítheti.

A piaci szereplők körében a technológiai innovációval foglalkozó vállalkozások, start-upok és egyéb, tőzsdén nem jegyzett KKV-k az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabbak a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint nekik jelenthet megoldást a közösségi finanszírozás, amellyel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban több állásfoglalást is kiadott. Ezek alapján a közösségi finanszírozás különböző változatai nagyban hasonlítanak a jelenleg is szabályozott pénzügyi tevékenységekhez. A közösségi finanszírozás során ugyanis természetes és jogi személyek finanszírozása, pénz átadása és pénz befektetése történik, amelyek megfeleltethetőek többféle, a hatályos jogi keretek által is szabályozott tevékenységnek, amelyek csak jegybanki engedély birtokában, vagy bejelentés alapján végezhetőek.

Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az MNB 2019-ben kiadta saját Fintech Stratégiáját, amelyben a felügyelet a közösségi finanszírozás specifikus szabályozási hátterének megalkotását javasolja. Az MNB közösségi finanszírozás szabályozására és elősegítésére irányuló kezdeményezését tovább erősítheti az Európai Unió crowdfundingra vonatkozó szabályozástervezete, amely hosszas előkészítő munka után rendeleti formában került megalkotásra. A rendelet, hatályba lépését követően további jogi aktus nélkül a tagállamok mindegyikében alkalmazandó lesz.

Ferenczy Balázs rámutat, hogy a szabályozással az Európai Bizottság célja, hogy szélesítse az innovációval foglalkozó vállalkozások, start-upok és egyéb, tőzsdén nem jegyzett társaságok finanszírozáshoz jutási lehetőségeinek körét. Az uniós tervezet megalkotói szerint az eddig egyedüli forrásként rendelkezésre álló, biztosítékokkal nem fedezett banki hitelezés útján történő finanszírozás fontos alternatívájává válhat. Több tagállamban ugyanakkor már vannak olyan, közösségi finanszírozásra vonatkozó specifikus szabályok, amelyeket az adott tevékenység végzése esetén a szolgáltatás-nyújtóknak alkalmazniuk kell. Ezek többnyire az adott ország(ok) jogrendjéhez kötődnek, amely piaci koncentrációt eredményez, és gátat szab a méretgazdaságos működés lehetőségeinek.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint ezért a Bizottság tervezetének egyik nagy előnye, hogy az unió egységes piacán teszi lehetővé a közösségi finanszírozási célú struktúrák határokon átnyúló működését. Mindemellett nem helyettesíti vagy helyezi hatályon kívül az egyes tagállamok által e tevékenységre vonatkozóan már elfogadott szabályanyagot. Ferenczy Balázs hangsúlyozza, "az uniós rendelet, mint minden más pénzügyi szolgáltatásnál, a közösségi finanszírozás esetében is kiemelten kezeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát."

Miután a közösségi finanszírozásra vonatkozó hazai szabályozás kialakítását Magyarország Fintech Stratégiája is kiemelt célként kezeli, Ferenczy – egyetértve az MNB szakértőinek álláspontjával – úgy gondolja, hogy "a közösségi finanszírozásról szóló uniós rendelet, valamint a közösségi finanszírozás nemzeti szintű jogszabályi kereteinek megteremtése jelentősen hozzájárulnának a KKV-szektor finanszírozásának támogatásához, elősegítve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A fintech cégek továbbá könnyebben jutnának forráshoz, és befektetői oldalon is erősödne az alternatív finanszírozási formák iránti bizalom."

Tekintettel arra, hogy az uniós szabályozás hatálybelépése 2021 második felében, 2022 elején várható, a szakértő szerint addig mindenképpen érdemes lenne hazánknak felzárkóznia az uniós élmezőnyhöz. A crowdfunding struktúrában gyűjtött források növekedésének szemléltetéséhez jó támpontot adnak a franciaországi adatok: míg 2011-ben az ilyen típusú forrásbevonás nagyságrendileg 7,9 millió eurót tett ki, 2015-ben már 169 millió eurót, 2019-ben pedig már elérte az 1,4 milliárd eurót.1 Ez alapján egy külföldi felügyelet által jóváhagyott, évek óta működő, az EU szabályozásba átlépő, méretgazdaságosságra törekvő crowdfunding platform lépéselőnye óriási egy új platform ezzel párhuzamos szárnybontogatásához képest. Ferenczy szerint ezért a közösségi finanszírozásra vonatkozó hazai szabályozás mielőbbi bevezetése fontos állomása lehetne az európai crowdfunding piachoz történő csatlakozásnak.

_________________________________________________________________________________

1forrás: France; Mazars; January 9-15, 2020; 98*; Online Platforms, © Statista 2020

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
GAZDASÁGI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ